A jelszó az adott koordinátán álló egyszintes múzeumház bejárati ajtajának bal felső sarkánál, a 23-as számot tartalmazó táblától balra található fémtáblán olvasható szó (8 betű). Leolvasásához nem kell bemenni a múzeumba. Az ,,én már voltam itt'' típusú jelszó nélküli megtalálásokat nem fogadom el.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme NEM helyezhető, hiszen virtuális. De ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Csicsmány az egykori Trencsén vármegye hegyei között, annak is az Illavai járásában fekszik, körülbelül 650 méter tengerszint feletti magasságban. A kicsiny falu különlegesen díszített faházairól és népművészetéről híres. Ez nem egy falumúzeum, tehát bárki szabadon sétálhat az utcákon! Két házat rendeztek be, ahol belépőért kiállításokat lehet megtekinteni, de a jelszó kívül van. Nem a teljes falu ilyen érdekes, inkább csak a jelszó helye és a tőle északra fekvő utcák azok, melyekben 1-2 kivétellel minden ház díszített faház.

Megközelítés

A település két irányból közelíthető meg:
1. A Zsolna és Privigye közötti főútról Nyitrafő és Facskó között kell letérni délnyugat felé a  N 48° 59,420' E 18° 35,214' 565 m [GCCSNY+1. elágazás] pontban, ezen az úton haladva az első falu Csicsmány lesz.
2. A Pozsonyból Zsolna irányába vezető útról dél-kelet felé kell elágazni. Ha az autópályán jövünk, akkor Illava városnál kell letérni, majd a  N 48° 59,555' E 18° 13,600' 249 m [GCCSNY+körforgalom] ponton található körforgalomnál rátérni a jelenleg 61-es számmal ellátott útra Zsolna (észak-kelet) felé, ahol Kasza faluban indul a csicsmányi út, méghozzá itt:  N 49° 0,432' E 18° 15,445' 255 m [GCCSNY+kaszai elágazás]. Ekkor előbb átmegyünk Kaszaváralja, Kaszaróna és Zsolt falvakon, és csak utána jön Csicsmány. Figyelem! Zsolt után van egy elágazás, ahol le kell térni balra, de nincs kint útjelzőtábla! Koordinátái:  N 48° 56,588' E 18° 26,787' 670 m [GCCSNY+zsolti elágazás]

Csicsmány és a díszes faházak története

Először 1272-ből ismert Csicsmány írásos említése, tehát ekkor már létezett a falu (igaz, kissé távolabb a mai helyétől), de igazi alapítóinak az 1410-ben a törökök elől idemenekült bolgárokat tartják, akiknek művészete a mai napig fennmaradt. Különösen a sárga, narancssárga és piros színekben tündöklő hímzésekkel díszített népviselet őrzi a balkáni hatásokat. A történelem során a falu birtokosai között megtaláljuk a Turóczy, a Rakovszky, a Serényi, később a Teleki családokat is. Templomának harangja 1588-ban, orgonája 1738-ban készült, de a mai templom csak 1798-as építésű, barokk stílusú. A faluban a népviseletet ma már csak ünnepek és rendezvények alkalmával láthatjuk, azonban egész évben megcsodálhatóak a fő nevezetességnek számító, fehérrel díszített sötét színű faházak. Ez a díszítés hosszú évszázadok óta jelen van a faluban, de eredete mindmáig ismeretlen. A házakat sűrűn befedő, geometrikus mintázatokat, szíveket, nyilakat, kereszteket tartalmazó fehér meszes festékkel készült díszítések kis mértékben még a ház faanyagát is védik a korhadástól. A tűztől azonban sajnos nem, ezért fordulhatott elő, hogy többször is tűzvész pusztított a faluban. Azonban mára újra régi pompájában tündököl a faházak többsége, kettőt a Vág Menti Múzeum megvásárolt és kiállításokat rendezett be. A falu lakói régen nagyon nehezen tudtak megélni a gazdálkodásból, üvegesmunkából és papucskészítésből, emiatt rengetegen vándoroltak ki a 20. század elején, főként Amerikába. Ma az idegenforgalom biztosítja a fő megélhetést, de Csicsmány így sem vált gazdag faluvá, ahol könnyű az élet.

A kiállítások

A jelszónál található egyszintes házban a régi csicsmányi emberek mindennapjait és népművészetét bemutató kiállítást rendeztek be, az utca túloldalán, a 42-es számúban pedig a falu 20. század eleji hangulatát, akkori házainak berendezését ismerhetjük meg. A belépők elég olcsók, bár valószínűleg évről évre emelkedik az áruk.
Nyitvatartás:
A nyári hónapokban (júniustól augusztusig):
Hétfőn 10-16 óráig, utoljára 15:00-kor lehet bemenni
Keddtől vasárnapig 8-18 óráig, utoljára 17:15-kor lehet bemenni
A többi hónapban:
Hétfőn zárva
Keddtől vasárnapig 8-16 óráig, utoljára 15:15-kor lehet bemenni
Belépők:
Felnőtt: 20 korona (kb. 160 Forint)
Nyugdíjas, diák: 10 korona
6 év alatt: ingyenes
Ha változást tapasztaltok az árakban, szóljatok és átírom!

A Turony szörnyeteg és más népszokások

A mai szemmel nézve nagyon is különös népszokások fontos szerepet játszottak a falusiak mindennapi életében. Nézzünk ebből egy kis ízelítőt!
Ha gyermek született, azt szőrmekabátba bugyolálták, mert úgy tartották, ettől göndörebb lesz a haja, ami szerencsét hoz neki. Ha a baba kislány volt, akkor a fürdővizébe egy varrótűt dobtak, hogy később ügyesen tudjon varrni. Ha fiú volt, akkor kalapácsot és fogót adtak neki, hogy jó üveges váljék belőle.
Ha valaki meghalt, a halottas házban megállították az órákat, a tükröket lefedték és kinyitottak egy ablakot, hogy a halott szelleme azon távozhasson. A férfiakat pipával és dohánnyal, egy zsebkendővel és egy pénzérmével együtt temették, az asszonyok, neadjisten lányok mellé egy egyházi énekeskönyvet és olvasót temettek.
Farsangkor bújik elő valahonnan a félelmetes Turony, birkabőr bundában és két hatalmas szarvval. A legenda szerint amikor a törökök közeledtek a falu felé, a juhásznak az az ötlete támadt, hogy különös jelmezekbe bújva ijesszék meg a pogány hadat, hiszen hallotta valahol, hogy a török nagyon babonás népség, és félnek a számukra ismeretlen élőlényektől, szörnyektől. A falu népe be is öltözött báránybőrökbe és álarcokba, és sikeresen megfutamították a török sereget. Eddig tart a legenda, a valóság pedig az, hogy farsangkor igazi Turonnyal találkozhatunk Csicsmányban!