A ládák keresése
Nagyberki községből Kercseliget felé indulva követed a piros kereszt turistajelzést és a Szalacska feliratú útjelzőket az országúton, majd a szőlőhegyre vezető keskeny aszfaltúton. Az aszfaltos rész végénél tovább haladsz a zúzottköves úton a fennsíkra. N 46° 19,060' E 18° 1,259' 230 m [GCCELT+útpont]
A Szent Antal-kápolnától délre vezet a vár nyugati peremén a fő szekérút. Csille szőlőhegy végéig ez az út jól-rosszul autózható. Havas, jeges utak esetén jobb, ha az autót az országúthoz minél közelebb leteszed biztonságos helyen, mert a szőlőhegyi utak nagyon keskenyek és néhol közvetlenül a fennsík peremén haladnak.
A ládáról a helyi szőlősgazdák (Szalacskai Borbarát Egyesület) tudnak, és az alábbi rövid leírásnál részletesebben ismerik a hely titkos zugait és történetét.
1. Ősi sáncok és Várkút-forrás. Az elágazástól N 46° 18,863' E 18° 1,053' 235 m [GCCELT+elágazás] szekérúton délkeletre indulva először szőlők között, majd a fennsík déli peremén haladsz a forrás-jelzés mentén. Autóval is mehetsz az ajánlott parkolóig, ami egy füves tér: N 46° 18,807' E 18° 1,090' 230 m [GCCELT+1.parkoló]. Hagyhatod az autót egy beavatott szőlősgazda szívességéből egy présház udvarán is: N 46° 18,830' E 18° 1,054' 230 m [GCCELT+2.parkoló]. A jelzés mentén haladva a fennsík peremén eléred azt a helyet, ahol a magas töltés lezárja a völgy száját. A töltésről kelet felé pillantva feltűnnek a külső sánc(ok) maradványai is. A töltésről a felső részén végletesen elhanyagolt lépcsőkön közelítheted meg a forrást, ahol az első mikroláda rejtőzik. A forrás kiépítését is a Borbarát Egyesület végezte. Látni fogod, hogy a sánc tönkrement a völgy legmélyebb részein, de megtalálod azt a helyet, ahonnan megfigyelhető a sánc folytatása a völgy északkeleti oldalán. A ládácskát közvetlenül a lépcső legalsó, nemrég felújított szakasza mellett, mogyoró bokorfa ölében találod. Alternatív láda könnyebb terepen:. A jelzést viselő fától keletre 2...3 m távolságban, a sánc külső oldalán derékmagasságban keresd!
A parkolótól térj vissza a fő szekérútra, és most már rossz úton, de tovább autózhatsz déli irányba.
2. A várdomb meredeken lefaragott oldalába több helyen is löszpincét fúrtak. A mikroládát a jelszó második részével itt találod a vár déli határvonalán egy elhagyott, omladozni kezdő (!) pincében a szemöldökfa feletti üregben. A szekérút mellett parkolhatsz.
3. Halomsírok. Tovább haladva déli irányba, beérsz a Csille nevű szőlőhegy területére. Ajánlott parkoló: N 46° 18,675' E 18° 0,851' 260 m [GCCELT+3.parkoló] Később a bozótosban sorompó zárja el az utat, és nem tudsz visszafordulni!
A sorompó után az út erdőben folytatódik, és az első baloldali elágazást követve az erdőben nagy csoport kisebb-nagyobb halomsírt találsz (a környékbeli több csoportos előfordulás közül ez csak az egyik!). A harmadik láda itt rejtőzik egy többtörzsű fa tövén az egyik kurgánon. Vadászlesek közelsége miatt -különösen az őszi hónapokban- a keresést csak jó látási viszonyok mellett, illetve megfelelő óvatosság mellett ajánlom. Kullancsok ellen védekezz.
Útvonal-változat gyalogos körút formájában
Aki szeret vadregényes völgyekben és meredek erdős dombokon járni, másfél órás körútra fűzheti fel a multi pontjait. Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve általános iránymutatásként ez a segédlet hasznos lehet. A Pap-gödörből a mikroláda levadászása után indulj a patakocska folyása mentén az első rozoga hídig: N 46° 18,728' E 18° 1,413' 200 m [GCCELT+1.híd]. Az első hídnál délre fordulsz, és keresed a második hidat: N 46° 18,637' E 18° 1,390' 200 m [GCCELT+2.híd]. Innentől Rád van bízva, hogy milyen meredek utat találsz a kurgánokig: mindenképpen fel kell jutni a fennsíkra. A láda megtalálása után egy szekérúton nyugati irányban rövidesen kiérsz az erdőgazdasági útra, és északra indulva éred el a "pince-mikroláda" helyét, majd a parkolót.
Népek országútján
Az írásbeliséget megelőző évezredekről a régészek feltárásai nyomán előkerült leletek tanúskodnak - főleg a beavatottak számára. A természetjáróknak a látványosabb, terepbejárás során is szembeötlő nagyobb létesítmények nyújtanak tanúságot. Sajnos, piramisokkal nem rendelkezünk, és környékünkön a kő építmények is ritkák. De történelmünk ködbevesző évezredeinek mégis vannak néma tanúi: a korai elődök által emelt síremlékek ("kunhalom") és a ma kezdetlegesnek tűnő védelmi létesítmények, a földvárak. És most nem olyan értelemben, hogy a nagyszabású középkori téglavárakból megmaradt szerény földvédmű-maradványokat szokásos földvárnak nevezni, mert a több évezredes földváraknál tényleg a meredekre lefaragott tereplépcső, az épített töltés és a peremeken körbefutó fa-palánk jelentette a védelmet.
És a védelemre mindig szükség volt. A Kárpát-medence a népek országútja volt, egymást váltották a hódítók. Hol pusztítva, hol magukba olvasztva az itt talált népeket. A röghöz kötött földműves maradt, maradnia kellett. Így vagyunk mi, jelenlegi lakók minden itt megfordult nép utódai; génjeinkben hordozva évezredek örökségét. Szalacska és környéke folyamatosan alkalmas helynek bizonyult megtelepedésre a történelem előtti koroktól mai napig. Régészeti leletek alapján a középső bronzkortól (Kr.e. 2300-tól) követhetjük a hely történetét.
A bronz-és vaskor átmeneti időszakában (Kr.e. 800-tól Kr.e. 500-ig) a Hallstatt-kultúrához tartozó törzsek uralták a Dél-Dunántúlt. A vaskorban (Kr.e. 500-tól Kr.u. 50-ig) már névről is ismerünk itt lakó népeket görög krónikákból, akik közül számunkra legnevezetesebbek a pannonok. A vaskor második felében az akkori Európa nagy részét benépesítő kelták uralták a Dél-Dunántúlt.
Az Alföld vidékén birodalomalapító, iráni eredetű sztyeppei népek (szkíták, szarmaták, dákok) ide nem terjesztették ki uralmukat, de a Kr.u. 1. század derekán a dákokkal vívott háborúk kiszorították a keltákat az Alföldről, és meggyengítették a dunántúli kelta boius-tauriscus szövetséget, a dák birodalom is hamarosan szétesett. Hatalmi űr keletkezett, amelyet a római birodalom töltött ki, létrehozva Pannónia provinciát.
Kunhalmok
A kunhalmokról csak egy biztos: semmi közük a kunokhoz. Elsőként a rézkor vége felé jelentek meg. Szerepük szerint többnyire halomsírok, de vannak köztük figyelőhalmok vagy határjelzők is. Magyarország területén tízezer számra fordultak elő, de ma is több ezerre tehető a számuk. Alakjuk a szabályos félgömböt közelítette; magasságuk eredetileg 5...10 méter, átmérőjük 20...30 méter is lehetett; méretük a belé temetett személy rangját jelezheti.
A rézkori és kora bronzkori szabálytalan alaprajzú, lapos, viszonylag alacsony, de széles halmok eredete más. Ezek lakóhalmok (tell), és akkor keletkeztek, ha egy népesség sok-sok száz évig háborítatlanul élt egy helyen. Ekkor a viszonylag rövid élettartamú házak (földviskók) ismételt újjáépítése, a hulladékkal való folytonos feltöltés egyre magasabbra emelte a falu járószintjét. Így aztán minél mélyebbre ásunk, annál régebbi leletek kerülnek elő. Szalacska környékén több csoport halomsír (kurgán, tumulus) vészelte át jól felismerhető állapotban az évezredeket. Igaz, sok félig szétszántva, kincskeresők kutatógödreitől sebezve, kifosztva.
Eredetük még sok esetben tisztázásra vár, mivel több ide letelepedett népcsoport szokása volt kurgánokat emelni. A régebbi, meglévő halmokat olyan népek is felhasználták temetkezésre, akik sose építettek kurgánokat, így a sírokban talált régészeti emlékek nem biztos, hogy azonosítják az építőket és az építés idejét.
Hazánkban a legkorábbi halomsírok a rézkor végéről és a bronzkorból (Kr.e. 2500-tól a Kr.e. 500-ig) ismertek. A névről nem ismert, egymást követő halomsír-építő népekre jellemző temetési módok is egymást váltották: halottaikat halomsírokba temették, vagy a hamvasztott maradványokat urnában vagy szórva helyezték oda. Eltérő nézeteket olvastam arról, hogy a Kapos-völgyi kelták építettek-e halomsírokat. Ugyanakkor a népek keveredése miatt nem lehetetlen, hogy átvették mások szokásait. A kelták más szállásterületein Nyugat-Európában is találhatók kurgánok, ebből eredeztetik a gael (kelta-ír) carnán = halom szót.
A rómaiak ide települt segédnépei és a korai népvándorlás népei között szintén akadt halomsírépítő. A Szalacska környékén található különböző eredetű halomsírok között remélhetőleg a régészeti kutatás rendet tud rakni.
Részletesebb tudnivalókat olvashatsz a Magyar régészet az ezredfordulón c. könyvben (NKÖM Budapest, 2003.) és itt.
Szalacska földvára
Szalacska lakói közül leggyakrabban a keltákat emlegetjük. Ennek az az oka, hogy egy, a Dél-Dunántúlon megtelepedett kelta törzs központja, mintegy fővárosa Szalacska volt fémmegmunkáló műhelyekkel és pénzverdével. Rengeteg régészeti lelet került elő a legújabb időkig pinceásás vagy faültetés során. Ezek a leletek tanúskodnak a kelták jól szervezett társadalmáról és gazdasági életéről.
Viszont valószínű, hogy földváruk -legalábbis alapjaiban- Hallstatt-i eredetű, vagy még régebbi. Tehát ma legkevesebb két és félezer éves, de inkább több évezredes. A földvár leírása
A szabálytalan határvonalú, görbült háromszög alakú földvár a mai Szalacska szőlőhegyet jelenti, amelyen az erődített város terült el egykor. Legnagyobb kiterjedése É-D irányban mintegy 900 méter, K-Ny irányban mintegy 600 méter. A hegy felszíne nagyjából vízszintesre volt munkálva, és a határvonal mindenhol meredekre faragva. Az egész földvár nagyjából azonos magasságban emelkedik ki környezetéből. Töltésmaradványok tanúsítják, hogy a meredek -helyenként tereplépcsős- határvonalat még külső sánc is körítette az alsó szinten.
A várat körülvevő alacsonyabb felszín enyhén lejt a Kapos völgye felé, a korábbi évezredekben ezekbe a völgyekbe messze felhatolt a vízi világ, és a mocsaras vidék még egy védvonalat képezett a vár lakói számára.
Az erődített városnak helyet adó fennsíkot egy nagyobb völgy sebzi meg: a szélesebb rész közepén induló, mélyen bevágódott Pap-gödör. A földvár határa itt nem esik egybe a fennsík peremével; a vár területét itt megnövelték a bevágódott völggyel. A völgy száját magas sánc zárta el, amely nagyrészt ma is követhető. A völgyben ered a Várkút-forrás (Pap-forrás); az erőd lakói a vízforrást várfalon belül akarták tudni.
A hatalmas területő erősség csak légi megfigyeléssel tekinthető át, ezt a felvételt itt találhatod.
Sipka-töltés
Történészek szerint a Honfoglalás idejében és később a szalacskai várnak már nem volt semmilyen szerepe. De a népi emlékezet nem így tudja!
A közeli erdőben találhatók ma ismeretlen funkciójú töltésmaradványok, ezek eredetét valahogy így mondja a legenda egyik változata:
Koppány legyőzése után híveinek utolsó menedéke a szalacskai vár volt, amelyet az ifjú király (a későbbi Szent István) serege semmiképpen nem tudott elfoglalni. Ekkor a királyi sereg vitézei sapkájukban földet hordva felépítették a sáncok magasságáig a töltést, így a mocsár felől megrohanhatták és legyőzhették a pártütők seregét.
Lehet, hogy egy nagyon régi, történelem előtti erőd romjai rejtőznek itt? Vagy ősi katonai út vezetett át rajta? Esetleg későbbi eredetű lenne? Erre sehol sem találtam választ.
A közeli erdőben nyitott szemmel járva ezek az ismeretlen eredetű töltésmaradványok felfedezhetők. Közülük egy közismert, mivel ez a N 46° 17,983' E 18° 1,333' 240 m [GCCELT+Sipka-töltés] ponton az erdészeti út egy szakaszát képezi. A helyiek szerint a magas töltés nem az útépítők munkája, ők csak felhasználták az ősi sáncot, amely a hosszú vizenyős völgyet keresztezi. Köszönet
Ha tetszett a láda, gondolatban Te is megköszönheted Böjte István segítségét - nélküle ez a láda nem valósulhatott volna meg.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
A szőlőknél parkoltunk és gyalogoltunk a pontokhoz.
Egyik korábbi megtaláló szavait idézem: "Az első pont nem volt egyszerű, a forrásból semmit nem látni, teljesen benőtte a szeder, meg minden ami csak létezik. A lépcső is csak halványan nevezhető lépcsőnek.... "
Minden energiámmal azon voltam, hogy élvezzem a ládakeresést, de az első ponton csak a frissen kihelyezett pót mikró láda mentette meg a helyzetet. Az út során mindenféle gyümölcs lógott innen -onnan elénk. :-) Elhagyott házikókat láttunk, ahol a természet újragondolta a falak funkcióját. Még a vadetető is romokban áll, így aztán a pincékbe nem is mertem bemenni. A halomsírok látványosak.
Januárban kellett volna jönni....
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Az 1-es pontnál a legalsó lépcsőfok és a mogyoróbokor szavak segítettek. Nem a PO jelzésen közelítettünk. [Geoládák v4.5.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
A GCNBER láda hozott fel a hegyre, ahonnan ez a plusz séta már kihagyhatatlan volt. Megkapó tematika eldugott kultúrtájban, a rejtőtől megszokott színvonalon. Mint utóbb láttam, épp előző nap történt felújítás - ennek megfelelően hibátlan állapotban találtam a 2. és 3. állomásokat, és tetszett amit mutattak. Az 1. pontot a végére hagyva visszatérőben kerestem volna, de a ruházat és a vegetáció adott kombinációja egy ponton túl megakadályozta a megközelítést, ezért vagyok kénytelen jelszó nélkül kérni elfogadást, köszönöm.
Részleges felújítást végeztünk. Az 1-es pontnál az erdőirtás miatt nagyon sűrű az aljnövényzet, egyébként is a PO jelzés útvonalának egyes szakaszai nagyon elhanyagoltak. Ezért némileg könnyebben hozzáférhető helyen alternatív ládikát rejtettünk a jelszó első részével. A 2-es pontnál érthetetlen rongálás miatt kellett új rejtést kihelyeznünk: a ládikát sértetlenül e helyén hagyta ismeretlen barátunk, de eltűntette belőle a jelszóhordozó üveg téglácskát. Ezt pótoltuk.
Az 1. pontot nem tudtuk megközelíteni, derékig ér a csalános, gondozatlan a forráshoz vezető turista út. Emiatt a rejtő segítségét kértük, aki készségesen segített. A 2-es pont is okozott némi fejtörést, de meglett. A 3-as pont simaliba. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
A 2.ponton a jelszó hordozót elvitték, helyére egy fehér csigaházat tettek három lánynév felirattal. A rejtővel egyeztetve egy cetlire felírtam a hiányzó jelszó részletet. A másik két pont rendben a helyén van.
Megvan!
Az első pont nem volt egyszerű, a forrásból semmit nem látni, teljesen benőtte a szeder, meg minden ami csak létezik. A lépcső is csak halványan nevezhető lépcsőnek.... A másik két pont rendben volt, izgalmas volt bemászni a pincébe, és a halomsírok is nagyon látványosak. Klassz volt, köszi a lehetőséget.
GCNBER után tovább a dombokon. Necces helyszínek rejtés szempontjából, de "amúgy" igazán érdekesek. A forrásnál a "lépcső felújítás" felejtős, az alsóbb szinten van a keresett mogyoró(!)bokor. :)
Bondi3-mal bringáztuk a környéket.
Az első ponthoz sajnos nem fértünk hozzá a területet benövő csalánostól/bozótostól.
Ajtony segített a logoláshoz. Innen is köszi!
Tipp: a 2-es pont jelszóhordozóján a 'FORDÍTS' felirat egy felszólítás, nem jelszórészlet :-)
Fogtam!
Hát, a forrásnál nagyon nem szerzett örömet a keresés a 34 fokban és a sűrű, szinte áthatolhatatlan aljnövényzetben. A térképen jelölt ösvény sem fent, sem az oldalban nem követhető.
Aztán belelolvastam a logokba és a rejtő (!!!) ott leírt segítségéval lett meg. A forráshoz ezután már nem volt kedvem elmenni.
A halomsírok tetszettek.
Lett volna még pár láda a közelben, de inkább Gunarasra menekültünk fürdeni, úszni, ellazulni.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! Bővebben jövő héten, otthonról [g:hu 1.6.4]
Ma a környék három multiját, a GCVIGA, GCNBER és a GCCELT ládákat kerestem meg (két hagyományosra sajnos már nem maradt időm).
A GCVIGA logolása után ennek a multinak a 3. pontjához gyalogoltam, melyet rögtön megtaláltam, a láda rendben a helyén lapult, szintúgy, mint a 2. ponton. Az 1. ponton lévő ládát viszont sehogyan sem találtam. Hatalmas volt az aljnövényzet, a meredek talaj az előző napok nagy esőzéseinek köszönhetően rendkívüli módon csúszott, keresés közben estem-keltem a sáros oldalban. Nehezen, de letudtam menni a völgy aljára, viszont a forrás a sűrű vegetáció miatt megközelíthetetlen volt. A ládát hosszas keresés után sem találtam, lehet, hogy a lezúduló esővíz elmosta, nem tudom...
A jelszó 1. részét a rejtő adta meg, melyet ezúton is nagyon köszönök! :)
/A ládát a .com-on is belogoltam!/