A jelszó, a csúcson lévő vaskereszt tábla feletti csavarján lévő felírat.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés:
Gyulafehérvár és Nagyenyed közötti E 81-es útról letérünk N 46° 10,635' E 23° 39,292' 244 m [GCKCSK+elagazas] Alsógáld (Galda de Jos) felé, majd Boroskrakkónál (Cricau) a Krakkó-patak völgyén haladunk tovább.
Torockói-hegység
A Torockói-hegység Erdély központi részében található. A Maros folyása mentén, annak jobb oldalán húzódó hegyvonulat. É-on a Feleki domdság határolja, Ny-on az Öreg-havas, illetve az Erdélyi-Érchegység, amely DK és D felől is körülveszi. Nyugati oldalai szorosan kapcsolódnak az Erdélyi-Érchegységhez.
A Torockói-hegység tájai egyediek, jellegzetességét egy varázslatos kőzet szolgáltatja a mészkő. A sokszor 700 métert is meghaladó vastag mészkőüledékben a belső és külső karszt minden formája megtalálható. Ezek képezik a hegység bizarr szépségű természeti csodáit, nevezetességeit. Találunk itt számos szorost, hasadékot, barlangot, búvópatakot, sziklacsúcsot.
A hegység egyedi szépsége sok költőt, festőt, művészt megihletet, a teljesség igénye nélkül néhány ismert embert említenénk: Jókai Mór, Orbán Balázs, Áprily Lajos, Wass Albert.
Az északi rész az Aranyos és a Hesdát-patak között magába foglalja a Tordai-hasadékot, ami a Torockói-hegység egyik leglátogatottabb nemzetközi hírnévnek örvendő turistalátványossága, valamint a Túri-hasadékot. A középső része, ami a Diód-patak és az Aranyos-völgye között terül el igazi turistaparadicsom, olyan nevezetességekkel, mint a Székelykő, Ordaskő, Vidalykő, Bedellő, Kőközi-szoros. A déli részén az Ompoly-völye és a Diód-patak között találjuk a legmagasabb kiemelkedéseket a hegység területén, ez a Dimbó-csúcs és a Corabia szirtek, valamint számos látnivalót: Bulzkő, Csáklykő, Kecskekő, Remetei- Havasgáldi-, Török-, Kisgáldi-szoros és még sorolhatnánk. Közülük most a Kecskekőre kalauzoljuk el az ide látogató turista-kessert. A Kecskekőn már a XIII. században magyar vár állt.
Túraleírás:
Táv: 25 km
Szint: 1000
Nagyon szép, de hosszú körtúrát ajánlunk, persze van lehetőség könnyebb útvonalon is megközelíteni a csúcsot. Ez a túra felvezet a Kecskekő gerincére, majd a Török-szorosnál kanyarodik vissza a Bulzkő felé vezető gerincre és végül visszatér a Krakkó-patak völgyébe.
Ősszel és tavasszal ajánljuk a túrát, tavasszal a megannyi nárcisz, ősszel a színes táj ejti ámulatba az embert.
Boroskrakkót elhagyva még néhány km tudunk megtenni autóval, ennél a pontnál leparkolhatunk, N 46° 12,276' E 23° 31,280' 439 m [GCKCSK+Parkolo] majd elindulva felkaptatunk egy meredek tisztáson a Kecskekő gerincre. N 46° 12,103' E 23° 30,728' 619 m [GCKCSK+Gerinc] Ahogy haladunk tisztáson, erdei ösvényen, szinte végig magunk előtt látjuk a csúcsot. Az aljába érve monumentálisnak tűnik ez a 1079 m magas mészkőszikla, déli oldalról kapaszkodhatunk fel, utunk sziklás ösvényen vezet egészen a csúcsig. A jelszót a vaskereszten találjuk, majd pihenjünk meg és élvezzük a kilátást. Szép időben láthatjuk a Bulzkőt, Csáklyakőt, Havasgáldi-szoros, Remetei-szoros, Kolostor-szoros szikláit, a Pilis-csúcsát és a távolban a Székelykőt is. Utunk további részén sem maradunk kilátás nélkül, a Kecskekő pazar látványa végig kíséri a túránk. Leereszkedünk a Fábián-szikla felé, majd a Sfredelasu csúcsot dél felől kerüljük meg. A túra során látjuk a gerincet, amin majd visszafelé jövünk, háttérben a Havasgáldi-szoros szikláival. Amikor megpillantjuk a Török-szoros szikláit, akkor fordulunk vissza a Piatra Muncelului (1164 m) keresztül a Bulzkő felé. Innen szép kilátás nyílik a Havasgáldi-szorosra, a Csáklyakőre, valamint újra és újra megcsodálhatjuk a Kecskekövet mindig más-más irányból. A Bulzkőt már a naplementében látjuk, majd irány a völgy.
Rövidebb túralehetőség :
A rövidebb túralehetőség szintén a Krakkó völgyéből indul (idáig az út csak terepjáróval közelíthető meg) követve a piros sáv jelzést. A jelzést követve feljuthatunk a Kecskekő alá, és déli oldalról tudunk felmászni, majd ugyanitt vissza is ereszkedhetünk a völgybe. A jelzés nem visz fel a csúcsra!
Irodalom:
450 erdélyi túra (Kornétás kiadó)
Erdély hegyei sorozat: Torockói hegység (9)
Jó túrát és szép időt kívánunk az ide látogatóknak!
(Zoli+Liza) Zoliza
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A Negoj megmászására szerveztem jó barátokkal egy erdélyi hosszúhétvégét. L@zy és kislánya, Zoé, lelcache, scele és sirgalahad voltak a társaim a jóban. Első éjjelünket Torockón töltöttük és gondoltuk, ha már erre járunk, akkor reggeli előtt illik levadászni a Kőlyuk nevű geoládát, mielőtt tovább állunk Nagyszeben felé... Na persze, nem csak a Kőlyuk, hanem bizony a Kecskekő is "útba esett", már otthon kinéztük a kellemes célpontot A megadott parkolóból indítottuk a túrát és nagyon klassz élményekben volt részünk. A helyi pásztor, kedves fickó, kukkot nem tudott magyarul, de gondoskodott róla, hogy a jó féltucat kutyájának le legyünk reggelije. A csúcsról (is) gyönyörű a panorama. Igazán szép helyre hoztatok. Picit a hagyományos láda léte hiányzott, de azért ettől még nyugodtan aludtunk az éjjel ;)
Mikulás
Erdélyi Negoj túra alkalmával Zoé, Mikulás, Lelcache, Scele és Sirgalahad társaságában. [wapon beküldött szöveg]
Nagyon szép volt ez a túra. A kakastaréjra emlékeztetett a hely, sőt nem csak engem.
Kora délután értünk a hegy alá, így hagytam magam lebeszélni a körútról. Így is kellett kapaszkodni rendesen. A Kecskekő maga teljesen le volt égve, szinte csak a tetején pár méter úszta meg a tüzet. Mindenfelé korom, szénné égett növények. Lent a mezőn emberek kicsi tüzeket gyújtogattak, nem tudom mi célból, lehet, hogy azt hozta fel a szél? A csúcshoz vezető sziklás rész volt a legszebb, itt már az ember észre sem veszi a fáradtságot, húzza a csúcs felfelé. Ott fent aztán a széltől a gödrökbe bújva előszedtük a csabait, meg egy két finomságot, erőt gyűjtve belőle a lefeléhez. De nehogy már egyszerű legyen, gondoltam keresek egy új utat a völgy felé. Hát (megint) nem jött be. Meredek hegyoldal, csúszós avaros. Azon izgultam, csak sötétig elérjük a patakot és nehogy egy perem szélén kössünk ki. Az utolsó száz méteren a szomszédos lejtőről csörtetést és szuszogást hallottunk, de oda sem mertünk nézni, hogy ide vagy elfelé rohan az a valami. Éppen az utolsó fényeknél értünk le a völgybe, innen már egyenes út vezetett a kocsikig. Egy üresnek vélt favágó lakókocsi mellett parkoltunk, de mire leértünk már világítottak az ablakai. Az ajtó előtt vagy 8-10 pár gumicsizma és néhány fejsze sorakozott. Nem akartunk újabb "kalandot" így csendben és gyorsan beugrottunk a kocsiba és huss. A lényeg, hogy körút nélkül is megvolt a napi mozgás és adrenalin adagunk. Köszönjük hegyek, köszönjük ZoLiza!
Sajnos rossz helyen kerestem a jelszot... Nem a tablan van!
Felfele a megadot utat valasztotam. Lefele a piros sav jelzesen mentunk. Nagyon szep kilatas! Koszonjuk!