---

A 20x20cm-es geoláda az erdőben, egy fa tövében van elrejtve.

---

A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető.

---

Megközelíteni a Földszigetet Oslival összekötő útról érdemes. Előbbi felől érkezve az aszfaltozott útról jobbra kell kanyarodni egy kavicsos-földes útra (cunami idején is jól járható) itt:  N 47° 39,633' E 17° 8,481' 112 m [GCFSZG+itt térj le]
Ha autóval érkezel, azt az Esterházy Madárvárta előtt érdemes letenni, itt bőven van hely és nem zavar senkit:  N 47° 40,021' E 17° 8,035' 114 m [GCFSZG+Parkolóhely, Madárvárta]

Nyáron a sűrű aljnövényzet és a közeli, időszakosan elárasztott területek miatt gyakori a sok szúnyog a környéken, ezzel számolj, ha a láda keresésére indulsz!

Esterházy Madárvárta

A Fertő-Hanság Nemzeti Park szélén, a "csíkos éger" erdő közelében található az Esterházy Madárvárta. Az épületet herceg Esterházy Pál adta 1930-ban a Magyar Ornitológusok Szövetségének, mely azóta is a természetvédelem egyik fontos bázishelye. Az épület az ország egyik legrégebbi madárvártája, mely kiállítóhely is egyben.
Az emeleti kiállító helyiségben a Hanság rendkívül gazdag madár- és rovarvilágából kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. A Madárvárta csak előzetes bejelentkezés útján látogatható, időpont kérhető a 99/537-620, 99/537-520 telefonszámokon. (további információ: www.ferto-hansag.hu)

Hany Istók Túraútvonal

Az 5 km hosszú túraútvonal kiindulópontja az Esterházy Madárvárta. Innen az út a Csíkos Éger erdő mellett vezet tovább. A fokozottan védett támasztógyökeres égeres nagyon sok rovarnak, kisemlősnek, erdei nagyvadnak és madárnak az otthona. Az út további részén egy kis kitérővel az egykori lápszigetek az ún. "gorondok" látogathatók meg. A különféle nevekkel illetett kiemelkedések (Dőri-domb, Imel-domb stb.) az ember e tájon való korai megtelepedésének nyomait őrzik. A túraútvonal utolsó szakasza az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet. Az út végén, a Király-tó partján álló kilátótoronyból szemlélhetjük meg a tavat. A tőzegbányászatot követően növényzettel sűrűn benőtt tó környékén találták meg egykor Hany Istókot, a túraútvonal névadóját.

A legenda

1749 márciusában a kapuvári halászok a Fertő-tó egyik mocsaras részén egy 8-10 év körüli fiút fogtak el. Bevitték a városba és megkereszteltették, a kapuvári 1749-es anyakönyvben a keresztelőről latin nyelvű bejegyzés készült, fordítása:

"Március 17-én feltételesen megkereszteltetett egy talált eszelős fiú, István, körülbelül 8 éves. Keresztszülői Hochsinger Mihály és Meznerné Anna Mária." A "feltételesen" kifejezés a keresztelésnél akkor volt használatos, amikor valamely anya torzszülött gyermeket hozott a világra, s nem lehetett a kor tudományának segítségével megállapítani, hogy valóban emberről van-e szó (a 18. század tudománya elképzelhetőnek tartotta, hogy ember állatnak, szörnynek, stb. adjon életet). A formula ilyenkor így szólt: "Si homo es", azaz: Amennyiben ember vagy.

A fiút ezután az Eszterházyak kastélyába vitték, s Rosenstingl Pál várnagy gondjaira bízták. A várnagy fennmaradt feljegyzéseiből vannak adataink további sorsáról:
Beszélni nem tudott, nem is lehetett megtanítani, csupán állati hangokat adott ki magából. Füvet, nyers halat és békát evett, úgy úszott a vízben mint egy hal, s ujjai közt úszóhártyák voltak. Megpróbálták taníttatni, de sikertelenül, ezért vízhordást és pecsenyeforgatást bíztak rá. A hajdúk durván kegyetlenül bántak vele, többször megszökött, ilyenkor kutyás csapatok hozták vissza. A kastélyban a hagyomány szerint egyetlen védelmezője volt, a várnagy Juliska nevű leánya, aki sokszor megvédte. Juliska 1751 körül férjhez ment, Hany Istók kedveskedni akart pártfogójának, s egy tál békát öntött a lakodalmas asztalra. Ekkor ismét megverték, s másnap megszökött. Ezúttal nem tudták elfogni. Évekkel később halászok ismét látták a mocsárban, de víz alá bukott, s többé nem mutatkozott.

A történetet Jókai Mór is feldolgozta Névtelen vár című regényében.

Sikeres kincskeresést és túrázást kívánunk minden erre tévedőnek!'

Ládatörténet

2021.08.01. Anettx pótolta az elvesztett ládát