A jelszó az adott koordinátán álló oszlopszerűség feliratának utolsó szava (7 betű). Leolvasásához nem kell bemenni a várba. Az ,,én már voltam itt'' típusú jelszó nélküli megtalálásokat nem fogadom el.

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme NEM helyezhető, hiszen virtuális. De ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Zólyom, az egykori Zólyom vármegye jelentős városa, fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Ez a virtuális láda most a város belsejében található várat mutatja be. Zólyomban nincs sok egyéb nevezetesség, látnivaló, csak a vár, de azt mindenképpen érdemes megnézni. A tőle északra fekvő főteret 2008-ban építették át hangulatos sétatérré; néhány régi ház és templom hívja fel magára itt a figyelmet a sok értéktelen újabb épület között.
Megközelítés
Zólyom városa közlekedési csomópont, jelentős főutak keresztezik itt egymást. Délre Korpona és Ipolyság, északra Besztercebánya, Rózsahegy és Alsókubin felé vezet az út, keletre Gyetva, majd Losonc következik, nyugatra pedig Garamszentkereszt az első város. A vár Zólyom hosszú főterének déli végén emelkedő dombon található. Bármelyik úton is érkezünk a városba, biztosan hamar a szemünkbe ötlik. A vár mellett sok fizetős parkoló van. Ha valaki ingyenes parkolót szeretne, akkor legközelebb a vasúton túl, annak déli oldalán találhat, ha letér a
N 48° 34,219' E 19° 7,672' 285 m [GCZOLY+letérő a parkolóhoz] ponton kelet felé. Lent könnyen meg lehet állni autóval, és gyalog menni a várhoz (közvetlenül a vasút mellett egy lépcső is vezet fel a felüljáróra).
A vár udvarába ingyen be lehet menni, csak a vármúzeumba való belépésért kell fizetni. A bejárat után magyar nyelvű ismertető szöveg is olvasható a falon, de ezt csak azoknak ajánlom, akik szörnyülködni akarnak: olyan dolgok vannak beleírva, mint például hogy a törökök a 18. században (!) fenyegették a közép-szlovákiai (!) bányavárosokat...
A vármúzeum
Látogatási idő: Májustól szeptemberig hétfőnként zárva, októbertől áprilisig hétfőn és kedden zárva.
Amikor nyitva van, akkor 10:00-tól 17:30-ig lehet bemenni.
A felnőtt belépőjegy 50 korona (kb. 400 Forint), diákoknak feleennyi, 6 éves kor alatt ingyenes.
Ha változást tapasztaltok az árakban, szóljatok és átírom!
A zólyomi várak története
A közelben több vár is felépült, némelyikük eredete még ma sincs tisztázva teljesen. Anonymus írásából annyit tudunk meg, hogy Zólyom várát a honfoglalás korában építette fel Bors vezér (akinek nevéből a ,,Borsod'' elnevezés is származik), de hogy ez melyik vár volt, az kétséges. Ráadásul a szövegből az derül ki, hogy
több Bors-vár is épült a környéken. Van a várostól délre egy másik várrom, az úgynevezett Pusztavár is, sokan azt tartják valószínűnek, hogy erről szólnak a Gesták, de szóba jöhet még akár az innen nyugatra fekvő Garamberzencei vár is, sőt, olyan várak is, melyeknek ma már maradványai sincsenek meg, csak ősi helynevek utalnak arra, hogy egykoron ott is vár állott. Amikor Szent István megszervezte a vármegyerendszert, ez a megye hatalmas kiterjedésű volt. Később ebből vált le többek között Liptó, Turóc és Árva is. A zólyomi Pusztavár legnagyobb nevezetessége az, hogy
lehetséges, hogy itt halt meg Szent László király 1095-ben (biztos adatot azonban ma sem tudunk).
Ez a vár, ahol a láda van, Nagy Lajos idejéből származik, gótikus stílusban épült, eredetileg csak vadászkastélynak, de 1382-ben országgyűlést is tartottak itt. A 15. században Habsburg Albert király özvegye, Erzsébet királyné a cseh huszitáknak adta a várat azzal a feladattal, hogy Ulászlóval szemben a csecsemő V. László jogait védelmezzék. Emiatt ostromolta a várat 1449-ben Hunyadi János is, de sikertelenül. Végül 1462-ben foglalta csak el Mátyás király, az ezt követő időkben élte a vár a fénykorát. Ekkor lovagi játékok színhelye volt a vár alatti mező. A következő évszázadban Thurzó János reneszánsz elemekkel bővíttette a várat, természetesen meg is erősíttette a külső fenyegetések miatt. A palota nagy ablakait befalazták és kicsiny lőréseket alakítottak ki helyettük. Ekkor ezen a vidéken a magyarok mellett főként betelepült németek éltek, a legtöbb bányaváros alapítása az ő nevükhöz fűződik. A török időkben Zólyom vára ezek miatt a bányavárosok miatt vált kiemelkedő fontosságúvá. Bár az ellenség végigpusztította a Garam völgyét, ezt a várat soha sem sikerült elfoglalniuk!
1620-ban a besztercebányai országgyűlés Bethlen Gábort Magyarország királyává választotta, de ezt ő nem fogadta el. Ekkor került rövid időre Zólyom várába a Szent Korona is. Később a Rákóczi-szabadságharc idején is sok viaskodás folyt a környéken, a vár is többször gazdát cserélt. Főként a hős kuruc generális, Bottyán jeleskedett az itteni harcokban. Ezután Zólyom az Esterházyak birtokába került, és ott is maradt 1802-ig, ezután a királyi kincstár szerezte vissza, majd különféle hivatalokat rendeztek be benne, de magát az épületet nagyon elhanyagolták. A 20. század viharai után 1966-ban felújították és ma múzeum látható benne.
Legendák a várral kapcsolatban
Zólyom várának építésével kapcsolatban az a monda terjedt el, hogy Nagy Lajost egy, a várdombra vezető szivárvány megjelenése bírta rá arra, hogy itt építse fel a kastélyát. Amikor viszont már felépült a vár, Nagy Lajos meghívta a lengyel követeket, hogy bemutassa nekik Mária lányát, akit királynéjuknak szánt, valamint jegyesét, Luxemburgi Zsigmondot. Azonban a találkozón jelen volt a király másik lánya, Hedvig is. Az ablakon hirtelen berepült egy galamb és Hedvig vállára szállt, majd hagyta magát megsimogatni és dédelgetni. Ezt a csodás jelet látva döntöttek úgy a lengyelek, hogy Mária helyett inkább Hedvig lesz a királynéjuk.
A későbbi, török időkből származik
egy másik érdekes történet, melynek ,,apró'' szépséghibája csak annyi, hogy - mint olvashattuk - Zólyom várát sosem foglalta el a török. A monda mégis arról számol be, hogy a zólyomi basának gyermeke született, és felfogadott mellé egy idős asszonyt, hogy gondját viselje a kicsinek. Egyszer, amikor az asszony altatódalt énekelt a kicsinek, meghallotta ezt a basa. Különös emlékei támadtak a daltól: a saját gyermekkora jutott eszébe. Kiderült, hogy a basa nem más, mint ennek az asszonynak a gyermeke, akit apró korában raboltak el a törökök. Amikor ezt a basa megtudta, azonnal lemondott minden rangjáról és vagyonáról, ismét kereszténnyé lett, és boldogan élt, míg meg nem halt.
Egy
harmadik monda szerint 1615-ben óriási vihar dúlt Zólyomban, és amikor elcsendesült, a levegőből egy égő kereszt hullott a város piacterére. A csodás esemény híre országszerte terjedt, meghallotta Thurzó György nádorispán is, aki a Vág partján fekvő Biccse várában tartózkodott. Gyorsan megíratott egy levelet Zólyomba, amelyben kérte az ottaniakat, küldjék el neki egy ládában a keresztet, hogy megnézhesse, aztán visszaküldi. Egyidejűleg Besztercebánya városának is küldött egy levelet Thurzó, melyben felszólította őket, hogy fizessék már be az elmaradt adót: három szekérnyi rézlemezt. Csakhogy miután megírták a leveleket, még nem került rájuk a címzés. A levélírót ebéd után elnyomta az álom, és mire felébredt, már nem tudta, melyik levelet hova kell küldeni, így tévedésből pont összecserélődött a két küldemény. Csodálkoztak is a két városban, amikor megkapták, jó időbe telt, mire rájöttek, hogy nem nekik akarták címezni az írásokat. De addigra Zólyomban már kiderítették, honnan pottyant a kereszt a piactérre: egy csizmadia sátrát kapta fel a viharos szél, és annak rúdjai hullottak le kereszt alakban. A város úgy döntött: a keresztet magát nem küldik el, hiszen annak így már semmi értéke nincs, hanem képet festtetnek róla és azt küldik el Thurzónak. Így is tettek, a nádor megörült neki, és episztolában dicsérte meg Zólyom város tanácsát.
Balassi Bálint, a vitéz költő
Zólyom kétségkívül leghíresebb szülötte a híres magyar reneszánsz költő, Balassi Bálint. 1554-ben született a vár főkapitányának gyermekeként. Fiatal korában Bornemisza Péter neveltette, majd Nürnbergbe ment az alsóbb iskolákat elvégezni, utána több neves külföldi egyetemen is megfordult. 1569-ben apját és annak sógorát, Dobó Istvánt Habsburg Miksa császár hamis vádak alapján elfogatta, ekkor Bálint Lengyelországba menekült, ahova később a fogságból megszökő apja is követte. 1572-ben a császári udvar ismét a kegyeibe fogadta őket, ekkor Bálintból udvari pohárnok lett. Egy évnyi szolgálat után katonának állt: egy erdélybe tartó lovas hadtestben harcolva megsebesült és fogságba esett. Ekkor Báthori István pártfogolta, őt követte 1576-ban is Lengyelországba. Később hazatért Magyarországra, de ekkorra elveszítette apját, így kénytelen volt átvenni tőle minden birtok irányítását, de ezzel igen nehezen birkózott meg, önkényeskedő viselkedésével ráadásul sok ellenséget szerzett.
1578-ban ismerte meg Ungnád Kristóf egri várkapitány (később horvát bán) feleségét, Losonczi Annát, akit ő Júliának nevezett és akihez híres szerelmes verseit írta. Kapcsolatuk természetesen nem lehetett felhőtlen boldogság (és ebben nemcsak Júlia férjének, de bizony Balassi Bálint hűtlen, kalandozó életmódjának is szerepe volt), így hat év után a költő különös házasságra szánta el magát: saját unokatestvérét, Dobó Krisztinát vette el a szép hozomány reményében. Ezt egy évvel később a pápa érvénytelenítette, perbe is fogták Balassit, és csak azért nem tudtak tőle túl sok vagyont elkobozni, mert már korábban elszegényedett... Amikor Júliájának férje meghalt, hiába próbált meg újból közeledni egykori szerelméhez, már nem volt semmi sikere, így bánatában újból Lengyelországba vándorolt. Csak 1591-es hazatérése után kezdték felismerni költészete nagyságát és jelentőségét, de ezek után már nem hosszú pályafutás adatott neki: a heves vérmérsékletű költőt magával ragadták a török elleni harcok. 1594-ben, mikor Esztergom várát ostromolta hősiesen, ágyútalálat érte, melybe 11 napnyi szenvedés után bele is halt.
Ma Balassira egy magyar nyelvű emléktábla emlékeztet a zólyomi várfal belső oldalán a bejárat mellett.