A Retyezát-hegység a Kárpátok délkeleti vonulatának egyik legnépszerűbb, leginkább járt magashegysége. Erdély hegyeinek ékköve, ahol a kárpáti táj teljes díszlettára megtalálható. Kopár, égbe nyúló piramisszerű csúcsai, pengeélű gerincei, tengerszemekkel díszített lekoptatott gleccservölgyei, virágokkal borított havasi legelői, pazar látványt nyújtanak. Aki idelátogat örökre rabja marad.
A Retyezát északon a Hátszegi-medencével és a Kudzsiri-havasokkal határos, délen a Petrozsényi-medence, valamint a Vulkán-hegység határolja. Déli főgerince a Tulisa-hegység vonulatában folytatódik, délnyugat felé pedig a Kis-Retyezát mészkőgerince átmenetet alkot a Godján-hegység irányába. Nyugatra a Sebes-folyó választja el a Szárkő-hegységtől.
Erdély hegységei közül a Retyezátban van a legtöbb közel 100 glaciális tó. Szintén itt találjuk Erdély legnagyobb tengerszemét a 8,8 ha kiterjedésű Bukura-tavat 2040 m magasságban. Éghajlata magashegyi, sok csapadékkal, a fagyos napok száma elérheti a 260-at évente. Több mint 1100 növényfaj él a hegységben, amelyek közül 62 helyi endemikus fajta, számos ritka, védett növény. Az itt élő állatfajok közül a Retyezát büszkesége a zerge, ha csendben megyünk megfigyelhetjük, ahogy a legmeredekebb sziklákon szökellnek.
Itt létesítették az országban az első rezervációt Nyárády Gyula neves botanikus javaslatára 1927-ben, majd Alexandru Borza botanikus tudós szorgalmazására létrehozták az első nemzeti parkot 1934-ben a hegység szépségének megőrzésére, a ritka növények- és állatfajok védelmére. Összterülete 38 000 ha, ebből 1630 ha a Gemenele rezerváció, ami szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható.
Túraleírás:
Miután Carnic-nél leparkoltunk N 45° 26,058' E 22° 53,606' 1016 m [GCREHG+Parkolo] hátunkra vesszük a zsákunkat, majd a Gentiana menedékház felé vesszük az irányt követve a jelzést, útközben érdemes egy kis kitérőt tenni a Lolaia-vízeséshez, N 45° 25,611' E 22° 53,828' 1169 m [GCREHG+vizeses] majd a jelzésre térve N 45° 23,944' E 22° 52,919' 1544 m [GCREHG+Gentiana fele] 2,5-3 óra alatt érjük el a Gentianát, amely a legmagasabban fekvő menedékház a Retyezátban. N 45° 23,574' E 22° 52,820' 1678 m [GCREHG+Gentiana]
A cabana mindkét gondnoka beszél magyarul és szívesen fogadja a magyarokat, érdemes előre bejelentkezni, mert kevés a hely és egész évben sűrűn látogatott. Fürdési lehetőség a patak, ennivalót hozni kell, a forrásvíz kiváló. Ha jól bevacsoráztunk, akár korábban is eltehetjük magunkat másnapra, mert jó kis túra vár ránk.
Többféle útvonalon közelíthetjük meg a ládát rejtő Retyezát-csúcsot. Mi ezt a szép kilátást adó gerincutat választottuk.
Erről a csúcsról kapta a hegység a nevét, a Retyezát (románul retezat) szó jelentése lecsapott, lemetszett. Már lent a Hátszegi medencéből is jól kivehető a (lemetszett) Retyezát-csúcs.
A Pietrele menedékház felé indulunk a kék háromszög jelzésen , majd kék sávon , csaknem 30 perc alatt rátérhetünk sárga sáv jelzésre, a gerinc felé vezető meredek kaptatóra.
Ki kell másznunk a Lolája gerincet, ez kb. 45 perc, de megéri, mesés a kilátás végig ezen az útvonalon. Törpefenyős, málnás, áfonyás, sziklás gerincen vezet az utunk, elérjük a Ciurila-nyerget és sorba másszuk meg a 2000 méter feletti csúcsokat, Északi-Lolája, Déli Lolája-csúcs, az utóbbit ugyan elkerüli az ösvény, de azért ha már ott vagyunk, meg is mászhatjuk.
Gyönyörű a kilátás a Hátszegi-medence felé végig, de az orrunk előtt egyre meredekebben tornyosuló Retyezát-csúcsot is szinte végig követhetjük, a Szárkő-hegység csúcsán GCSRKO lévő meteo állomás jól kivehető.
A Lolája-nyeregből meredeken, sziklákon mászunk egyre feljebb a 2482 méter magasan lévő csúcsra; 5 órás túrával érünk fel a ládát rejtő sziklás tetőre. A kilátás pazar, látni a hegység legmagasabb csúcsait Zsudele, Bukura, Pelága GCMIAZ , Papusa GCRETY , Nagy-csúcs, Kusztura, valamint a Gemenele rezerváció szigorúan védett területére is belátásunk van, látni a napfényben csillogó tengerszemek meghatározhatatlan szép színét, teljes körpanoráma. A ládát rejtő szikla a Hátszegi-medence felé néz, a csúcstól nyugati irányban.
A rezervátum határvonalát követve sziklás terepen elérjük a Retyezát-nyerget, innen leereszkedhetünk a Stanisoara-völgybe, a Pietrele menedékház felé kék háromszög jelzésen, vagy haladunk tovább a sárga sávon , ami elmegy a Bukura I. csúcs alatt, a tengerszemek mellett a Bukura-tóig, ha viszont fel szeretnénk mászni a Bukura I. csúcsra kövessük a piros sáv jelzést, ami a gerincen halad. A Bukura-nyeregből visszatérhetünk a Pietrele-völgyön a Gentiana menedékházhoz.
Mindenféle időjárásra fel kell készülni, perceken belül változhat az idő. Esőkabátot, meleg ruhát, sapkát, kesztyűt vigyetek! Télen jégcsákány, hágóvas, kötél stb. ajánlott!
Vihar esetén a gerinc nagyon veszélyes!
Szállásfoglalás:
+40-733-963292 csak Román nyelven.
Irodalom:
Dimap Retyezát-hegység
Erdélyi Túrák (Kornétás kiadó)
Erdély-hegyei sorozat: Retyezát-hegység (14) Jancsik Péter
Jó túrát és szép időt kívánunk az ide látogatóknak!
Zoliza
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Lehet, hogy csak azért mert jól választottam meg az útvonalat, de lehet egyébként is, ez a csúcs mászás volt a Retyezát hegységben töltött legszebb túrám.
A kiindulási pont a Râușor nevű kis település volt. Az nagy pozitívum, hogy az autóút ide meglepően jó végig.
Az útvonalat feltöltöttem a képek közé. A fel út eléggé veszélyesnek is mondható egyeseknek, nem a legkönnyebb útvonal, de a lefele menet mindenért kárpótól. Gyönyörű az a völgy fentről a tavakkal és a vízesésekkel tarkított patakokkal.
Balkáni nyaralásunk romániai napjai. 7 év kihagyás után újra a pásztorkutyák földjén. :)
A Retyezátban 13 éve jártam utoljára, ideje volt már újra ellátogatni ide. Az északi oldalon még régebben, a kétezres évek végén voltam, egy Déva környékén átbulizott szilveszteri éjszaka után jött az ötlet, hogy megpróbáljunk felmenni a Peleaga-ra, télen, kb. Tisza-cipőben. Mondanom sem kell, nem jutottunk messzire. :)
Most kicsit felkészültebben, de azért csak későn, 11 óra körül vágtunk neki a hegynek Cârnic parkolójából. Új elemként a jóidős nyári hétvégén a NP is kiállt lejmolni, fejenként 10 krajcárra levettek minket egy-egy belépőre. Hiába, a rossz időzítés.
A Pietrele felé, majd a völgyből a Ciurila-nyeregre felszökve a Lolaia-gerincen mentünk fel, jó kis köveken ugrálós út, fejleszti az egyensúly érzéket. :)
A láda tökéletes állapotban a helyén van, trükkös a rejtés, de ott van az, a képen jelzett helyen. :)
A csúcson pihi, evés, fotózkodás, majd a -on lefelé. Még sötétedés előtt leértünk, kellemes 22 km-es túra lett, több mint 1500m szinttel.
Rausorból indultunk, viszonylag szép időben. Eredetileg "csak" a Stevia-tóig akartunk menni. A tónál úgy határoztunk, hogy felmegyünk a hágóig. A hágónál rövid tanakodás után - már csak ketten - úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a csúcsra.
Jó döntés volt!
Megtaláltuk.
Túra a Retyezátba.
Az idei tervek nagyban borultak a vírus miatt, így jött képbe ez a kirándulás.
Csernakeresztúron szálltunk meg.
Rausorból korán indulva a piros jelzésen jutottunk a gerincre majd egy jó kis emelkedő után értünk a csúcsra.
Útközben mormotákkal találkoztunk, régi álmunk teljesült.
A csúcson fantasztikus panoráma fogadott, jó volt látni a régebben megmászott csúcsokat.
Legalább egy órát a csúcson töltöttük kettesbe,az út során szinte alig találkoztunk turistákkal.
A láda jó állapotban van.
Köszönjük!
Barátokkal egy 5 napos túra során. A leírás ugyan nálam volt, de olyan fáradt voltam, hogy el is felejtettem a ládát megkeresni... Kérlek a fotó alapján hagyjátok jóvá a megtalálást. Köszi és üdv, MikiAnita (és Zoli, Peti és Gabi)
Cikk is készült a túráról: http://www.turistamagazin.hu/kalandtura-a-deli-karpatok-egyik-legszebb-szegleteben.html?fbclid=IwAR1vh3XoRYMc5uGueEnhugdnNKkNCrNTGC90xWN8tzSlxWP_VvEG76bfyMY
Barátainkkal érkeztünk a hótalpazni. Tegnap a Szárkőn tettünk egy nagyon szép túrát, ma pedig ezt a ládát próbáltuk megkeresni. Elég gyorsan eldőlt, hogy a nagy hóban reménytelenül lassan haladunk, így a ládát elengedtük és inkább csak élveztük a hótaposást. Lazy és Alíz nem adták fel, ők elmentek a csúcsig. Nagyon klassz volt.
Bakancslista 1. hely kipipálva! Köszönöm a lehetőséget! Fodor Józsi és Anita szervezte "Bihargós" klikkesedés alkalmával, zarándokoltunk el erre a pazar, de nagyon nehezen járható helyre! A Lolája gerincén végig, 17,5 km 1580 m szint körtúra! Kár hogy a többi csúcsra nem volt idő, de talán legközelebb! A panoráma, a virágok, az erős szél.... belekarcolódott a retinámba! Olyan ez a hely, mintha óriások dobálták volna egymásra a sziklákat, köveket! Életem eddigi legnagyobb túrateljesítménye volt így ötven felett, ilyen lábakkal! A jelszó nagyon igaz!! Csodás anticiklon, erős szél, ragyogó napsütés.
Rausor felől a Lojála csúcsot is megmászva jutottunk fel a csúcsra. Nem volt könnyű, de fantasztikus fenn lenni. Csodálatos időben, fantasztikus panoráma kisért végig utunkon. Köszönjük!
Úgy terveztük utolsó éjszakánkat a Pietrele házban töltjük. A Bukura tavi kempingünket megbontva, nagy zsákjainkat hátunkra véve vágtunk neki először a Bukura csúcsnak, majd a Retyezát csúcsot vettük célba. Az előző napokban már épp eléggé kiszipolyoztuk a testünket, így a nyeregben meg is váltunk a táskáktól, és nélkülük vágtunk neki a csúcsnak. Így is úgy tűnt, soha nem fogunk felérni. Persze minden jó, ha a vége jó, fel is értünk, a láda is meglett és a kilátás is kárpótolt. Már csak az tett próbára, hogy a menedékházban egyáltalán nem sajnálták, hogy nem tudtak szobát biztosítani. (pedig üresnek tűnt). Felszívva magunkat lesétáltunk még a Cârnicon hagyott kocsiig, ahol a nagyon rendes kempinges próbálta felverni a környék szállásait, végül mégis csak nála tudtunk sátrat verni. Teljesen ingyen, nagyon rendes ember, érdemes nála hagyni a kocsit.
Hírtelen felindulásból jöttünk el ide az iskola előtt a fiúkkal. Tavaly ősszel ez a csúcs kimaradt az időjárás változása miatt. Akkor megfogadtuk, hogy legközelebb a fiúkat is elhozzuk.
A Gentianaban szalltunk meg. Onnan a Pietrele mh. irányából a révén jutottunk fel a csúcsra. Verőfényes napsütés és szélmentes idő kísért Bennünket. A csúcson többen voltak, ám mindenkinek jutott idő a fényképezkedésre. A csúcskép elkészülte után kezdtük el a keresést. A .com-os láda GPS nélkül azonnal meglett. Majd elindultunk a .hu-s láda felé. Kb. 25 percig kerestük. A GPS 0 méterre mutatta a ládát, sőt a kép alapján is sikerült beazonosítani a rejtekhelyet, melynek környékére járnak az emberek mostanság könnyíteni magukon. A szikla alatt azonban semmit nem találtunk. Bízunk benne, hogy valaki csak arrébb vitte esetleg logolni, vagy csak mi nem találtuk meg, de ott van az, és nem eltünt.
25 percnyi keresés után feladtuk és a Bukura csúcson ill. -hágón keresztül értünk vissza a Gentiánába a koromsötét beállta előtt 1-2 perccel.
A mellékelt képek alapján kérnénk szépen a találat elfogadását! Előre is köszönjük!
Köszönjük a rejtést!
[Jóváhagyta: ZoLiza, 2011.09.01 12:16]
Harmadik nap, harmadik láda. Az út eleje a tavaknál a mormoták közt gyorsan haladt. A Bukura csúcstól a nagy meleg miatt egyre nehezebben. Pólóval takargattuk az előző napi égési sérüléseinket. Nagyon meleg volt és szikrázóan sütött a nap. Találkoztunk előző napi újdonsült ismerőseinkkel, kézzel lábbal folytatva a tegnapi "beszélgetést". A tegnapi Peleaga-Papusa-Gales túra után ez kicsit monotonabb volt, meg persze mi is fáradtunk. A csúcson egész kis tömeg gyűlt össze, megvártuk míg eloszlik, aztán megkerestük a ládát. Nem adta könnyen magát. Olvasom, hogy Békés-Nádasék nem találták, pedig ott van az, csak jól be van dugva. Köszönjük a rejtést és a Retyezáthoz adott használati útmutatót. Nem ez lesz a kedvenc hegyem, de hogy az egyik legemlékezetesebb, az biztos!
Vonattal érkeztünk a hegy lábához, majd föl maxi-taxizva Carnicig, ahonnan útnak indultunk a hegy belseje felé, hogy egy hetet töltsünk el a Bukura-tónál sátorozva.
Az első túránk a Retyezát-csúcsra vezetett. A hűvös reggel után hamar fölmelegedett az idő és feleslegesnek bizonyultak a meleg ruhák, amiket magammal cipeltem. Ekkora már a Retyezát legmagasabban fekvő tengerszeme a Kapu-tó mellett jártunk, majd a Bukura-kaputól tekintettünk vissza az alattunk elterülő, egymás alatt fekvő tengerszemek láncolatára. Nem sokkal később, már a Bukura-csúcs oldalában kanyarogva megpillantottuk a völgy túloldalában az első retyezáti vadonélő állatokat, egy kisebb zerge csapatot. Hamarosan ismét szerencsénk volt és sikerült lencsevégre kapni egyet egészen közelről. Ezután következet a csúcsra való fölkaptatás, amit fél óra alatt sikerült is megtennünk. Innen gyönyörű kilátás nyílt a Retyezát alacsonyabb részeire és a Hátszegi-medencére is. Már 10 perce úton voltunk lefele a csúcsról, mikor eszembe jutott, hogy elfelejtettük megkeresni a ládát. A sikeres találat után utunkat a Stânisoara-patak völgyében folytattuk. Annyira jó idő volt, hogy a tengerszemnél egy rövid pihenő erejéig megálltunk napozni is. Ezt követően, egy magányosan legelésző ló csordán keresztül vitt az utunk, majd a patak mellett haladva végül eljutottunk a Pietrele-túristaházig. Innen már a tegnap megismert úton másztunk vissza a Bukura-tóhoz, csak most szerencsére nem kellett cipelni, a 25 kilós hátizsákot.
A Bukura-tónál sátraztunk egy hetet. Mindjárt a második nap ellátogattunk a Retyezát-csúcsra. A kilátás végig nagyon szép volt, ahogyan az időnk is. Esővel ezen a napon nem is találkoztunk, csak folyamatos szikrázó napsütéssel, jól le is égtünk a végére. :D Távolról láttunk egy csomó zergét is a rezervátum területén a sziklákon szökelltek, páran közülünk közelebbről is láttak egyet. Mormotát csak a későbbi napokon sikerült látnunk, akkor is csak viszonylag messziről, mert nagyon félősek.
Ez évi erdélyi sátras túránk helyszínéül a Retyezátot választottuk. Autónkat Carnicban hagytuk, onnan tettünk egy négy napos túrát. Volt részünk napsütésben, ködben, viharos szélben, fürödtünk hegyi patakokban, etettük a havasi pockot, láttunk zergét, mormotát, sok szépséget. Nem csak a turisták által leginkább látogatott központi részeken jártunk, szerintünk ezek a fenyvesekkel borított hegyoldalak voltak a legszebbek. Természetesen jó volt Déva várából végignézni a bejárt gerincen is, sorolni a csúcsokat, amelyeken végigmentünk. Csak ez a sok kő ne lett volna.
Kis barátommal, Ádámmal elváltunk a csoporttól, s még ide is feljöttünk.
Az idő eléggé elment a késői indulás, s a light-osabb csapat tempója miatt, így iparkodnunk kellett.
Nagyon erős tempót diktáltam, de Ádám hősiesen tartotta.
Sajnos a "közeli" com-os ládát nem találtam meg, így az ideszánt TB tovább jött velem.
Mindegy, ha már idáig elcipeltem, legalább virtuálisan be- és kiveszem...
Sajna a hágótól lefelé a nem jelzett úton valahol elhagytam a telefonomat.
A sziklákon esélytelen lett volna a keresése.
Még csak be se volt kapcsolva, hiszen térerő mentesek voltunk a völgyben.
Nem is a számokat, s az anyagi oldalát sajnálom, hanem azt, hogy környezetszennyező...
:-((((((((
Zoliékkal pontosan egy éve rejtettük ezt a ládát és megfogadtam, hogy szokásunkhoz híven, csak az első három megtaláló után logolok. Voltak kételyeim, hogy mennyi időbe telik ez, de az egy év végül elegendő időnek mutatkozott :) Gratulálok a "dobogósoknak" és biztos vagyok benne, hogy ők is olyan szép élményekkel lettek gazdagabbak, mint mi, amikor a Retyazát csúcsát megmásztuk (akarom mondani: kimásztuk! ;)) Köszönöm a szervezést és az élményeket zolizának! Felejthetetlen napok voltak ezek! Néhány fotót én is feltöltök kedvcsinálónak. Hajrá Bihargók!
Volt bennem némi aggodalom, hogy egy olyan kezdő ládász, mint én, az itt lévő végtelen számú kő közül megtalálja-e azt az egyet, amelynél érdemes kotorásznia, de a leírást is figyelembe véve nem kellett sokat keresgélni. Szép hely!
N 45° 32,785' E 22° 59,332' 408 m [GCREHG+elagazas]
N 45° 26,058' E 22° 53,606' 1016 m [GCREHG+Parkolo]
jelzést, útközben érdemes egy kis kitérőt tenni a Lolaia-vízeséshez, 
N 45° 25,611' E 22° 53,828' 1169 m [GCREHG+vizeses]
jelzésre térve 
N 45° 23,574' E 22° 52,820' 1678 m [GCREHG+Gentiana]
jelzésre, a gerinc felé vezető meredek kaptatóra.
jelzést, ami a gerincen halad. A Bukura-nyeregből visszatérhetünk a Pietrele-völgyön a Gentiana menedékházhoz.
révén jutottunk fel a csúcsra. Verőfényes napsütés és szélmentes idő kísért Bennünket. A csúcson többen voltak, ám mindenkinek jutott idő a fényképezkedésre. A csúcskép elkészülte után kezdtük el a keresést. A .com-os láda GPS nélkül azonnal meglett. Majd elindultunk a .hu-s láda felé. Kb. 25 percig kerestük. A GPS 0 méterre mutatta a ládát, sőt a kép alapján is sikerült beazonosítani a rejtekhelyet, melynek környékére járnak az emberek mostanság könnyíteni magukon. A szikla alatt azonban semmit nem találtunk. Bízunk benne, hogy valaki csak arrébb vitte esetleg logolni, vagy csak mi nem találtuk meg, de ott van az, és nem eltünt.
