Kétállomásos multiláda Nagykapornakon. Az első ponton a templom főbejárata mellett jobb oldalon lévő "MŰEMLÉK" tábla 4. szava, a második ponton pedig a láda egy 12x8x4 cm nagyságú doboz a pihenőhely közelében levő kiserődben. "Ne lógasd az orrod!"
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Fekvése
Nagykapornak a Zalai-dombság középső részén helyezkedik el egy észak-déli völgy keleti felén.
A község a 76-os Zalaegerszeget a Balaton térségével összekötő főút mentén fekszik.
Története
Nagykapornak a 11. században települhetett be a Kádár nemzetséggel. Az 1210-es években bencés apátság épült itt. A temploma óriásinak számított, és mivel egyike volt a két Zala megyei hiteles helyeknek (Zalavár mellett), amelyek Nagy Lajos király rendelete után is megmaradtak, nagy jelentőséget kölcsönzött Kapornaknak. A település első említése 1234-ből való "Copurnak" alakban.
A település jelentőségét mutatja, hogy 1335-től kezdve a 16. századig többször volt megyegyűlés színhelye. A 15. századtól nemesi törvényszék is működött Kapornakon. Zala megyében ekkor hasonló intézmény csak Tapolcán volt.
A kiváltságai ellenére a mezővárosi jogokat csak 1459-ben szerezte meg. Ekkor sókamara is nyílt a városban, és egyben járási székhely vált belőle. I. Mátyás király 1465-ben adományozta a települést az apátságnak.
A törökök elleni védekezésben szerepe fokozatosan nőtt. 1537-től császári csapatok védték. Az apátság eredeti funkciói eddigre már lényegében nem működtek. Az apátok fényűző világi életet éltek, és szerzetesi fogadalmat se tettek. A törökök előtti utolsó apátot, Mezőlaky Ferencet, aki egyben a zalavári apát címét is birtokolta, 1566-ban iktatták be Kapornakon. 1567-ben azonban a török elpusztította az apátságot, ám annak vagyonát és értékes könyvtárát sikerült átmenteni Zalavárra. Az apát 1568-os halála után bizalmasai végrendeletét meghamisították, maguknak követelve az értékes vagyont. A kárvallott királyi kamara azonban csapatokat indított utánuk, és hosszú harcok után visszaszerezték a kincseket és a várost. 1570-ben az apátságot végvárrá alakították át, és az ezt követő időkben a város lakossága gyorsan fogyott. A város jelentőségét lassan Zalaegerszeg vette át.
A vár jelentősége közben fokozódott, 1600-ban sikerrel verték vissza a Kanizsa felől érkező törököket. Majd 1601-ben tovább erősítették a várat. A törökök 1664-ben elfoglalták, és fel is gyújtották a megmaradt települést. A vasvári békét követően azonban ismét magyar kézen volt. Az apátság is újraszerveződött a zalavári apátság felügyelete alatt, és fokozatosan növelte befolyását a várban.
1751-ben önállósult a kapornaki apátság Zalavártól. A Rákóczi-szabadságharc után a birtokos Kazó család elismerve a jobbágyok költözési jogát nagyban hozzájárult a település növekedéséhez. 1858-ban a jezsuiták is a településre költöztek, és mintagazdaságot kialakítva gazdagították a várost. 1876-ban azonban a közigazgatási reform keretében Nagykapornak mind mezővárosi címét, mind járási székhely jellegét elvesztette, és a pacsai járás községe lett.
Forrás
A templom
Az apátsági templom és monostor környezete az Árpád-korban alakult ki. A monostor északi szomszédságában volt egy kápolna, amit Szent Margit tiszteletére szenteltek fel.
A mostani, Szentséges megváltó titulusú templom az egyik legnagyobb a megyében.
A régi bencés apátsági templom helyén áll. 1736 és 1779 között barokk stílusban újjáépítették, így régi formájából sokat vesztett. Tornya 32 méter magas, Szentséges Üdvözítőt ábrázoló oltárképe 1862-ben a kalsbergi monostorban készült.
A templom a misék idejének kivételével zárva van. Ha szeretnétek bemenni,bátran hívjátok Simán Sándornét (Teri nénit) 36 30 846 8770, bármikor szívesen kinyitja, és körbevezeti a látogatókat. Természetesen a vírus helyzet után...
Megközelítés
A templom megközelítése egyszerű, a ZRÍNYI MIKLÓS UTCÁN HALADVA!!!
A megadott 600 m csak a 2. pontra vonatkozik a temetőtől indulva.
A második ponthoz több úton is el lehet jutni. Autóval vagy kerékpárral a
N 46° 48,986' E 16° 59,166' 151 m [GCnkap+1utel] ponton dél felé, majd a
N 46° 48,335' E 16° 59,047' 159 m [GCnkap+2utel] ponton kelet felé fordulva a dombtetőn álló magassági ponthoz eljuthatsz. A gyalogos túrát kedvelők a temető előtt
N 46° 48,963' E 16° 59,498' 170 m [GCnkap+parkoló] hagyhatják autójukat, majd lehetőség szerint a temetőn keresztül, vagy a temetőt jobbról megkerülő ösvényen kapaszkodhatnak fel a dombtetőre.
A láda
Kétállomásos multiláda Nagykapornakon. Az első ponton
N 46° 49,232' E 16° 59,683' 160 m [GCnkap-1] a templom főbejárata mellett jobb oldalon lévő "MŰEMLÉK" tábla 4. szava, a második ponton
N 46° 48,863' E 16° 59,769' 245 m [GCnkap-2] a láda a a pihenőhely közeli kis erdőben található. "Ne lógasd az orrod!"
Ládatörténet:
2018. nov. 1. VaVi játékostársaink újrarejtették a beteg ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
2021.03.22. JUDY05-től (367 + 2 sikertelen + 4 egyéb megtalálással) csipet_csapat átvette a ládát. A rejtek felújítása.
2022.03.14. EmesESE jelzése alapján (a láda eltűnt) betegre állítottam. Javítás pár napon belül várható. Jelszónélkülit (fotóval) addig elfogadunk
2022.03. 18. Ideiglenesen tettünk ki egy kicsi dobozt jelszóval. Egyenlőre tereprendezes folyik...
2022. 06.07. A ládát ma eredeti állapotába újrarejtettük.
