-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A Kis-Balaton és rekonstrukciója
A Kis-Balaton a Balaton elmocsarasodott, majd a Sió-csatorna általi szabályozással levált egykori öbleinek egyike - legnagyobbja, ma már önálló egység, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiemelt fontosságú, védett vizes élőhelye.
Ezen a területen átfolyva érkezik a Balatonba legjelentősebb befolyó vize, a Zala, melynek vízminőségétől nagyban függ az egész tóé is. A Kis-Balaton egykori lecsapolásával megszűnő szűrő-ülepítő funkció hiánya idővel hátrányosan érintette a Balaton vízminőségét is.
Az 1980-as években indult rekonstrukciós folyamat célja a Kis-Balaton állapotának helyreállítása, a vízszint megemelése.
E folyamat részeként történt meg első ütemben a Hídvégi-tó elárasztása. Ezzel újra létrejött a Zalavár - Zalakaros térségben egy jelentős nyílt vízfelület, melyen a korábban mederbe szorított Zala vize a gátak között megforgatva, megtisztulva, ülepítve kb. egy hónap alatt halad át - érezhető javulást hozva a Balaton vízminőségében is.
A vízszint megemelésével, a nyílt vízfelületek létrejöttével a Kis-Balaton is újjáéledt, újra rendkívül jelentős vizes élőhellyé vált, gazdag növény- és állatvilággal.
A rekonstrukciós folyamat később különféle okok miatt lelassult, és a második ütem (Fenéki-tó) teljes elárasztása - melynek keretében Vörs és Balatonszentgyörgy határa is nyílt vízfelületet kapna - nem történt meg. (Vörsön pl. sok éve kiépített infrastruktúra várja a folyamat befejezését - lásd a
vörsi geoládánál.)
Látogathatóság, Kányavári sziget
A Kis-Balaton legnagyobb része védett, a terület belsejének látogatása már technikailag sem könnyű (töltéseken való mozgásra ill. vízi járművekre korlátozódik) - ráadásul természetvédelmi okokból többnyire még ezek sem engedélyezettek.
Inkább csak a terület széle látogatható (pl.
Vörstől Kápolnapusztáig a vasúti töltés mentén), ill. időközben épült azért infrastruktúra a látogatás-ismeretterjesztés céljaira (pl.
Zalavárnál a gát közelében a Kis-Balaton ház ill. a mellette elhaladó kerékpárút).
Az eredeti és legkomolyabb publikus hely azonban a Hídvégi tó gyaloghídon megközelíthető szigete, a Kányavári sziget, mely szabadon látogatható a közönség számára - kilátókkal, padokkal, pihenőkkel, tűzrakókkal, tanösvénnyel, tájékoztató táblákkal.
A belépés maga ingyenes, csak a híd előtti parkolóban kell fizetni - itt viszont büfé is van, meg árusok, akiktől házi ezt-azt lehet vásárolni.
Megközelítés
A sziget egy Zalavár - Balatonmagyaród között induló keskeny, aszfaltos bekötőúton közelíthető meg. A végén a hídnál kiépített parkoló szezonban fizetős (korábban viszont a szűk út mellett nem is szabad, nem is nagyon lehet megállni), egyébként belépőt fizetni nem kell.
A sziget egyetlen száraz elérhetősége a gyaloghíd - gyalogosan vagy kerékpárral.
A láda
A ládát dél felé haladva, a sziget központi részén is túl, egy már egy nyugodtabb részen találjuk, jellegzetes sokágú fa ölelésében - a hídtól egy kilométer sétával.
Érdekessége még a viszonylag kerek koordináták - ez nem volt cél a rejtésnél, véletlenül alakult így.