Röviden
3V+1H multiláda. Az első három jelszórészlet fémlapon, negyedik jelszórészlet a dobozban. A jelszavakat sorrendben egybeírva kell megadni! Részletek a koordinátáknál, toll legyen nálad.
Első jelszórészlet: N 47° 30,716' E 19° 12,075'
Második jelszórészlet: N 47° 30,540' E 19° 12,170'
Harmadik jelszórészlet: N 47° 30,311' E 19° 11,893'
Negyedik jelszórészlet: N 47° 29,873 E 19° 11,837'

Megközelítés
A kezdőpont az Örs vezér tere felől ezekkel a járatokkal érhető el: H8, H9, 176, 276. Mátyásföld, Imre utca hévmegállónál kell leszállni.
Az 3. és 4. pont közelében a 45-ös, 46-os busz Diósy Lajos utcai megállója van.

Szintén ajánlom a közeli Mátyásföldi villanegyed és a Felsőrákosi-rétek tanösvény multit is.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Mátyásföld története

Mátyásföldnek a Veres Péter úttól délre eső részét nevezik Ó-Mátyásföldnek. Ez a földbirtok az 1880-as évekig a cinkotai uradalom része volt. 1887-ben terület egy részét a cinkotai földesúrtól, Beniczky Gábortól megvásárolta a Kunkel Imre által létrehozott Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete. A névadó Mátyás király valószínűleg sosem járt errefelé, ez csak afféle reklámfogás volt az egyesület részéről. Nagy, közművesített telkekkel, széles sétányokkal, fasorok telepítésével elit nyaraló negyed létesítését tervezték el. Az egyesület tagjai értelemszerűen a felsőbb osztály tagjai voltak. A hely igen hamar felkapott lett, az egyesület létszáma gyorsan nőtt. Csak az építkezhetett itt, aki elfogadta az egyesület belső szabályzatát.
A telektulajdonosok a századforduló eklektikus stílusában, vagy a szecesszió magas fokú alkalmazásával építtették fel remek villáikat.
Hév megálló létesült a telep központjánál (Imre utca), szállodává bővítették ki a régi nagyvendéglőt, itt bálokat, estélyeket is rendeztek. 1898-ban felépítették iskolájukat, 1905-ben pedig a katolikus templomot. 1902-ben elkészült az Erzsébetligetben a fürdő és a sporttelep. A kúltúrális életet rendszeres hangversenyekkel is szinesítették.

Az egykori Kerepesi út (ma Veres Péter út) északi oldalán lévő földjeit a XX. század elején gróf Pejácsevicsné kis telkekre parcellázta fel és eladta, így jött létre, az ó-mátyásföldi lakónegyednél szerényebb Új-Mátyásföld. A két rész lakossága együttesen az 1930-as évek elejére elérte a 4000 főt és 1933-ban Cinkotától elszakadva önálló nagyközséggé vált.
1950. január 1-jével a négy nagyközséget - Mátyásföldet, Cinkotát, Rákosszentmihályt és Sashalmot -mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolták. Ekkortól a súlypont az Új-Mátyásföldön található Ikarus gyárra és lakótelepre, és a közeli Jókai lakótelepre - mint a kerület centruma - tevődött át.

Mátyás király tér

A félköríves teret eredetileg Batthyány Ilona grófnőről Ilona térnek nevezték, mai nevét az 1930-as években kapta.
A terület névadójának - Mátyás királynak - első mellszobrát 1896-ban a millennium alkalmából itt állították fel. A ma látható szobor Mátray Lajos alkotása.
A tér déli oldalán található a mai Corvin Mátyás Gimnázium épülete, korábban szálloda, eredetileg pedig egy kisebb méretű vendéglő volt. Az épületben volt a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének központja, a rendezvényterem és az étterem stabil bevételhez juttatta az egyesületet. Az eredeti Mátyás szobor jelenleg a gimnázium épületében található.

Első jelszórészlet:  N 47° 30,716' E 19° 12,075' 146 m [GCMaty-1] fémlapon, 1 méter alatt.

Erzsébetliget

Ezen a helyen 44 hektár alapterületű akácerdő volt a cinkotai uradalom idején. A területet megvásároló Nyaralótulajdonosok Egyesülete 1889-ben itt séta- és üdülőhely kialakítására tett ígéretet az eladónak. A parkosítás terveit Lassé Gusztáv készítette el. Az egykori erdőt fokozatosan sportolásra alkalmas, ligetes pihenőparkká alakították át. Elnevezését 1898-ban kapta. Fedett kuglizó, 10 teniszpálya, klubház, és a liget végében fürdő épült.
A ligetet átszelő út mentén gesztenye fasort telepítettek, melynek egy része máig fennmaradt. Azóta a faállomány többször változott, a jelenlegi fák nagyrészt az 50-es években lettek telepítve.
1956 után a szovjet Déli Hadseregcsoport Főparancsnoksága állomásozott az épületekben, laktanyaként működött.
A szovjet csapatok kivonulása után átfogó rekonstrukciót hajtott végre a XVI. kerületi önkormányzat. Jelenleg lakóházak, a BGE Külkereskedelmi Kar, kulturális, fürdő- és sportlétesítmények találhatók az Erzsébetligetben.

1956-os emlékmű az Erzsébetligetben: a hely kiválasztása igazságtétel az egykori szovjet főparancsnokság helyén. Az utcakövekből emelt halmon, méteres kő kandeláberből csapnak fel a három méter magas bronz lángnyelvek.
Második jelszórészlet:  N 47° 30,540' E 19° 12,170' 146 m [GCMaty-2] fémlapon, 1 méter felett.

Mátyásföldi repülőtér története 1937-ig

A Mátyásföldi repülőtér 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár által gyártott repülők üzemi berepüléseinek céljából épült. A repülőtérhez egy vasbeton és egy fahangár, egy műhelyhangár egy tisztviselői és egy személyzeti lakóépület is hozzátartozott. 1918-tól nemzetközi kereskedelmi légiforgalmi repülőállomás lett, Budapesten elsőként. 1922 májusában szállt le az első külföldi utasszállító. A nyári időszakban, nappal, alkalmanként 6-8 db különféle nemzetiségű közforgalmi repülőgép mellett még sportgépek is feltűntek. Nem volt ritka, hogy naponta, akár 15-20 kisebb-nagyobb repülőgép ne lett volna látható.

A repülőtér majdnem négyszögű pályáján a le- és felszállás minden irányban egyformán történhetett. Középen egy fehér körben a "BUDAPEST" felirat volt olvasható. A gyepes felszínt rendszeresen kaszálták, hengerelték. 1931-től lett a repülőtér éjszakai leszállásokra is berendezkedve (ügyeleti szolgálat, fények).

A gépgyárat a nagy gazdasági világválság 1929-ben térdre kényszerítette, 1933-ban leállt a gyártás és megindult a gyár felszámolása. A polgári repülés igényeinek a reptér egyébként sem felelt már meg, a kis terület a megnövekedett forgalmat már nem tudta kiszolgálni.

Egykori filmhiradós filmfelvételek a repülőtérről és eseményeiről itt találhatók.

A villanegyedből a repülőtérhez vezető utcák nevei őrzik az egykori repülőtér emlékét: Pilóta utca, Prodám utca.
Egy kisebb emlékmű állít még emléket az egykori pilótáknak, s az egykori repülőgépgyárnak. Az egészen biztosan szebb környezetet érdemlő emlékmű az egykori repülőtér bejáratánál, a volt repülőgépgyár, s a kiszolgáló épületek területén helyezkedik el (fentmaradt többek között az egykori irányítótorony, amely ma is látható nem messze innen nyugat felé). Az egykori repülőtér északi része időközben lakó, ipari és katonai területté vált.

Harmadik jelszórészlet:  N 47° 30,311' E 19° 11,893' 146 m [GCMaty-3] fémlapon, kb 1 méteren.

Az egykori repülőtér 1937-től napjainkig

A reptér a 1930-as évek végétől a Magyar Honvédség birtokába került. A trianoni békeszerződés ez irányú tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették, laktanyát és szolgálati épületeket kezdtek építeni. A polgári légiforgalom és a sportrepülés központja pedig a Budaörsi repülőtérre került.

A repülőtér a II. világháborút követően romos állapotba került, berendezései elpusztultak vagy használhatatlanná váltak, felszállópályája a háborús cselekmények során tönkrement.
Az 1956-os forradalom leverése után a repülőtér és az épületek is a szovjet Déli Hadsereg Csoport, DHDSCS és az 59. Légihadsereg főparancsnokság bázisa lett. A repülőteret évtizedekig a saját futárszolgálatuk használta különféle típusú helikopterekkel és kis szállító repülőgépekkel. 1956. november 21-én Innen hurcolták Nagy Imre miniszterelnököt családjával és társaival együtt a romániai Snagovba.
1991 júniusától kezelője előbb a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet volt, majd a XVI. kerületi önkormányzat tulajdonába került.

A reptéren az emberi jelenlét állandó, Nordic walkingosok, kutyasétáltatók, a közeli lovardák miatt lovasok (lovaglásra, legeltetésre vagy épp kaszálóként), de íjászok is használják. Jelenleg már csak modellrepülők repkednek az egykori repülőtéren. Aki hétvégén keresi fel a ládát, esélyes, hogy modellrepülő reptetést is láthat - főként délelőttönként - ha az időjárás kedvező. Te is hozhatsz magaddal repülő eszközöket, papírsárkánytól kezdve a drónokon át a siklóernyőig.

Negyedik jelszórészlet:  N 47° 29,873' E 19° 11,837' 142 m [GCMaty-4] talajszinten keresd a 10x10x5 cm-es ládácskát!

Források:
- Wikipédia
- Mátyásföld története
- Mátyásföld nyaralótelep, villák és kertek
- Wordpress.com

Ládatörténet:


2021.04.01.
Minden rejtés megújult, új koordinátákon kereshetők! új a jelszó is.

2021.03.24.
A ládaoldal tartalmilag megújult, szinkronizálva lett a Mátyásföldi villanegyed multival, újra lett moderálva. Egy ponttal kevesebb lett ez a multi, Paulheim József a Mátyásföldi villanegyed multinál lesz ezután bemutatva, tematikailag oda jobban illik.
Hamarosan új rejtések lesznek a leolvasás helyett, s a végláda is új helyre kerül majd.
A régi ládaoldal archív példánya a lenti linken elérhető.

2021.03.02.
Adoptáltam a ládát. Köszönöm a korábbi rejtők munkáját. Porhanda

2017.12:05.
Egy negyedik virtuális pontot adtam hozzá a multihoz. A végládát áttelepítettem egy városhoz közelebbi pontra, és megadtam a koordinátáit. Így már nem kell matekozni. A jelszót módosítottam.

2017.11.21
Adoptáltam a ládát. Fixis

2009.10.24
A láda átalakítását nem halogathattam tovább, hiszen a második ponton a platánfa üregén kertészeti állagmegőrzés céljából egy nedvcsatornát vágtak, amely után alkalmatlanná vált a rejtésre.
Mivel az alternatív pont segítségével továbbra is járható ez az útvonal, nem kellett betegre állítanom a rejtést. (régi leírás alapján keresők figyeljetek, mert az új pontszámozás eltér a régitől, de a záróláda ugyanott van).
Az átalakítás során a záróláda koordinátájához egészen más módszerrel juthattok, okulva a korábbi nehézségekből, melyek a forgalmas helyeken elrejtett dobozok keresésének kellemetlenségéből adódtak.
Egyenlőre a záróláda fizikailag is az eredeti, a következő lépésben azt fogom felkeresni és frissíteni!

2009.07.15
Mai napon felkerestem az első két pontot és következő pontra mutató koordinátákat -Csuhás javaslata alapján- DYMO szalagon rögzítettem a dobozok belsejébe. Remélem ezzel elkerüljük az elhalványuló feliratok okozta kellemetlenségeket!
A záróládáig ezúttal nem jutottam el, legközelebb azt is útba ejtem.

2008.10.21
Tegnap végigjártam a pontokat.
Az első pontot áthelyeztem az uszoda közelébe egy bokorcsoport tövébe, hogy ne kelljen a mély magyar valósággal szembesülnünk az eredeti rejtek közelében. Amit valóban én is 25 m-rel beljebb találtam az eredeti méréshez képest. Pedig itt is átlagoltam a Vista HCx-el. Mivel Garmin átok már régóta ül a nyakamon már ezen sem lepődök meg.
A második ponton minden maradt az eredeti helyen, mivel egyszerűen nincs más lehetőség rejtésre a téren.
Amúgy a láda a park felöli oldalról látható, míg az utca felöli oldalról elérhető a "dzsuva" kihagyásával. Vész esetén továbbra is rendelkezésre áll az alternatív pont.
A harmadik pontot megtisztítottam a szeméttől, így a Trabant ajtódarab is lekerült a dobozról, ígéretemhez híven.