Wap:
A ládát (12x12x6 cm-es, kb 1 l-es műa. doboz) a reptér kerítésen találjátok.
A második pont, az adott koordinátán, a régi reptér területén álló emlékmű, ennek a keleti oldalán található évszám első három számjegye a jelszó második része.
Bejelentéskor a jelszót szóköz nélkül, egybe kell beírni!!!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
N 45° 59,472' E 18° 14,203' 204 m [GCPRPT-1]
N 46° 3,928' E 18° 11,921' 126 m [GCPRPT-2]
A első ponthoz menet itt ér véget az aszfalt, érdemes itt parkolni
N 45° 59,450' E 18° 14,012' 199 m [GCPRPT+parkoló] , innét földúton 300 méteres sétával éritek el a ládát.
A második pontnál rendelkezésetekre áll egy egész városrész a parkolásra, válasszatok ízlésetek szerint.
A pécsi repülőtér története:
Pécs városának lakói először 1907-ben, az akkor megrendezésre került mezőgazdasági kiállításon találkoztak légijárművel, ami egy hidrogénnel töltött léghajó volt. Az első világháború után kijelölték a repülőtér helyét, ami a mai Uránváros helyén terült el.
Az 1920-as évek második felében, már rendszeresen szálltak fel repülőgépek innen. 1929-től, az akkor még titokban szerveződő légierő is telepített ide felderítő repülőgépeket, később pedig egy repülőszázad állomásozott a repülőtéren Vörös Kakas néven.
1930. április 15-én Leszáll a pécsi repülőtéren az első utasszállító gép. A repülőtér gyakorlatilag egy nagy füves mező volt a Mecsekalján, a mai Uránváros helyén, és az akkori pécsi légi irányítás korszerű navigálási eszközökkel sem rendelkezett. A hangár- és repülőgép-avatás ünnepségén részt vett Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó is.
Érdekesség, hogy a világháború végén 1944-ben kényszerleszállást hajtott végre egy amerikai "Liberátor" bombázó a pécsi repülőtéren.
A második világháború után 1946. augusztus 1-én a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe került a sportrepülés, és vele a Pécsi Repülőtér is. 1947-től Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, a Maszovlet beindította Budapest-Pécs menetrendszerinti járatait, Li2P típusú gépekkel.
Nevezetesség, hogy az első hazai repülőgép-eltérítés a Budapest-Pécs járaton történt 1948-ban, a Rákosi-rendszer kezdetén: az egyik gépet az utasai Münchenbe kényszerítették. Ettől kezdve állambiztonsági tisztet is rendszeresítettek a gépekre.
Légiszerencsétlenség is fűződik a pécsi járathoz, ami 1949. novemberében történt.
1948-ban megalakult a Pécsi Vasutas Sportrepülő Egyesület, ám a hatóságok, a határ közelsége miatt betiltották a repülést. A belföldi légi forgalom tovább bővült, amikor 1952 áprilisában beindult a Szeged-Pécs járat is. 1953. szeptember 26-án újra engedélyezték a sportrepülést Pécsen, megalakult a Pécsi MÁV Lokomotív Repülőklub, így megkezdődhetett mind a vitorlázó, mind a motoros repülés. A belföldi légi közlekedés vonzó jegyárai egyre több utast eredményezett. 1954 október 4-től beindult, a Budapest-Pécs-Kaposvár járat is.
Az 1955-ös évtől a repülőtér közelében egyre több emeletes ház épült, ami jelentősen befolyásolta a repülést, így 1956 tavaszán a korábbi repülőteret megszüntetve egy újat alakítottak ki, a belvárostól 10 km-re délre, Pogány falu határában lévő réten. Itt kerültek kialakításra fogadóépület, irodák, hangár, majd üzemanyag tároló is.
A rendszerváltásig sport és hobby repülőtér volt, a rendszerváltás után már mezőgazdasági célokat is szolgált, de 1994 április óta légimentő bázis is üzemel itt. Az önkormányzati tulajdonban lévő repülőtér, az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen 2003 áprilisától kezdődően megépült egy 1500 méter hosszú, 31 méter széles aszfaltborítású futópálya, 2004-ben pedig elkészült a légikikötő fény- és navigációs rendszere.
A 2005. év őszétől 2006 tavaszáig tartó időszakban épült új fogadóépület elkészültével, és átadásával egy időben, nemzetközi menetrendszerinti járatot is fogadott a repülőtér, jelezvén, hogy ezzel bekerült, a világ légi közlekedésének hálózatába.
Szép túrát és jó időt kívánok nektek! És semmi rohangálás, csak szép nyugodtan, mindent megnézni.
Forrás: Részben, Pécs Pogány Airport
