Kapos alfától ómegáig

A Kapos folyó két jellegzetes pontja rejti a kétállomásos multi ládáit. Az első láda  N 46° 20,572' E 17° 36,095' 165 m [GCALFA-1] (15*8*8 cm) a Kapos születése helyén kis dombgerincen, bokor tőhajtásai között a talajszinten, kéreggel és avarral álcázva. A helyet messziről mutatja egy jellegzetes formájú fatuskó, amelyet nem kell elmozdítani , a második  N 46° 44,247' E 18° 28,760' 96 m [GCALFA-2] (25*12*6 cm) a torkolatánál a Sió-hídfő alatti beton üregben rejtőzik. Mivel a két pont egymástól távol esik, ezért lehetőség van arra, hogy a két pontot különböző időben keresd fel. Mindkét pontnál ládanaplót találsz jelszórészlettel; a megtalálás időpontját a két bejegyzésed közül a későbbi igazolja. (A .com-on két önálló ládaként szerepel. Forrás: GC1GHTR; torkolat: GC1GKAN). A forrásládában az egybeírandó jelszó első fele van.

---

Utazó ügynök, vándorbogár, geoérme mindkét ládába helyezhető Ha még nem tudod, hogy az utazókkal mi a teendő, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Kapos
Somogyországnak a saját folyója is emblematikus jellegű; számunkra valódi folyónak számít még akkor is, ha a várost kettéválasztó folyócska donneri hídjáról letekintve nem igen mutatja oroszlánkörmeit.
A Kapos vidékünkön egy nyugat-kelet irányú geológiai törésvonal által kijelölt széles, lapos völgyben folyik, amelyet délről a Zselic meredeken kiemelkedő pereme, északról Külső-Somogy észak felé lassan emelkedő fennsíkja fogja közre.
A Kapos Dombóvárig terjedő szakaszát észak-déli irányú völgyekben haladó patakok táplálják mindkét oldalról, rengeteg finomszemcsés hordalékot hozva a homokos-agyagos pannon üledékekből álló, lösszel fedett vidékekről. Az árvizek ezt a hordalékot terítették szét széles sávban, ennek a leülepedése alakította ki a legtöbb helyen széles, sík völgytalpat, amely még párszáz évvel ezelőtt is alig járható, mocsaras védővonalat jelentett a délről érkező ellenséggel szemben.
A 19. századtól a vadvizek uralma a Kapos csatornázásával és árvízvédelmi töltések építésével végetért. Azóta folyónk medrének vonala erősen magán viseli az emberi kéz nyomát - egyes szakaszai csatorna jellegűek (egy időben Zichy-csatorna néven is szerepelt).
Hossza 111 km, átlagos vízhozama 0,74 és 174 köbméter/másodperc között változik. Alsó folyásánál átlagos szélessége 12...14 méter, mélysége 1,5 méter.
32 mellékvize közül a Koppány a legnagyobb, amellyel Regöly határában egyesül.

Folyónknak ritka eszmei értéke van: néhány társával együtt (Marcal, Zagyva, Zala) azoknak a folyóknak a szűk körébe tartozik, amelyek forrása is, torkolata is Hazánk jelenlegi területén található.

A Kapos forásvidéke
A Kaposnak nincs kiépített forrás. Vize részben mocsaras, magassásos völgyek talpán, többnyire a duzzasztott tavak vízszintje alatt mint rétegvíz szivárognak elő anélkül, hogy eredésük megfigyelhető és egyértelműen kijelölhető lenne. Ezen kívül néhány olyan forráság jelölhető ki, amelyek önálló érnek számítanak.
Alapjában 2 nagyobb ág vizének egyesülésétől nevezhetjük Kaposnak a patakocskát. E közül a két ág közül a délről folyó Gigei ér duzzasztásával egy keskeny völgyben lépcsőzetesen 7 darab, kaszkád rendszerben egymást követő halastavat alakítottak ki. Az alsó tó túlfolyó vize az egyik nagyobb hozamú ág.
A kaszkád tavaktól nyugatra eső völgyben is duzzasztott horgásztavak fekszenek. A nagyobbikat, a Szigetes-tavat (amelybe északról is folyik egy kis erecske) nagyobbrészt a tőle nyugatra eső 10. sz. tavacska túlfolyó vize táplálja, amely részben vízszint alatt fakadó rétegvízből és egy délnyugatról érkező kis patakból származik, ez a kis patak maga is több környékbeli rövid erecske vizét egyesíti. Ezeknek az erecskéknek a nehezen megközelíthető völgyeiben ma is megfigyelhető a gyepvasérc képződése. A Szigetes-tóból kifolyó ág pár méternyire a duzzasztógáttól egyesül a Gigei-érre települt tavak kifolyó vizével; innentől nyomon követhető a patak, innentől számít Kaposnak.

A Kapos torkolata
A Kapos Tolnanémedi határában egyesül a Sió-csatornával. A torkolat vidéke mezőgazdasági és ipari terület, de a torkolat vidékén (a Kapos hídjától a Sió hídjáig) jellegzetes szépségű ártéri erdősávot találsz.

A forrás-láda keresése
Az unalmasnak tűnő sík vidéken meglepetésként hat a forrásvidék szép, változatos domborzata. Javasolt parkoló a Villa Curpad csárdánál  N 46° 20,796' E 17° 36,434' 165 m [GCALFA+1.parkoló]. A völgybe leereszkedve találod a két Kapos-forráságból duzzasztott hírneves Szigetes-horgásztót, amelynek kifolyó vizét követve találod meg egy szűk, erdős völgyben a két forráság egyesülését. A horgásztó tulajdonosa ismeri a geocachinget, és örömmel látja a keresőket.

A torkolat-láda keresése
A 61-es országútról a  N 46° 42,935' E 18° 28,543' 110 m [GCALFA+leágazás] pontnál térsz le a Tolnanémedi vasútállomása felé vezető útra. Még az állomás előtt egy balkanyarral eléred a vasútvonalat. A fénysorompótól egyenesen vezet az egynyomú, de jó állapotban lévő aszfaltos út a volt kendergyár elhagyott épületegyüttese felé.
Javasolt parkoló a Kapos hídja előtt  N 46° 44,138' E 18° 28,331' 98 m [GCALFA+2.parkoló]
A hely megközelíthető Igar-Vámszőlőhegy felől is.

A Kapos torkolatához a közelben kell leereszkedni a töltésről, és itt végig haladhatsz a Sió hídjáig, miután megcsodáltad a két víz egyesülését - egy kis szerencsével megfigyelhető, hogy a két eltérő színű víz egy ideig elkülönülten folyik. A Sió hídjának egyik hídfője rejti a torkolat-ládát. A gyalogkorlátba kapaszkodva biztonságosan mozoghatsz a hídfő betontömbje és az akácbozótok között. A láda a betontömb alatti lapos üregben vár rád. Körültekintéssel kell eljárnod, mert lehet, hogy rengeteg horgász figyeli a ténykedésedet.

Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk a tavak és a szűkebb környék tulajdonosainak, Orbán Ottónak és Kovács Mihálynak a rejtés során nyújtott segítségükért.

Folyónkról további ismeretek itt .
A Belső-somogyi gyepvasércről itt olvashatsz.