A Kapos folyó két jellegzetes pontja rejti a kétállomásos multi ládáit. Az első láda N 46° 20,572' E 17° 36,095' 165 m [GCALFA-1] (15*8*8 cm) a Kapos születése helyén kis dombgerincen, bokor tőhajtásai között a talajszinten, kéreggel és avarral álcázva. A helyet messziről mutatja egy jellegzetes formájú fatuskó, amelyet nem kell elmozdítani , a második N 46° 44,247' E 18° 28,760' 96 m [GCALFA-2] (25*12*6 cm) a torkolatánál a Sió-hídfő alatti beton üregben rejtőzik. (Pótjelszó is van: üveg matrica a hídfő betontömbjén a ládarejtektől fél méternyire jobbra.) Mivel a multi két pontja egymástól távol esik, ezért lehetőség van arra, hogy a két pontot különböző időben keresd fel. Mindkét pontnál ládanaplót találsz jelszórészlettel; a megtalálás időpontját a két bejegyzésed közül a későbbi igazolja. (A .com-on két önálló ládaként szerepel. Forrás: GC1GHTR; torkolat: GC1GKAN). A forrásládában az egybeírandó jelszó első fele van. Utazó ügynök, vándorbogár, geoérme mindkét ládába helyezhető Ha még nem tudod, hogy az utazókkal mi a teendő, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! Kapos
Somogyországnak a saját folyója is emblematikus jellegű; számunkra valódi folyónak számít még akkor is, ha a várost kettéválasztó folyócska donneri hídjáról letekintve nem igen mutatja oroszlánkörmeit.
A Kapos vidékünkön egy nyugat-kelet irányú geológiai törésvonal által kijelölt széles, lapos völgyben folyik, amelyet délről a Zselic meredeken kiemelkedő pereme, északról Külső-Somogy észak felé lassan emelkedő fennsíkja fogja közre.
A Kapos Dombóvárig terjedő szakaszát észak-déli irányú völgyekben haladó patakok táplálják mindkét oldalról, rengeteg finomszemcsés hordalékot hozva a homokos-agyagos pannon üledékekből álló, lösszel fedett vidékekről. Az árvizek ezt a hordalékot terítették szét széles sávban, ennek a leülepedése alakította ki a legtöbb helyen széles, sík völgytalpat, amely még párszáz évvel ezelőtt is alig járható, mocsaras védővonalat jelentett a délről érkező ellenséggel szemben.
A 19. századtól a vadvizek uralma a Kapos csatornázásával és árvízvédelmi töltések építésével végetért. Azóta folyónk medrének vonala erősen magán viseli az emberi kéz nyomát - egyes szakaszai csatorna jellegűek (egy időben Zichy-csatorna néven is szerepelt).
Hossza 111 km, átlagos vízhozama 0,74 és 174 köbméter/másodperc között változik. Alsó folyásánál átlagos szélessége 12...14 méter, mélysége 1,5 méter.
32 mellékvize közül a Koppány a legnagyobb, amellyel Regöly határában egyesül.
Folyónknak ritka eszmei értéke van: néhány társával együtt (Marcal, Zagyva, Zala) azoknak a folyóknak a szűk körébe tartozik, amelyek forrása is, torkolata is Hazánk jelenlegi területén található.
A Kapos forásvidéke
A Kaposnak nincs kiépített forrás. Vize részben mocsaras, magassásos völgyek talpán, többnyire a duzzasztott tavak vízszintje alatt mint rétegvíz szivárognak elő anélkül, hogy eredésük megfigyelhető és egyértelműen kijelölhető lenne. Ezen kívül néhány olyan forráság jelölhető ki, amelyek önálló érnek számítanak.
Alapjában 2 nagyobb ág vizének egyesülésétől nevezhetjük Kaposnak a patakocskát. E közül a két ág közül a délről folyó Gigei ér duzzasztásával egy keskeny völgyben lépcsőzetesen 7 darab, kaszkád rendszerben egymást követő halastavat alakítottak ki. Az alsó tó túlfolyó vize az egyik nagyobb hozamú ág.
A kaszkád tavaktól nyugatra eső völgyben is duzzasztott horgásztavak fekszenek. A nagyobbikat, a Szigetes-tavat (amelybe északról is folyik egy kis erecske) nagyobbrészt a tőle nyugatra eső 10. sz. tavacska túlfolyó vize táplálja, amely részben vízszint alatt fakadó rétegvízből és egy délnyugatról érkező kis patakból származik, ez a kis patak maga is több környékbeli rövid erecske vizét egyesíti. Ezeknek az erecskéknek a nehezen megközelíthető völgyeiben ma is megfigyelhető a gyepvasérc képződése. A Szigetes-tóból kifolyó ág pár méternyire a duzzasztógáttól egyesül a Gigei-érre települt tavak kifolyó vizével; innentől nyomon követhető a patak, innentől számít Kaposnak.
A Kapos torkolata
A Kapos Tolnanémedi határában egyesül a Sió-csatornával. A torkolat vidéke mezőgazdasági és ipari terület, de a torkolat vidékén (a Kapos hídjától a Sió hídjáig) jellegzetes szépségű ártéri erdősávot találsz.
A forrás-láda keresése
Az unalmasnak tűnő sík vidéken meglepetésként hat a forrásvidék szép, változatos domborzata. Javasolt parkoló a Villa Curpad csárdánál N 46° 20,796' E 17° 36,434' 165 m [GCALFA+1.parkoló]. A völgybe leereszkedve találod a két Kapos-forráságból duzzasztott hírneves Szigetes-horgásztót, amelynek kifolyó vizét követve találod meg egy szűk, erdős völgyben a két forráság egyesülését. A horgásztó tulajdonosa ismeri a geocachinget, és örömmel látja a keresőket.
A torkolat-láda keresése
A 61-es országútról a N 46° 42,935' E 18° 28,543' 110 m [GCALFA+leágazás] pontnál térsz le a Tolnanémedi vasútállomása felé vezető útra. Még az állomás előtt egy balkanyarral eléred a vasútvonalat. A fénysorompótól egyenesen vezet az egynyomú, de jó állapotban lévő aszfaltos út a volt kendergyár elhagyott épületegyüttese felé.
Javasolt parkoló a Kapos hídja előtt N 46° 44,138' E 18° 28,331' 98 m [GCALFA+2.parkoló]
A hely megközelíthető Igar-Vámszőlőhegy felől is.
A Kapos torkolatához a közelben kell leereszkedni a töltésről, és itt végig haladhatsz a Sió hídjáig, miután megcsodáltad a két víz egyesülését - egy kis szerencsével megfigyelhető, hogy a két eltérő színű víz egy ideig elkülönülten folyik. A Sió hídjának egyik hídfője rejti a torkolat-ládát. A gyalogkorlátba kapaszkodva biztonságosan mozoghatsz a hídfő betontömbje és az akácbozótok között. A láda a betontömb alatti lapos üregben vár rád. Pótjelszó is van: üveg matrica a hídfő betontömbjén, fél méternyivel jobbra a láda üregétől. Körültekintéssel kell eljárnod, mert lehet, hogy rengeteg horgász figyeli a ténykedésedet.
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk a tavak és a szűkebb környék tulajdonosainak, Orbán Ottónak és Kovács Mihálynak a rejtés során nyújtott segítségükért.
Folyónkról további ismeretek itt .
A Belső-somogyi gyepvasércről itt olvashatsz.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
:-)
Naplementére értünk ide.
A 2. pontnál a pótjelszót találtam meg. A betonüreg, - amit rejtekhelynek véltem - üres volt, de lehet, hogy már fáradt voltam, ezért nem láttam a dobozt.
A GCTO mozgót hoztuk el ide, aSzigetes-tóhoz, a GCALFA-1 pont közelébe, és az itteni pontot, a Kapos születését is megkerestük.
Meredek rejtés :-) Láda rendben.
Fogom a kettest! :)
Megvan a láda és a pótjelszó is.
A logbook üres, ha ìrni szeretnél vigyél tollat.
........................................................................................
A forrás ládát 2023.05.28-án egy kerékpáros túra keretében leltem meg.
Ma pedig munka utáni séta Tolnanémedi v.á.-tól.
Itt a híd alatt sajnos csak az üres rejtekhelyet találtam. Rejtői segítséggel logoltam. Ameddig tudtam bedugtam a kobakomat, mert olvastam, hogy mások lecsúszva találták. De most nem, pedig be is világítottam az üregbe. Ahol nem csak egy geoláda, hanem féltucatnyi bőrönd is elférne. Most akác és bodza bokrok is őrzik,takarják a rejteket. Ha elvitték a geoládát az nem mostanában történt....
A torkolatnál valóban jól látható a Sió világosabb és a Kapos barna vize. És az is feltűnő, hogy a Kapos sodrása sokkal gyorsabb.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Mezőföldi ládatúránk tizenharmadik találata.
Az első részletet még 2019.06.29-én találtuk meg a Zselici geoesemény alkalmával Ásványvadász kollégával. A mai nap meglett az omega is. [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az 1. pontot még ezév április 15-én kerestem meg, mikor a jubileumi ládáért (GC20ZS) a Zselicben jártam. Akkor a 2. pont nem volt a helyén, de azóta szerencsémre pótlásra került, így ma, mikor arra jártam, azt is begyűjtöttem.
Ideiglenesen a második pont nem kereshető, de mivel nagy valószínűséggel úgyse egy alkalommal akartad a két pontot megkeresni, az első pont jelszórészletét gondosan megőrizve később keríthetsz sort a másodikra.
Az elsőt megtaláltam, de a Sió-hídhoz rejtett láda elveszett.
A képeken látszik, hogy a bozótost eltüntették az üreg elől, és így már nem volt biztonságban a láda.
A jelszóhoz köszönöm a rejtő segítségét!
Három nap alatt, a második pontot Kaposvárra menet, az első pontot hazafelé ejtettük útba. Az alfánál nem mentünk be a csárdához, hanem mellette legurultunk a tavakhoz és onnan gyalogoltunk, egy földutat követve a ládához. A meredek, homokos domboldalban felkapaszkodva gyorsan meglett a láda, de csalán, kullancs volt bőven. A második pontnál is gyorsan megtaláltuk a dobozt, itt is csak a természet hátráltatott. A rejtek körül rengeteg levedlett siklóbőrt találtunk, a gyerekek nagy örömére. Tetszett, kösz a rejtést.
N 46° 20,572' E 17° 36,095' 165 m [GCALFA-1]
N 46° 20,796' E 17° 36,434' 165 m [GCALFA+1.parkoló]
N 46° 42,935' E 18° 28,543' 110 m [GCALFA+leágazás]
