Elhelyezés időpontja: 2008.08.17 11:00
Megjelenés időpontja: 2008.08.28 21:20
Utolsó lényeges változás: 2008.08.28 21:20
Utolsó változás: 2017.08.16 14:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: zoliza, Mikulás
Ládagazda: Mikulás Nehézség / Terep: 2.5 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 5400 m
Megtalálások száma: 51 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP: normál méretű, vízhatlan konyhai edény (18x12x6 cm) a Peleaga csúcsától kb. 16 méterre a Retyezát csúcs irányába egy lapos szikla alatt.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
FIGYELEM! Magas hegységbe invitálunk e ládával, leírás nélkül eszedbe ne jusson elindulni! Mindenféle időjárásra fel kell készülni, mert az perceken belül megváltozhat! Esőkabátot, meleg ruhát, sapkát, kesztyűt vigyetek! Télen jégcsákány, hágóvas, kötél stb. ajánlott és ne menj egyedül! Vihar esetén a gerinc nagyon veszélyes lehet!
A RETYEZÁT-hegység
A Retyezát a Déli-Kárpátok (Erdélyi-havasok) legnyugatibb csoportjába tartozik, a Szörényi-havasok tagja. Északon a Hátszegi-medencével és a Kudzsiri-havasokkal határos, délen pedig a Petrozsényi-medence és a Vulkán-hegység határolja. Nyugat felől a Sebes-folyó (Rau Mare) választja el a Szárkő-hegységtől.
A Retyezát-hegység alapvetően két részből áll: Nagy-Retyezát és Kis-Retyezát, melyek a Bukura-tónál "találkoznak". Előbbi vulkanikus, utóbbi pedig mészkő anyagú hegység. A Peleaga a Nagy-Retyezát legmagasabb csúcsa, a maga 2509 méterével. A hegységben több, mint 80 tengerszem található, köztük a Bucura-tó, mely Románia legnagyobb tengerszeme.
A hegység első természetvédelmi területét még 1927-ben, Nyárádi E. Gyula botanikus javaslatára hozták létre. Pár év elteltével, 1935-ben aztán egy másik botanikus, Alexandru Borza segítségével itt jött létre Románia első nemzeti parkja. A terület kiemelkedő jelentőségét 1980 óta az UNESCO "Ember és Bioszféra" programjába való felvétel is bizonyítja. A terület szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható. Ezt a térképeken egyértelműen jelölik, engedély híján kéretik elkerülni (a terepen egyébként piros négyszög a területhatár jele)!
Többféle útvonalon közelíthetjük meg az Encián felől a ládát rejtő Peleagát:
1. Rossz-völgy (Valea Rea) felől (Encián, piros + , sárga háromszög , piros függőleges sáv )
2. Bukura-nyergen (Curmatura Bucurei) keresztül, a Custura Bucurei (2370 m) megmászása után (Encián, kék függőleges sáv , piros függőleges sáv )
3. Galesi-tó felől (csak térképpel!)
Mi ezúttal a második megközelítést választottuk. Az Enciánból menedékházból elindulva szép egyenletesen emelkedik az út a hatalmas völgyben (végig a kék függőleges sáv ). Útközben folyamatosan van vízvételi lehetőség egészen a nyeregig. Innen azonban nincs, tehát töltsétek meg a kulacsokat időben, mert kelleni fog a folyadék! A Pietrele tengerszemet elérve már közel a Peleaga-nyereg (2285 m) és felérve hatalmas kilátásban lesz részünk: balról a Custura Bucurei (erre fogunk felmászni), előttünk a legnagyobb tengerszem, a Bucura-tó (mögötte a Kis-Retyezát), jobbra pedig a Bukura I és II. csúcsai. Elindulunk balra a piros függőleges sávon . A Custura Bucureiről gyönyörű kilátás nyílik a megmászandó célra: a Peleagára!
HA MÁR ÚGYIS ERRE JÁRSZ...
Ki ne hagyd zoliza Retyezátban található ládáit:
- Papusa csúcs (2508 m)- összeköthető a Peleaga megmaszasával, de korántsem szabad alábecsülni a GPS által mutatott kb. 1,5 kilométeres távot! :-) A Papusaról több úton is vissza tudsz jutni az Enciánba. Egyrész a már bejárt úton, másrészt a Rossz-völgyön át (Valea Rea) és persze választhatod az utat a Zárt kapukon (Portile Inchise) keresztül is, ahogy mi tettük. Ez egy elég kemény, de látványos útvonal. Az út egy része kitett helyeken, gerincen vezet. Tériszonyosok ne erre menjenek!
Javaslom az Erdély térkép letöltését a openmaps.eu honlapról. Ezenkívül "kötelező jelleggel" vidd magaddal az analóg térképet is! Mi a Dimap Retyezát-hegység térképét használtuk. Az Enciánban azonban lehet helyi turistatérképet is vásárolni.
A rejtők nem vállalnak semmilyen felelősséget az adatok esetleges hibáiért valamint a túra során elszenvedett balesetekért! Mindenki saját felelősségére indul és kötelessége indulás előtt tájékozódni a túra útvonaláról és annak nehézségéről valamint a várható időjárási viszonyokról!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
A láda tökéletes állapotban a helyén, mintha csak tegnap került volna oda. Talán negyedszer jártam már itt, de "ládászként" most először. A rejtésről készült kép segített a megtalálásban, igaz csak emlékezetből tudtam felidézni, mert térerő nem volt és nem mentettem a képek közé sem. Nagy élmény volt a megtalálás.
Megtaláltuk.
Túra a Retyezátba.
Nagyon vágytunk már arra hogy megmászhassunk egy 2500 m-es csúcsot.
Előző nap Carnicból indulva nagyzsákkal másztunk fel az Encián menedékházig.
Másnap reggel korán indulva kapaszkodtunk fel a gerincre, majd a csúcsra.
Nagyon szép körpanoráma fogadott minket. Fantasztikus érzés volt.
Köszönjük.
Hármasban Enikővel a Pelága rét-Bukura tó-Pelága csúcs-Pelága tó- Pelága rét körtúra. Így a 65.-ben járva elég is volt egy napra. Velünk korabeliek nem igen rohangáltak odafenn, csak 20-40-esekkel találkoztunk.Egyébként szép időnk volt és remek volt a panoráma. Láda, logbook teljesen rendben.
4 napos hosszú hétvégénket a Bukura-tónál kempingezve töltöttük. Éjszaka 0 °C körül volt de ahogy elért a felkelő nap, úgy emelkedett egészen 30 °C-ig. Ilyenkor ez teljesen szokatlan erre. Végig tiszta időnk volt, így a kilátás is fantasztikus volt! Szép nagy túrát sikerült tennünk, rendesen el is fáradtunk. Peleaga, Papusa, Kusztura, Plaiul Mic nyereg majd a Pelága-réttől vissza a Bukura-tóhoz.
Meglelve! Köszi a rejtést!
Négynapos retyezát túra Zoliza vezényletével.
Az enciánhoz vezető úton még nem sejtettem a másnapi duplacsúcsos támadás számomra veszedelmes nehézségeit.A két csúcs megmászása még nem okozott akkora terhet,bezzeg a zártkapuk annál inkább.Ide nem árt az erős idegzet!Nekem a túra már sötétben ért véget.
A táj szépsége fantasztikus,az időjárás kitűnő volt.
Évek óta készülünk ide, de most érett be a dolog. Elővettük a két 25 éves csővázas hátizsákunkat, teletömtük éppen 25 kilósra és nekivágtunk. Délről, Poiana Pelegei felől 3 óra alatt jutottunk fel a Bucurához. Nekem akkor még olyan kicsinek tűnt a katlan. Aztán másnap, amikor rájöttünk, hogy azok a kavicsnak tűnők odafent valójában kőtömbök, már kitágult a tér. Szikrázó napsütésben másztunk fel a csúcsra. Reggel először, délután másodszor. Csak másnap jöttem rá, hogy egy sapka nem ártott volna a kopasz fejemre. Innen a Papusa és a Gales tó felé vettük az irányt, majd onnan vissza megint a Papusa, megint a Peleaga, majd a Bucura csúcs felé vissza a tóhoz. Hát jó vót, mit mondjak...
(Egy két dolog, amit mi nem tudtunk előre, hátha másnak segít:
Nem kell felcipelni 3 napi vízadagot. A Bucura felső végén van egy forrás, a tavak vize is nagyon finom. A csúcsokhoz jó melegben azért kell 4 liter. A Bucurából azért ne igyatok, abban van egy kis tusfürdő, habzik a széle.
A Bucura kifolyásánál illik, lehet fürdeni.
Ha süt a nap, takarjátok el a bőrötöket, vigyetek naptejet, mert leégtek, mint mi. Én is azt hittem, elég barna vagyok már így augusztusban, hát nem. Mindenhonnan lejött egy réteg rólam.)
A sátrat nem túlzás a kőkupacok közé felverni, vagy kövekkel lesúlyozni, iszonyat szél tud itt lenni a semmiből.)
Vonattal érkeztünk a hegy lábához, majd föl maxi-taxizva Carnicig, ahonnan útnak indultunk a hegy belseje felé, hogy egy hetet töltsünk el a Bukura-tónál sátorozva.
Már négy éjszakát eltöltöttünk a hegyen, a korábbi túráinkon pedig találkoztunk már zergével a Retyezát felé, viperával a Jorgován-kőnél. Erre a napra nem jutott újabb állat, viszont kiderült, hogy honnan ered az a "forrás" amiből eddig ittunk. Tulajdonképpen ez a környező hegygerincek által határolt medencében összegyűlt víz alkotta Berbecilor-patak vize, amely mellett vagy vize áztatta ingoványos területen halad a turistaút a Pelága felé. Már a csúcs előtt van egy kisebb plató ahonnan, igen szép kilátás nyílik és beláthattuk előző túránk útvonalát is. Útközben utolértünk egy 30-40 fős cseh társaságot, így jó sokan voltunk a csúcson, de őket leszámítva nem igen voltak a hegyen. Miután kigyönyörködtük magunkat útnak indultunk lefele a nyeregbe, (ahol érdekes módon volt térerő) hogy fölkapaszkodjunk a Papusa-csúcsára is.
A Bukura-tói táborozásunk ötödik napján a sárga jelzésű gerinctúrát jártuk végig. Az időnk szép volt, a kilátás az eddigre már szinte megszokottnak mondható gyönyörű sziklás, csúcsos, füves, mohás, tengerszemes, lejjebb erdős, patakos panoráma volt. Sajnos ezúttal nem sikerült elég korán indulnunk, így meglehetősen nagy tömeg várt már minket a csúcson.
Ez évi erdélyi sátras túránk helyszínéül a Retyezátot választottuk. Autónkat Carnicban hagytuk, onnan tettünk egy négy napos túrát. Volt részünk napsütésben, ködben, viharos szélben, fürödtünk hegyi patakokban, etettük a havasi pockot, láttunk zergét, mormotát, sok szépséget. Nem csak a turisták által leginkább látogatott központi részeken jártunk, szerintünk ezek a fenyvesekkel borított hegyoldalak voltak a legszebbek. Természetesen jó volt Déva várából végignézni a bejárt gerincen is, sorolni a csúcsokat, amelyeken végigmentünk. Csak ez a sok kő ne lett volna.
A Pelágán már alig láttunk ki a ködből, alulról persze többször is megcsodálhattuk ragyogó napsütésben.
Gentiana felöl megközelítve mentünk fel a csúcsra és a Bucora-tó felé ereszkedtünk le. Onnan ismét fel a gerincre és vissza a Gentiana-ba.
jeti-matterhorn, Ági, Bia, Marci, Crox, gyattis, J.Zoli,bmarianna,HA8LCA
Az időjárás-előrejelzést figyelve hírtelen felindulásból kivett 2 nap szabadságunkat a Retyezátban hasznosítottuk.
A kocsit a javasolt parkolóban letettük, majd 2-3 napra való élelemmel, ruhával felszerelkezve elindultunk a Gentiana menedékház irányába.
A Lolaia vízesésnél természetesen megálltunk és a gyönyörködésen kívül a hátizsákok súlyelosztásán is módosítottunk (addig uis az enyém nehezebb volt, mint a Lacié). Itt már találkoztunk 2 fiatal sráccal, akik szipmatikusak voltak és mint kiderült ugyanoda készültek, mint mi. :)
Gyönyörködés után kellemes sétával haladtunk felfelé. Tulajdonképpen a menedékházig felvezető út alapján is megérte a fáradtságot, mert elmondhatatlan érzés a csobogó patak mentén a mélyzöld mohás úton agyat kikapcsolva haladni előre.
A menedákházban igyekeztünk gyorsan nyugovóra térni, mert egyrészt hideg volt, másrészt másnap nagy túra várt ránk.
Reggel napsütésre ébredtünk :) Kényelmes készülődés után irány a csúcs a kék sávon. Csodaszép időnk volt a völgyben, ahogy azonban közeledtünk a katlanba látszott, hogy a nagy csúcsok erőteljesen felhőben vannak. Ekkor úgy voltunk vele, hogy a Bukura nyeregnél eldől, hogy előre megyünk, vagy vissza fordulunk.
A nyeregbe kimászva semmi látótávolságunk nem volt és a szél is erősen fújt. Nem akartuk azonban itt feladni, így tízórai szünetet rendeltünk el. Az energiával feltöltődve úgy gondoltuk, hogy mégiscsak nekivágunk, legfeljebb lassabban haladunk.
Ahogy haladtunk előre egyre jobban oszlott a köd, míg végül csodás napsütés kísért végig egész nap. A szél ugyan változatlanul erősen fújt, de a ruházatunkon ez sem fogott ki.
A hegyen a peleágáig senkivel nem találkoztunk. Így nyugodtan tudtunk gyönyörködni a tájban. Rácsodálkozni 1-1 előbukkanó hegycsúcsra vagy tengerszemre. Akarva akaratlanul a pietroszi élményekkel hasonlítottuk össze a mostani érzéseket, de egy idő után feladtuk. Lehetetlen, hisz teljesen mást ad egyik és másik.
A csúcson akkora szél volt, hogy Lacit majdnem fellökte fotózás közben így meg sem próbáltunk gépet kőre téve közös képet csinálni. :(
Viszont megkezdtük a duplacsúcshoz szánt hatalmas csúcs-csokinkat, ami nagyon finom volt.
Ezután megkerestük a ládát, ami könnyen meglett. Logolás és visszarejtés után irány a Papusa, ami még néhány km.-nyi kitartást igényelt. :))))
A napi túránkat napnyugta előtt 20 perccel sikerült befejezni. Kellemesen elfáradtunk, de bőven megérte.
Másnap már szemerkélt az eső, így nem is bántuk annyira, hogy haza kell indulnunk.
2 éjszaka a hegyen (menedékházban), 26.4 km és 2420 m. teljes emelkedés.
Amint tudunk úgyis visszatérünk :))))
24,8km, 1866m szint, s mindez 10 óra alatt...
:-)))))))
Arról nem beszélve, hogy a Peleaga-n vagy 20 percet beszéltem egy marosvásárhelyi sráccal, akivel később összefutottam még vagy 10 percre a Papusa-n is.
Na meg, mikor rossz felé indultam el a szállásra menet, s ezért vissza kellett kapaszkodnom több, mint 80m-t a Papusa-ra.
Akkor talán a 9:00 órába is belefértem volna.
Egyébként maga a láda gyorsan meglett.
Azt nem igazán értem, hogy miért nincs itt, s a Papusa-n com-os láda?
Hiszen ez az oda valósiaknak is kedvelt, s látványos terep.
Na meg jó kihívás
Erdélyi körtúránk első állomása a Retyezát-hegység volt. Ritka remek időt fogtunk ki, tökéletes túraidő volt, tiszta kilátással.
A déli oldalon, a Cabana Buta-ban szálltunk meg, remek, csendes kis hely, kedvesek és beszélnek magyarul is. :) Előző nap túratársakkal a Bukura-tóig jutottunk. Másnap reggel 7-kor egyedül vágtam neki a hegynek, és 8 óra alatt tettem egy C.Buta - Peleága-rét - Bukura-tó - Peleága - Papusa - Kustura - C. Buta körtúrát. Rendesen elfáradtam a végére. :))
A Bukura-tónál még elég felhős, zivatargyanús idő volt, kicsit hezitáltam, hogy nekivágjak-e, végül szerencsére az erős szél szétfújta a gomolyfelhőket, így simán meghódítottam a csúcsot. :) A rejtés tökéletes, simán lehetett a sok nézelődő ember mellett logolni.
Megvan a második retyezáti láda is! Elég sokan vannak a csúcson, de azért lehet feltűnés nélkül keresgélni és logolni. Egyébként nem kellett sokat keresni, eléggé adta magát a hely.
Megvan! én vagyok az első!!!
Gyönyörű hely a Retyezát, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Nagyon szép derült időnk volt, és nagyon sokan túraztak fent a csúcson.
Jó a rejtés, bár óvatosan kellet csinálni a forgalom miatt.