A ládába TravelBug nem helyezhető.

LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE:

A 37-s és a 38-as útról, de Tokaj felől is megközelíthető.
A Tokajt Tarcallal összekötő útról  N 48° 6,297' E 21° 21,771' 130 m [GCKiSy+útkereszteződés] koordináta pontnál egy magánút kezdődik. Úgy parkoljatok, hogy a tulajdonos behajtását ne akadályozzátok! A kastély csak gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg.

KASTÉLYRÓL:

A "Kishomokosi Szirmay" kastély maradványai Tarcal külterületén a Kengyel tó partján, a Tokaji-heggyel szemben, az alföld és a hegyvidék találkozásánál, festői környezetben található. Ma mellőzött épület. Varázsa állapotából ered, romantikus időutazást tehet itt mindenki, talán fel lehet hívni az emberek figyelmét erre a veszélyeztetett emlékre.

Sok helyen próbáltam utána járni a kastély történetének, mindenhol falba ütköztem. Ha, valaki tud segíteni, nagyon megköszönöm. Minden információt szívesen veszek, és nagyon megköszönök!

SZIRMAY ANTALRÓL:

Eperjesen született, 1747. jan. 20. - Szinyéren hunyt el 1812. szept. 19.

Középbirtokos zempléni nemes, helytörténeti író.
Zemplén vármegye jegyzője, majd 1777-től főjegyzője.
1786-ban a budai királytábla ülnöke.
1787-ben királyi tanácsos, az eperjesi királytábla elnöke. Az 1790 - 91-i országgyűlésen Zemplén vármegye követe. Szerepe volt az országgyűlés jogi bizottságában. Később az udvar mellé állt.
1798-ban megyei ellenfelei bevádolták (egyébként teljesen alaptalanul), hogy a jakobinus eszmékkel rokonszenvez, mire állását vesztette. Vékei birtokára visszavonulva, történelmi és genealógiai tanulmányokat folytatott. A kormányzat felfogásában megírta a magyar Jakobinus mozgalom történetét.
1809-ben, királyi kegyelemben, sőt donációban részesült.
A hegyaljai szőlőtermesztés és borászat kérdéseivel is foglalkozott.

KENGYEL TÓ:

A holtág természetes úton keletkezett, a Takta bal parti ármentesített területén található. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal községhez tartozik. Hossza 2,8 km, átlagos szélessége 150 m, területe 42 ha, átlagos vízmélysége 2 m.
A Taktaköz legszebb holtága, egykor az ország legészakibb előfordulású úszólápjai (nádból és gyékényből kialakult, szélhajtott vándorló szigetek) ezen a holtágon voltak. A betelepített növényevő halak és a vízszint szabályozása nyomán az úszó szigetek megszűntek.
Növény- és állatvilága igen gazdag és változatos.
Nem áll természeti védelem alatt, de amennyiben az úszó szigetek ismételten kialakulnak, azok védetté nyilvánítása indokolt lehet.