Rejtés helye:
A település északi kijáratánál a Karasica patak és a vasúti töltés között, a lengőhíd nyugati lábához közeli egyik fa tövében telepedett le a hagyományos geoláda.
A doboz mérete 20x10x5 cm.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Három folyó kerékpáros túraútvonal:
A biciklizés szerelmeseinek jó hír, hogy a településen átvezet az osztrák-szlovén-horvát-magyar regionális összefogással kialakított
"Három folyó" kerékpáros túraútvonal. Az út teljes hossza kb. 650 km, a Mura forrásától Mohácsig tart.
Megközelítés:
Személygépkocsival, Kerékpárral: Az alaposan kitáblázott a nemzetközi "Három folyó" kerékpáros túra útvonalat követve, Villány vagy Lippó irányából a település északi kijáratánál le kell térni az útról a Karasica patak töltéséig, majd a lengőhídon átkelni.
Tömegközlekedéssel:
Autóbusz: Javasolt megálló: a település Villány felőli első megállója. (kb. 600 méter a rejtésig)
Volán busszal Siklósról indulva juthatsz ide:
(Volán menetrend)
Vonat: vasúti sínpár a láda közelében halad el, azonban a vasútállomás kb. 2000 méterre van. Gyalogosan túrázni vágyók a Karasica patak töltésén mind a vasútállomás felől, mind pedig Villány irányából megközelíthetik. A menetrendről a MÁV internetes portálján tájékozódhattok:
(MÁV menetrend)
Helytörténet:
Baranya megye déli részén, a horvát határtól néhány kilométerre a Karasica patak mellett fekszik Magyarbóly. Villány 4,5 km, Beremend 8,5 km, Pócsa 9 km, Borjád 11,5 km, Bóly 17,5 km, Mohács 30,5 km távolságra található. A megyeszékhelytől való távolsága 40 km. Vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető.
A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az itt talált római-kori leletek is bizonyítanak. A község római korba visszanyúló históriája főként az írott történelmi koroktól eleven, neve
BOYAD alakban már 1287-ben olvasható. Ez Anonymus krónikája szerint az Ete törzséhez tartozó Bója vezér földjére utal. A középkorban a Kórogyi család ferences kolostort alapított. XV. század-ban híres volt a környék borairól, és kereskedelméről, mely fellendülést a török hódoltság és később a
Rákóczi-szabadságharc időszaka törte meg, ugyanis utóbbi után a település elnéptelenedett. Népessége a XVII. századtól szerb, majd német telepesek révén kezd ismét növekedni. Német evangélikusok, majd a XIX. századtól magyarok érkezésével formálódik ki mai soknemzetiségű arca.
Az evangélikus templom ékessége
Madarász Viktor utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe.
Kulturális sokszínűség, az átlagnál élénkebb közösségi élet jellemzi.
