Kerítésen kívül(!!!!!!!!), fejmagasságban, odúban, mélyre nyúlva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Református templom
Hajdú-Bihar megye egyik legjelentősebb műemléke, a berekböszörményi református templom, melyet a mindenszentek tiszteletére - a XIII. században állított templom falaival és késő gótikus részek felhasználásával - 1678-ban építtetek.
A középkori templomot a XVIII. században felújították és ekkor, 1783-ban - a korábbi fa harangláb helyett - II. József engedélyére kőtornyot építettek hozzá. Előbb csak különállóan, majd később csatlakoztatva a főhajóhoz. 1824-1829 között bővítették a templomot. Ekkor került be a jelenleg is használt barokk szószék és a festett padok, melyek szép példái a puritán, klasszicista stílusnak. A szűkössé vált templom apszisát elbontva, 1827-ben újfent kibővítették és két oldalsó térrel egészítették ki. Ugyanekkor falazták be a keskeny középkori ablakokat, és nyitottak helyettük nagyobbakat. A szép, sudár torony 1870-re nyerte el jelenlegi formáját. A templom 1904-ben kapott orgonát, amit Országh Sándor épített. A műemlék templom 1996-98. évi renoválása és restaurálása során a régészeti kutatás feltárta a sokszögzáródású szentély alapjait és a két pasztofóriumot, valamint a hajó eredeti, kora gótikus nyugati kapuját. A felújítás során a műemléki vizsgálatok pontosan megállapították a középkori hajó határát, s megtalálták a déli fal magasan lévő, keskeny, osztósudár nélküli rézsűs bélletű románkori ablakait, amelyek a helyreállítás jóvoltából ma is láthatóak a barokk homlokzaton.

Berekböszörmény
A község a Bihari-sík dél-keleti sarkában fekszik, közvetlenül a magyar-román határ mellett, nem messze a Sebes-Köröstől. Böszörményt a honfoglalást követően, valószínűleg a böszörmények - mohamedán vallású, török etnikumú népcsoport - alapították. A XIV. században már a környék egyik legnagyobb települése lehetett. Ekkor került a Csáky család birtokába - mint a körösszegi vár tartozéka -, kik a XIX. századig a terület gazdái voltak. A török hódoltság időszakát a település lakottan vészelte át, noha a népesség jelentős mértékben kicserélődött. A XVI. század közepén tértek át a református vallásra, templomuk 1678-ban épült. Egy 1692-es összeírás alkalmával nemes városnak mondják Berekböszörményt, de arról nem tudni, hogy kiváltságait hogyan szerezte. Az azonban biztos, hogy vásáros és vámszedő hely volt. Ebből az időszakból származik a település pecsétje, melyben címerpajzsba foglalva öt, egymás szárait keresztező kákalevél látható. A XX. század elején már több mint 3000 lelkes község volt, körorvossal, postahivatallal, távíró állomással, óvodával, református elemi iskolával és közgazdasági továbbképző iskolával.
A község műemléki látnivalója a Köztársaság út 11 alatti Csáky-udvarház, melyet a területet birtokló család építtetett 1761 és 66 között. Az L-alakú hosszú épület boltíves tornácával és boltozatos pincéjével még kissé átalakítva is őrzi eredeti hangulatát, a nagygazda porta főépületének szerkezetét. A település büszkesége még a központban emelkedő Kossuth szobor, melyet 1897. március 15-én emeltek. Különlegessége, hogy a magyar történelem nagy alakjának ez az első a Tiszántúlon - a világon pedig a nyolcadikként - emelt szobra.

 N 47° 3,821' E 21° 40,934' 109 m [GC1783+alternatív jelszó] az ajtó jobboldalán lévő fém tábla utolsó előtti sorának utolsó előtti szava.

Forrás: Berekböszörmény honlapja

Kérek minden megtalálót, hogy ügyeljen a jelszó helyesírására, hogy így elkerülje a bejelentés körüli esetleges kellemetlenséget. Köszönöm.

Ládakarbantartás

2011.09.12 Új ládagazda: Fürkészek
2017.03.17 Új ládagazda: tapiapi. Kis türelmet kérek, a láda ládásítása folyamatban.
2017.04.27. Új láda kihelyezve!
2019.04.16. Új láda kihelyezve!