Elhelyezés időpontja: 2008.07.26 14:20
Megjelenés időpontja: 2008.07.28 20:00
Utolsó lényeges változás: 2021.08.07 14:34
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Luilui és Judith
Ládagazda: thytam Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1240 m
Megtalálások száma: 54 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[tapiapi, 2021.08.07 14:34]
WAP: A láda (négyfüles hagyományos Tescos konyhai doboz) Szalárd (Salard) község határában lévő vármaradványtól keletre egy betontömb alatt található, téglákkal álcázva.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Alternatív jelszó az északi oldalon.
-------------------------------------------------------------------
"Szalárd alatt, Szalárd alatt folyik el a Berettyó;
Beleesett, beleesett magyar huszár lovastól.
Magyar huszár lova lábát pesti orvos gyógyítja,
De a szegény magyar huszárt a babája siratja.
Ha bemegyek, ha bemegyek a bíró úr házába,
Ráülök a, ráülök a cseresznyefa díványra.
A sarkantyúm, rézsarkantyúm, jaj, de szépen pengetem;
Jaj, istenem, jaj, istenem, hol a szabad életem?"
Inaktelke (Kolozs)
SZALÁRD:
Szalárd, Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá. Nevének eredete, valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne.
Várát legkönnyebben a községből észak fele, Hegyközszentimre felé vezető úton érhetjük el. A Berettyó felett átívelő hídon átkelve, a töltés mentén haladva kb. 1240 méter megtétele után a várhoz, érünk. Minden bizonnyal a Berettyó által közrefogott egykori magaslaton állt. Itt egy kb. 8 m magas, messzire ellátszó épület (torony- vagy palotarom?) É-i sarokfala áll. A torony (esetleg palota romja) téglából épült, amihez jó minőségű habarcsot használtak. Mérete: 3 x 2,80 m, magassága 8 m. A megmaradt sarok tanúsága szerint egy három vagy négyszintes építménnyel kell számolni, amit deszkafödémek választottak el. A második-harmadik szint magasságában egy nyílás nyoma őrződött meg. 19. századi ábrázolásán még látni lehet az első szint egyik oldalán egy félköríves nyílást, a másik oldalon két fülkét. Ugyanazon az oldalon, az emeleten, két negyed köríves kis gyámkő hívja magára a figyelmet, amely egy kandallóval, vagy belső lépcsővel állhatott kapcsolatban. Egy másik ma már eltűnt faltöredék, amit egy 19. század végi rajz örökített meg, szintén épületsarkot ábrázol. Megfigyelhető a keretelt emeleti ajtó, reteszüreggel. Másik oldalán két négyzetes ablak látható.
ADORJÁN VÁR TÖRTÉNETE:
Az adorjáni uradalom alapjait a Dunántúlról ideszármazott Geregye nb. I. Écs fia, Pál országbíró vetette meg, aki már 1236-ban több birtokot nyert a királytól ezen a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, 1242 - 1276 között Adorján várát.
A vár első említése 1277-ben történik, amikor a IV. László ellen fellázadt Pál fia Miklóstól a Borsa nb. Tamás vezette királyi sereg a várat elfoglalta. Az erődítmény a következő évben Borsa nb. Tamásé és fiaié lett. IV. László halála után az Anjou-párti Borsák III. Endre király ellen is fellázadtak. III. András király 1294-ben ostrommal elfoglalta a várat, melynek során Tamás fia Lóránt erdélyi vajda életét vesztette.
Úgy látszik azonban, a király megbocsátott a Borsáknak, mert Adorján vára továbbra is az ő kezükben maradt. Borsa Kopasz nádor birtoka volt, aki 1317-ig itt tartotta székhelyét. Ekkor I. Károly király ellen fordult, de a debreceni csatában a királyi seregtől vereséget szenvedett. Kopasz nádor Adorján várába menekült, amit Károly király hada ez év júliusában elfoglalt. A király a lázadó főurat végül Sólyomkő várában fogta el, életét megkímélte, de birtokait elkobozta.
Adorján vára 1395-ig királyi vár, amikor Zsigmond Szalárd városával együtt Csáky Istvánnak és fiainak adományozta más birtokokért cserébe. A birtokba a váradi káptalan 1396-ban iktatta be Csákyt és fiait, és ez időtől hosszú századokon át e család birtoka volt. 1421-ben Csáky György birtokában találjuk, Csáky Benedek 1490-ben a vár falai közt végrendelkezik. Ferdinánd király vezérei, Zabárdy Mátyás váradi püspök és Tahy Ferenc 1556-ban meg akarták ostromolni a várat, mire az akkori birtokos, Csáky Pál a vár kapuit megnyitotta, és a király pártjára állt. A törökök 1598-ban rövid időre elfoglalták, visszavétele után továbbra is a Csákyak birtokában maradt, így 1625-ben Csáky Istváné, 1696-ban Csáky Lászlóé, majd 1800-ban gróf Csáky Zsigmond tárnokmesteré és örököseié. Pusztulásának körülményeit nem ismerjük; a 19. század második felében rombolhatták le, köveit a lakosság hordta szét építkezéseihez.
Források: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 74-76.
LÁDA TÖRTÉNET:
2011.07.23. Megjavítva - Köszönet Togo-nak és Evetke-nak
Köszönjük a segítséget a jelszó elhelyezésében TOGO-nak és EVETKEnek!
2017.05.21. Elveszett láda pótlása - Köszönet Liberty-nek és Párdus50-nek
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Email-t küldtem a rejtőnek.
Kora délután a legnagyobb melegben sétáltunk végig a töltésen oda-vissza 2,5km-t a feleségemmel. Szerencsére az előttünk ott járt kessertárs pótolta az eltűnt ládát, amit könnyen megtaláltunk. A hídnál, ahol parkoltunk egy fehér ló legelészett az ártérben. Mikor visszaértünk a Berettyó közepén állt, hűsítve magát.
Megtaláltuk a ládát, köszi a rejtést! A környező falvakon sokszor áthaladtam már, de a vár romról korábban meg nem hallottam. A tornyon egy darázs fészek vert tanyát, a gyerekkel érkezők erre figyeljenek. A bekötő mezőgazdasági utakon egész közelről megközelíthető a hely, de ha átkelünk a hídon akkor a a töltésen keresztül is besétálhatunk. Egy 10 és egy 2 éves gyerek társaságában mi az előbbit választottuk. A nagy melegben a legkisebbnek a fagyi volt a fő motiváció, amire sort is kerítettünk egy szalárdi kis boltban. Szomorú volt tapasztalni, hogy senki nem beszelt magyarul az egykori kis magyar faluban. A torony tövében éppen érett a nagy kökény bokor, jól belakmaroztunk ebből is.
Határ menti ládázgatás szép őszi napsütésben. A hídtól az egész napi ücsörgés után szinte jól esett a séta, az Ophélia (ciklon) által hozott szokatlan melegben is. Maga a rom nem egy egetverő látványosság, a történelem elmúlt viharai viszont most is ott lengenek körülötte.
Vigyázó környéki hétvége Zsuzsival. Vasárnap, a hazaúton, még betértünk ezért a ládáért, amit évek óta nézegetek a térképen, de sosem jutott idő erre. A nemrég pótolt láda a helyén van, köszönet érte. Nagyon nagy hőségben sétáltuk le a bő kilométeres távot, de mi szeretjük az ilyen kis elhagyott romokat és történetüket. Ennek is tudtunk örülni! Köszönet!
Kalandos volt az út a toronyig ahova majdnem végig autóval mentem mivel egy helyi azt mondta hogy lehet autóval is menni és meg is lehet fordulni.
El is jutottam a célig de megfordulni nem nagyon volt hely így tolatva mentem vissza a hídig.
Sajnos nem sikerült megtalálnom.
[Jóváhagyta: luilui, 2013.07.03 21:27]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (55 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 9,411' E 21° 55,332' 110 m [GCADOR+útkereszteződés]
