A 20*10*5 cm-es méretű láda az ösvény mellett/felett egy sziklafülkében rejtőzik.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés:

Gyula-Kisjenő-Borosjenő-Borossebes-Dézna
Beérve Déznára leparkolhatunk a várhoz felvezető ösvény mellett  N 46° 24,351' E 22° 15,272' 219 m [GCDAVA+Parkolo]
Ezek után elindulhatunk a sárga függőleges sávon, amely szerpentinezve halad a várig.

Dézna vára:

A Borosjenőtől 32 km-re keletre található Dézna (Dezna) község feletti várhegyen találjuk Dézna várának romjait. A vár középkori neve Desznye volt. Valószínűleg Igmánd nb. Pankotai Lőrinc fia Miklóstól került 1317-ben királyi kézre. Ekkortól királyi vár volt, és Pankotával együtt kormányozták. Zsigmond Pankotát és Déznát 1387-ben Losoncy Lászlónak és Istvánnak adta örökbe. László utódaié volt kihalásukig (1552). 1561-ben még Losonczy tulajdon, hiszen férje halálát követően Losonczy Istvánné birtokába került 51 környékbeli faluval együtt. A törökök 1574-ben elfoglalták és csaknem negyed évszázadon át ültek benne, míg 1596-ban kiűzték innen őket. Ekkor Báthory Zsigmond adományaként a Kornis családé lett, de 1612-ben Bethlen Gábor Keresztesy Pálnak ajándékozta. A valószínűleg négyszög alaprajzú, kaputornyán csapóráccsal is ellátott várat 1658-ban a csekély számú őrség feladta a falak alatt megjelenő törököknek, akiktől 1693-ban heves ostrommal vették vissza a császáriak, s alighanem ez alkalommal pusztították el annyira, hogy aztán újjáépítésével komolyan nem foglalkozott senki. Utolsó nevezetesebb tulajdonosa gr. Wenckheim volt.
A várnak a DNy-i falai különösen jól megmaradtak. Itt egy kb. 7 méter magas bástyafalat találunk, melynek eredeti magassága közel 10-11 méter, hossza kb. 26 m lehetett. A várfal vastagsága 1,15 m. Itt, a déli saroktól 11,50 m távolságra egy külső torony csatlakozik. Külső méretei 5,80x7,60m, a fal vastagsága 1m. Az ÉNy-DK irányú hegygerinc végén elhelyezkedő várat a gerinc többi részétől az ÉNy-i várfal előterében készített mesterséges árok választja el. Az árok szélessége 15 méter, mélysége 2 méter.

Érdekesség:

Czárán Gyula a következőket írja: ,,... meg lehet itt a váradi Török családnak festői szépségű halastavát, a felülről belé tekintő várromot, a várhegy fantasztikus sziklacsoportjait koszorúba fűző Jókai utat is 2-3 óra alatt tekinteni."
Szerényen elhallgatja, hogy az utakat saját költségén építtette.
Az új szerpentin-út , mely e sziklák közt a várba felvezet, Jókai-út nevet visel a nagy költő tiszteletére s itt-tartózkodásának emlékére, s ugyancsak ez okból vannak egyes sziklaképletek is nagyrészt Jókai: Kurbán bég című elbeszéléséből vett alakok után elnevezve.
Az 1850-es évek végén lejött ide Déznára Jókai, barátját Török Gábort, Arad megye egykori alispánját s országgyűlési követét, meglátogatni, s innen indultak ki az erdélyi Érczhegységben tett körtúrájukra, mely utazás élményeit Jókai azután a vasárnapi Újság hasábjain "More patrio" név alatt örökíté meg.
Egyébiránt a romok nem az egyedüli érdekes része a várhegynek. A trachit-tufa kőzet, melyből e hegykúp áll, festői szép sziklacsoportokat alkot, s legszeszélyesebb, fantasztikusabb, bizarrnál bizarrabb sziklaalakzatok meredeznek ki a hegyoldalon mindenfelé. Azonkívül a kőzetnek magának anyaga s összetétele valami olyan szokatlan és sajátságos, mely még a laikus látogató figyelmét is szükségképen megkapja. A kisebb nagyobb trachit-darabok melyekből e kőzet alakult, épp úgy vannak valami természetes kötőanyaggal, egy vulkanikus cementtel, - mint a fal téglái a vakoló péppel egymáshoz forrasztva; annyira, hogy nagyon hasonlóak, - sokszor csalódásig hasonlóak az emberi kéz alkotásaihoz, s azt a benyomást teszik, mintha kőműves rakta volna azokat. Sokszor igazán zavarba hozzák a nézőt, s az ember néha alig akarja elhinni, hogy itt csak a természet játéka, nem emberi kéz műve áll előtte.

Irodalom:

Czárán Gyula:
Déznai várhegy

Jókai Mór:
Kurbán bég

Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauz

Jó időt és kellemes sétát kívánunk!

(Zoli+Liza) ZoLiza