Kétállomásos multiláda Nagykapornakon. Az első ponton a templom főbejárata mellett jobb oldalon lévő "MŰEMLÉK" tábla 4. szava, a második ponton pedig a láda egy 12x8x4 cm nagyságú doboz egy beton villanyoszlop lábánál elrejtve.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Fekvése
Nagykapornak a Zalai-dombság középső részén helyezkedik el egy észak-déli völgy keleti felén.
A község a 76-os Zalaegerszeget a Balaton térségével összekötő főút mentén fekszik.
Története
Nagykapornak a 11. században települhetett be a Kádár nemzetséggel. Az 1210-es években bencés apátság épült itt. A temploma óriásinak számított, és mivel egyike volt a két Zala megyei hiteles helyeknek (Zalavár mellett), amelyek Nagy Lajos király rendelete után is megmaradtak, nagy jelentőséget kölcsönzött Kapornaknak. A település első említése 1234-ből való "Copurnak" alakban.
A település jelentőségét mutatja, hogy 1335-től kezdve a 16. századig többször volt megyegyűlés színhelye. A 15. századtól nemesi törvényszék is működött Kapornakon. Zala megyében ekkor hasonló intézmény csak Tapolcán volt.
A kiváltságai ellenére a mezővárosi jogokat csak 1459-ben szerezte meg. Ekkor sókamara is nyílt a városban, és egyben járási székhely vált belőle. I. Mátyás király 1465-ben adományozta a települést az apátságnak.
A törökök elleni védekezésben szerepe fokozatosan nőtt. 1537-től császári csapatok védték. Az apátság eredeti funkciói eddigre már lényegében nem működtek. Az apátok fényűző világi életet éltek, és szerzetesi fogadalmat se tettek. A törökök előtti utolsó apátot, Mezőlaky Ferencet, aki egyben a zalavári apát címét is birtokolta, 1566-ban iktatták be Kapornakon. 1567-ben azonban a török elpusztította az apátságot, ám annak vagyonát és értékes könyvtárát sikerült átmenteni Zalavárra. Az apát 1568-os halála után bizalmasai végrendeletét meghamisították, maguknak követelve az értékes vagyont. A kárvallott királyi kamara azonban csapatokat indított utánuk, és hosszú harcok után visszaszerezték a kincseket és a várost. 1570-ben az apátságot végvárrá alakították át, és az ezt követő időkben a város lakossága gyorsan fogyott. A város jelentőségét lassan Zalaegerszeg vette át.
A vár jelentősége közben fokozódott, 1600-ban sikerrel verték vissza a Kanizsa felől érkező törököket. Majd 1601-ben tovább erősítették a várat. A törökök 1664-ben elfoglalták, és fel is gyújtották a megmaradt települést. A vasvári békét követően azonban ismét magyar kézen volt. Az apátság is újraszerveződött a zalavári apátság felügyelete alatt, és fokozatosan növelte befolyását a várban.
1751-ben önállósult a kapornaki apátság Zalavártól. A Rákóczi-szabadságharc után a birtokos Kazó család elismerve a jobbágyok költözési jogát nagyban hozzájárult a település növekedéséhez. 1858-ban a jezsuiták is a településre költöztek, és mintagazdaságot kialakítva gazdagították a várost. 1876-ban azonban a közigazgatási reform keretében Nagykapornak mind mezővárosi címét, mind járási székhely jellegét elvesztette, és a pacsai járás községe lett.
Forrás
A templom
Az apátsági templom és monostor környezete az Árpád-korban alakult ki. A monostor északi szomszédságában volt egy kápolna, amit Szent Margit tiszteletére szenteltek fel.
A mostani, Szentséges megváltó titulusú templom az egyik legnagyobb a megyében.
A régi bencés apátsági templom helyén áll. 1736 és 1779 között barokk stílusban újjáépítették, így régi formájából sokat vesztett. Tornya 32 méter magas, Szentséges Üdvözítőt ábrázoló oltárképe 1862-ben a kalsbergi monostorban készült.
A templom a misék idejének kivételével zárva van, de a szomszédos idősek otthonában lakó Méhes Jánosné bármikor szívesen kinyitja, és körbevezeti a látogatókat.
Megközelítés
A templom megközelítése egyszerű, a ZRÍNYI MIKLÓS UTCÁN HALADVA!!! A második ponthoz több úton is el lehet jutni. Autóval vagy kerékpárral a
N 46° 48,986' E 16° 59,166' 151 m [GCnkap+1utel] ponton dél felé, majd a
N 46° 48,335' E 16° 59,047' 159 m [GCnkap+2utel] ponton kelet felé fordulva a dombtetőn álló magassági ponthoz eljuthatsz. A gyalogos túrát kedvelők a temető előtt
N 46° 48,963' E 16° 59,498' 170 m [GCnkap+parkoló] hagyhatják autójukat, majd lehetőség szerint a temetőn keresztül, vagy a temetőt jobbról megkerülő ösvényen kapaszkodhatnak fel a dombtetőre.
A láda
Kétállomásos multiláda Nagykapornakon. Az első ponton
N 46° 49,232' E 16° 59,683' 160 m [GCnkap-1] a templom főbejárata mellett jobb oldalon lévő "MŰEMLÉK" tábla 4. szava, a második ponton
N 46° 48,866' E 16° 59,739' 245 m [GCnkap-2] pedig a láda a vízmű védterület irányából számítva a 3. villanyoszlop tövében, téglával takarva.
Ládatörténet:
2018. nov. 1. VaVi játékostársaink újrarejtették a beteg ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
