WAP:
Négypontos virtuális multiláda.
1. pont a tobruki strand és horgász kikötő. A horgász kikötő bejáratánál lévő magyar feliratú tábla utolsó sorában szereplő első 2 és utolsó 2 számjegy. (4 szám)
2.pont a Mámai Templomrom. A jobb falon található emléktáblán lévő évszám a jelszó második része (4 szám).
3. pont Sportcentrum és Szabadidőpark. Az uszoda kerítéskapujától a bejáratig kétoldalt lévő "bólogató" lámpákat tartó oszlopok száma. (1 szám)
4. pont a kopjafán található 4. vezetéknév.
A jelszó képzése: a felírt karakterek egymás után 1-2-3-4 sorrendben.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Célunk:
Balatonfűzfő bemutatása. A város mintha kevéssé lenne ismert a Balatont felkereső turisták előtt. A multi összes pontja megközelíthető autóval, kerékpárral vagy a kitartóbbak gyalog is bejárhatják tetszőleges sorrendben a pontokat.
A város 4 nagyobb részből "áll össze".
I. Tobruk városrész,
II. Alsófűzfő,
III. Sportcentrum (nem lakott, ezért sokan nem tekintik külön résznek)
IV. Gyártelep
Balatonfűzfő története:
A Fűzfő név (etimológiai jelentése: a Fűz patak forrásterülete) először rnint Szárberényhez tartozó birtoknév (dülőnév) szerepel "Füszfő" alakban. Majd a 12-14. sz.-ból fennmaradt perek okmányaiban helynévként, így pl. egy 1270-ben keltezett okmányban: "... in loco Fyusfyu existentia..." szövegkörnyezetben, egy 1617-ben kelt okirat a veszprémvölgyi apácáknak a Fűz patak hídján egykori vámszedő jogát említi. A vámszedő jogot -"mivel az országút hídját is karban kell tartani", a jezsuiták győri rektora is kéri és Lipót császártól meg is kapja. Egy 1701- ben keltezett számadáskönyvben szerepel is a vámház 40 Ft.-os jövedelme. 1702-ben és 1753- ban vendégfogadó helyként említik a korabeli iratok "Füzfe", illetve "Fűszfeő" néven. Egy 1757-ből származó vörösberényi népesség-összeírás szerint Fűzfő pusztán Szeifrid János korcsmáros lakik családjával. A győri jezsuiták ugyanis egy háromszobás - fából és sárból épített - vendégfogadót létesítettek, amelyet a vörösberényi jobbágyaikkal építtettek meg. A jezsuita rend feloszlatásakor készült leltárban már düledező félben lévő épületként szerepel. Fűzfő neve előfordul még "Fyzfew", "Fizfeu" alakokban is. A Fűzfő nevet a birtokhelynéven kívül az 1960- ig meglévő Fűzfő-puszta (a benzinkúttól északra, mintegy 300 m távolságban volt) őrizte meg és adta át a mai településeknek, amely az I. világháború után, a magyaróvári lőporgyár áttelepítésével rakta le alapjait.
A város mai arculata a múlt század első évtizedeiben - a vasútépítést követően - kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített papír- és vegyiparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig "rejtve" maradt Balatonfűzfő idegenforgalomi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk vitorlás- és fürdőélet alakult ki a településen.Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal - minden itt élő és idelátogató ember számára.
Balatonfűzfőt - 2000. július 1-jei hatállyal - a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.
1. pont a tobruki strand és horgász kikötő. 
N 47° 3,317' E 18° 1,944' 110 m [GCFUZF-1]
Tobruk története:
A Hazai Papírgyár Rt. vezetése 1939-ben elhatározta, hogy kulcsszerepet betöltő alkalmazottai részére lakásokat építettet. 1939 júliusának végén Fellner Pál igazgatótanácsi tag hozzájárult a vörösberényi Csebere-dűlőben az építkezéshez szükséges terület megvásárlásához, ahol a lakások építése 1941-ben be is fejeződött. Az építkezések időszakában folytak - többek között - a II. világháború észak-afrikai harcai is, és a köznyelv a lakótelepet, az akkor sokat emlegetett líbiai város nevéről, Tobruknak hívta. Egyesek szerint az akkori papírgyári igazgató sofőrje, aki idegenlégiósként Afrikában is megfordult, a terület hasonlósága miatt ("Ez éppen úgy néz, ki mint Tobruk!") nevezete el ekképpen. Ezt a változatot leírta Kórusz János a Balatonfűzfői Hírlap 1992 ju.-i számában "Csebere, vagy Tobruk" címmel és tőle függetlenül megerősítette Halmos Emil is. Mindketten régi papírgyári alkalmazottak voltak és az elsők között telepedtek, le ezen a lakótelepen.
A 71-es útról is jól látható az
N 47° 3,695' E 18° 1,589' 127 m [GCFUZF+emlékpark] aradi vértanúk emlékpark, melyben harangláb, emlékkő és kereszt hívja fel a figyelmet történelmünk egyik eseményére.
Megközelítése:
A 71-es úton Balatonalmádi felől
N 47° 3,513' E 18° 1,378' 126 m [GCFUZF+elágazás1] kell jobbra fordulni a Rákóczi utcába. Az utca végén át kell menni a vasúti átjárón, utána bárhol le lehet parkolni.
A strand pár évvel ezelőttig a környék egyetlen szabad strandja volt, de aztán elérte a "végzete". Bekerítették, impozáns bejáratot emeltek, majd elkezdték szedni a belépőt.
A horgászkikötő régóta megvan. Pár éve lecserélték a roskatag bódét egy sokkal "pofásabbra". Tél végén a környező nádast és bozótost megritkítják, majd a száraz anyagot elégetik.
Jelszórészlet: A horgász kikötő bejáratánál lévő magyar feliratú tábla utolsó sorában szereplő első 2 és utolsó 2 számjegy.
2. pont a Mámai Templomrom. N 47° 3,574' E 18° 2,817' 125 m [GCFUZF-2]
Története:
Feltehetően már a honfoglalás idején is létezett az a Máma nevű település, amely István király ezredforduló táján készült görög nyelvű adománylevelében szerepel. Az adománylevél szerint Mámát - a szomszédos településekkel együtt - a Veszprém-völgyi görög apácáknak adja a király.A település Szent László tiszteletére emelt temploma már 1292-ben állt. Romja a mai alsófűzfői katolikus templom mögött található. 1552-ben a törökök elől az apácák Körmendre menekültek. Utolsó fejedelemasszonyukról 1623-ban szól írásos emlék. A török időkben kihalt apácamonostor birtokát - így többek között Mámát is - III. Fendinánd 1639-ben a győri jezsuita kollégium tulajdonába adja. Máma falu a 18. században, a Rákóczi-szabadságharc idején feltehetően Béri Balogh Ádám és Rabutin császári generális összecsapásai nyomán pusztult el, nevét ma már csak a "Máma-hegy", "Máma-tető" területnév őrzi.
Megközelítése:
A tobruki strand után az előző elágazásnál jobbra fordulva a 71-es úton kell haladni egészen az
N 47° 3,749' E 18° 2,421' 113 m [GCFUZF+elágazás2] elágazásig, itt balra fordulva felfelé kell haladni a Jókai utcáig, ahol
N 47° 3,740' E 18° 2,537' 116 m [GCFUZF+elágazás3] jobbra fordulva 2 db fekvőrendőrön áthaladva elérhető a rom. Az utcában elhaladunk a Millenniumi Emlékmű
N 47° 3,628' E 18° 2,611' 123 m [GCFUZF+emlékmű] mellett, mely Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása. Valóságossá teszi a helység elnevezésének eredetét, Fűzfőt, mely a Fűz patakra emelt híd főjénél kialakított vámszedő hely területét jeleníti meg.
A Mámai Templomrom a mai alsófűzfői katolikus templom mögött található.
Jelszó részlet: A rom jobb oldali falán található emléktáblán lévő évszám.
3. pont Sportcentrum és Szabadidőpark. N 47° 4,281' E 18° 1,625' 144 m [GCFUZF-3]
Története:
Balatonfűzfő talán leghíresebb létesítménye a Balaton Uszoda. Az 50 méteres 8 pályás, 2 méter vízmélységű feszített víztükrű nagymedence elektromos időmérő-, eredményjelző- és hangosító berendezésével együttesen alkalmas úszó és búvárúszóversenyek, vízilabda mérkőzések, valamint műúszó bemutatók lebonyolítására is. A nagymedence 28 + 1 fokos vízhőmérséklete a sportrendezvényeken túl jó közeget biztosít az edzések, edzőtáborok és a felüdülést keresők számára egyaránt. A kismedence 32 + 1 fokos vízhőfoka 80-ről 130 cm-re mélyülő vízszintjével rendkívül népszerű az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt. Ebben a medencében találkoznak először az úszással a legkisebbek, szüleikkel közösen a babaúszás keretében, és ebben a medencében képezik a Balaton Uszoda szakképzett oktatói az óvodásokat, iskolásokat és az idősebb korosztályt is az úszás rejtelmeire, egyénileg s csoportosan egyaránt.
Az Uszoda tőszomszédságában található Városi Stadion, további sportolási lehetőségeket kínál, (tenisz, labdarúgás, kosár- és kézlabda). Pár kilométerre Veszprém irányában az ország legjobb koronglőtere biztosítja a további kikapcsolódást.
Az Uszodával szemben, a balatoni bobpályán télen-nyáron várják az idelátogató vendégeket. A Serpa Kalandpark nyári időszakban van minden nap nyitva.
Megközelítése:
A 71-es úton Balatonfűzfő felől
N 47° 3,651' E 18° 1,516' 128 m [GCFUZF+elágazás4] kell jobbra fordulni. A
N 47° 4,310' E 18° 1,628' 145 m [GCFUZF+parkoló1] ponton található a létesítmény parkolója.
Jelszó részlet: Az uszoda kerítéskapujától a bejáratig kétoldalt lévő "bólogató" lámpákat tartó oszlopok száma. (1 szám)
4.pont az Emlékpark. N 47° 4,649' E 18° 1,817' 161 m [GCFUZF-4]
Fűzfőgyártelep története:
Az I. világháború után, a magyaróvári lőporgyár áttelepítésével rakta le alapjait. Az építkezés 1922-ben kezdődött, és 1927-ben megindult a lőporgyártás. Az energiaellátást biztosító erőtelep kapacitását a lőporüzem nem merítette ki, ezért felvetődött egy újabb energiafogyasztó telepítésének az igénye. Megindultak a tárgyalások egy papírgyár létrehozásáról, melynek eredményeként 1927. december 17-én megalakult a Hazai Papírgyár Rt. A papírgyár építkezése 1928-ban megkezdődött, és 1929-ben zökkenőkkel ugyan, de megindult a papírgyártás is. A Magyar Lőporgyárüzemi Rt. újabb vegyipari termékek gyártását is tervezte, ezért 1928. június 30-i közgyűlésén a cég nevét Nitrokémia Ipartelepek Rt.-re változtatta. 1923 nyarán megkezdődött a gyári lakótelep építése is, az első ütem befejezése 1924 végéig elhúzódott. A lakótelepen elsősorban a lőporgyárral Magyaróvárról áttelepült tisztviselők, munkások és az erőtelep alkalmazottai kaptak elhelyezést. 1930-ban a lakótelep már több száz családnak adott otthont. A szociális, kulturális és sportlétesítmények azonban még csak kezdetleges módon épültek ki. Az egészségügyi szolgálatot is csupán egyetlen orvos látta el a gyárban és a lakótelepen egyaránt. Fűzfőgyártelep lakossága "zárt" közösséget alkotott, így a kulturális és sportrendezvényeket is csak a gyártelepi lakosság látogatta. A hadiüzemnek nyilvánított ipartelep lakótelepét ugyanis 2,5 méter magas kerítéssel vették körül, ahol fegyveres-kutyás őrség teljesített szolgálatot. A gyártelepen szűk lett a kerítésen belüli terület. Az 50-es években a telep déli részén, a kerítésen kívül megindult a festékgyári lakások és a munkásszálló építése, 1964-ben pedig elkezdődött a Gagarin utcai építkezés. 1969-ben nyitja meg kapuit az új szakmunkásképző intézet. A háború után a Nitrokémia is országos szintű nagyvállalattá fejlődött. Jóléti pénzalapjainak tekintélyes részét fordította sportlétesítmények létrehozására és fenntartására.
Napjainkban a gyár területén szinte minden ipari tevékenység megszűnt. Leállt a Papírgyár, valamint a Nitrokémia tevékenysége is. Az épületeket, ipari létesítményeket (rengeteg csővezeték) elbontották. A múltban sajnos gyakran kellett az itt élőknek orrfacsaró bűzt elviselniük. Szerencsére, ma már ennek semmi jele.
A park megközelítése:
Az Uszoda után tovább kell haladni, majd
N 47° 4,469' E 18° 1,669' 128 m [GCFUZF+elágazás5] ponton kell jobbra fordulni, és egyenesen haladni a
N 47° 4,607' E 18° 1,812' 140 m [GCFUZF+parkoló2] pontig, ahol le lehet parkolni.
Itt van egy kis emlékpark az országzászlóval és kopjafával, valamint a művelődési ház mellett található 55 m magas mamutfenyő is könnyen észrevehető.
A jelszó a kopjafán lévő 4. vezetéknév.
Források:
www.balatonfuzfo.hu
www.wikipedia.hu
2009.01.03. A láda eltűnt (Doric & L@szisz jelezték, köszönet érte!), pótoltuk, kereshető.
2009. 01. 25. A láda (a zacsi nem!), a két mikrocache (szóval minden elvihető cache) eltűnt. Úgy látszik, valakinek nagyon a "bögyében" van ez a rejtés...
2009.03.05. A harmadik láda kihelyezése. Tartalma: üdvözlő szöveg, logbook (3.), toll.
2009. 03. 15. A láda ismét eltűnt. Pótlásig alternatív jelszó!
2010. 06. 07. Egyelőre virtuális multivá alakítva.
2020. 03. 23. A koronavírus okozta járványveszély miatt ideiglenesen betegre állítva.
2020. 05. 05. A koronavírus okozta járványhelyzet javulása miatt újra kereshető.
