WAP: A kemestaródfai Miród-forrás feletti domboldalban, üreges fatönkben rejtőzik a hagyományos 15x15x5 cm-es láda.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Csodaszép helyen, az osztrák határtól 20 méterre található a Miród-forrás(régi nevén Rákos-kút). Közigazgatásilag Kemestaródfa községhez tartozik. Kemestaródfa Körmendtől 8 kilométerre, a nyugati országhatár mellett helyezkedik el. A 8-as számú főútról jól megközelíthető (kb 2 kilométer északi irányba).

Az első írásos emlék a forrás múltjáról 1248-ból származik. A Váradsziget nevű vár keresése közben a levéltárban került elő egy földeladási bizonylat, mely kimondja, hogy a Váradsziget a Miród vizétől északra van. A másik adat 1265-ből származik, eszerint a Miród-forrás a Stremtől (Kemestaródfát átszelő patak) délre helyezkedik el. A két oklevél bizonyítja azt, hogy a forrás már a XIII. század közepén létezett. A pontos, hiteles és új adat 1864-ből származik, amikor Pesty Frigyes történész megpróbált a falvakról minden nevezetességet összegyűjteni. Feltett kérdésére Márton Ferenc községbíró ezt a választ adta:
"Rákos-kút az Ó-hegy tövében egy forrás, s nevezetét Rákos családtól nyerte. Ehhez a forráshoz szoknak a hideglázban szenvedők járni, vizéből inni és a mellette lévő bokrokra hajakból vagy más rútságokból egy darabocskát kötni. A szomszéd községek előtt is ismeretes forrás vize hideg és kemény, talán némi gyógyerővel is bír, minthogy több hideglázban szenvedők vizétől meggyógyultak."

A következő, immár hiteles leírás a XIX. század végére tehető. Ekkor a Gasztonyban élő József főherceg vadásza foglalkozott a kút történetével. Tisztogatta a forrást, széppé varázsolta a környéket. Ez az ember feleségül vett egy Láng Teréz nevű taródfai lányt, aki férje halála után minden írásos adatot megőrzött. Az ő elbeszéléséből tudjuk, hogy régebben a falusiak és a környékbeliek korsókkal, kancsókkal felszerelkezve jöttek a forráshoz és vittek haza a vízből, mivel az a hír járta, hogy a forrás vizének gyógyító hatása van, és a női bajok, elsősorban a méhrák gyógyítására szolgál. Sőt a forrás mellett lévő Strem nevű patakon (ebbe csordogál bele a forrás vize) még egy híd is átívelt, amin még a Monarchia idejében az osztrákok átjártak a forráshoz. A kút közelében padok voltak, hogy a messziről jött emberek kipihenjék fáradalmaikat. A kút mellett néha tábortüzet gyújtottak, szalonnát sütöttek a látogatók. A forrás mögött, a partoldalban pedig egy oltárkápolna volt, benne egy Szűz Mária szobor, mivel az akkor a faluban élő idős emberek Szűz Máriát választották a forrás védőszentjéül.

Az 1940-es évek elején cserkészek jártak a faluban, és amikor megtudták, hogy van a községben egy ilyen nevezetesség, felkeresték azt, és rendbeszedték. Ekkor a cserkészek vezetője Sinkovits Imre, a későbbi kiváló színművész volt.

Mivel a forrás nagyon közel van a határhoz, a későbbiekben a kutat betemették, a kút felett található oltárkápolnát lerombolták. Így vegetált a kút 1990-ig. Ekkor a faluban élő három ember úgy gondolta, hogy mégiscsak meg kellene menteni a kutat az enyészettől. A forrást kiásták, vízelvezető gyűrűket raktak le és megtisztították a környéket a gaztól.
Végül a sok szervezés meghozta a gyümölcsét, sok felajánló anyagi támogatásával és hihetetlen sok társadalmi munkával felépítették a kegyhelyet. Felállításra került egy hatalmas fakereszt, mely messziről kitűnve fogadja a zarándokokat. A kereszt elé, a forrás mellé helyezték a miséző oltárt, a kegyhely elé pedig a Sinkovits emléktábla került. A forráshoz vezető mintegy 700 méteres ösvény mellett 2004-ben a keresztút 14 stációját helyezték el. Minden egyes keresztnek külön gazdája van. Gondozóik a falusi gyerekek, illetve szüleik. Időközben a kegyhelyhez vezető utat a falusi emberek adományaiból kaviccsal borították, így most a forrás esőben is jól megközelíthető.
A forrás vize iható, jó minőségű, a Vas Megyei ÁNTSZ vizsgálta be. Mellette szépen gondozott szalonnasütőhely, a patakban nyáron fürdési lehetőség, sátorhelyek várják a kirándulókat.

Nézzétek meg, érdemes!

(Forrás: Takó Gábor, a Miród-forrásért Egyesület elnöke)