Jobb oldali tábla harmadik oszlopán (angol) az 1-es pont utolsó előtti sorának első szava (6 karakter).
A rendszerváltáskor a bős-nagymarosi vízlépcső volt az egyik legfontosabb közéleti téma, és még ma is vita tárgyát képezi Magyarország és Szlovákia között. Mint tudjuk, az eredeti elképzelést végül nem valósították meg, mivel a magyar fél környezetvédelmi okokra hivatkozva felmondta a szerződést, Szlovákia viszont ragaszkodott a felépítéséhez, annak árán is, hogy a nemzetközi konfliktust vállalva egyszerűen elterelték a Dunát.
A hivatalos nevén Gabčíkovo-nagymarosi Vízlépcsőrendszer a Duna magyarországi és csehszlovákiai szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcsőrendszer története a XX. század harmincas éveire nyúlik vissza. A terveket először az 1950-es évek végén dr. Mosonyi Emil professzor, világhírű vízépítő mérnök vezetésével dolgozták ki. A nemzetközi szerződést 1977-ben írták alá, amit később, elsősorban gazdasági nehézségek miatt, többször módosítottak. A '80-as években Magyarországon sokszor és sokan tiltakoztak a vízlépcső megépítése ellen. Az MTA már 1983-ban a vízlépcső felépítése ellen foglalt állást, az egyre szabadabbá váló országban pedig 1988-89 környékén került sor nagyobb tömegdemonstrációkra. 1988. szeptember 12-én az Országház előtt tízezrek tüntettek az építkezés ellen. Habár az Országgyűlés 1988. október 6-7-én még az építés mellett foglalt állást, a kormány 1989. május 13-án felfüggesztette az építkezést. Az építéssel megbízott osztrák cégnek a magyar állam később 2,65 milliárd schilling kárpótlás kifizetését vállalta. A csehszlovák fél 1991-ben döntött az ún. C variáns megvalósításáról, ami a Duna elterelését és a vízi erőmű egyoldalú felépítését jelentette. Amikor erre sor került, a magyar fél az 1977-es szerződést felbontottnak minősítette. Az erőmű beindítására 1992-ben került sor.
A felek (Magyarország és akkor már Szlovákia) 1993-ban a hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordultak az ügyben, amely 1997-ben ítéletet hirdetett, lényegében elmarasztalva mindkét felet: Magyarországot azért, mert egyoldalúan felbontotta a szerződést, Szlovákiát pedig azért, mert egyoldalúan elterelte a Dunát.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A Budapesthez legközelebb lévő megkeresetlen ládák Szlovákiában vannak, elmentem értük. Dunaszerdahely után jöhettek a csallóközi ládák ... Dercsika után jöhetett az erőmű ... A híd túloldalán volt parkolási lehetőség, a hatalmas szélben visszasétáltam a viharzó Duna mellett a látogatóközpontig és a tábláig. A koordináták környékén egyetlen angol nyelvű tábla volt ... és azon volt a megoldás.
Tegnap ott jártunk árvíz csúcsot nézni.
A DNy-i parkoló ingyenes.
A főépület elött csak az alkalmazottak parkolhatnak.
A zsiliptoronyból jobb a kilátás, mint a látogatóközpont tetejéről.
A táblákat lecserélték, a jelszó a rejtővel egyeztetve lett meg. Köszönöm! :) Jó hely, pont végignéztünk egy zsilipelést, érdekes volt. [Geoládák v4.4.1]
Brno felé fél úton... vagyis egyharmad... :) Ma ez volt az első pont, ahol megálltunk. Kíváncsiak voltunk az erőműre. Igaz a komolyabb látvány a zsilipelés volt. Két uszályt is végignéztünk, ahogy éppen le vagy fel engedték a vizet, hogy tovább tudjanak menni. Igen impozáns méretei vannak a zsilipeknek és kapuiknak.
De a torony és a sky kilátó is nagyon izgalmas, mert üvegből van az alja és így a víz felett álltunk, ahogy az uszály elment alattunk.
Köszi a rejtést!