WAP: A virtuális láda jelszava a vízesés felőli sziklára pingált dátum (8 karakter).

Ládakarbantartás: 2018.09.05.
A láda újjáéledt, köszönhetően kobcikrajci kessertársunknak. Köszönet érte.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Kedves túrázó, ezzel a geoládával Erdélybe szeretnénk elcsábítani, az Erdélyi-Szigethegységbe és azon is belül, a Gyalui-havasokba. A túra teljes hossza 10,5 km.

Megközelíthetősége
Figyelem!
A Sipota vízesés túra
A Gyalui-havasok ismertetése
Irodalomjegyzék:
Geoláda megtalálói:

Megközelíthetősége
A Sipota vízesést több irányból is meg lehet közelíteni, de ami magát a túrát illeti, itt csak azt fogjuk ismertetni, melyen 2008-ban a Torockó túra 2.0 alkalmával odajutottunk.
Csakis a bőség zavara miatt, a túra autós szakasza is lehet rövidebb, de rosszabb és kevésbé érdekes, na meg hosszabb, de pillanatnyilag járhatatlan, illetve még hosszabb, de jól járható és érdekes is:-)

Rövidebb, de rosszabb és kevésbé érdekes:
Ha Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, akkor Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Belényest (Beiuş) elhagyva is a DN76-on (E79-en) maradunk, és csak az  N 46° 31,421' E 22° 27,844' 285 m [GCSipo+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, a DN75-ös főútra, melyen az  N 46° 24,349' E 23° 26,400' 390 m [GCSipo+Parkolo] pontban, egy lengőhíddal szemben, parkolási lehetősét találunk. Innen indul a Sipota vízesés túra. Nagyváradtól idáig nem a legjobb utakon autózhatunk, viszont lehetőségünk nyílik egy-két geoláda levadászására:-)

Hosszabb, de pillanatnyilag járhatatlan:
Ezen az úton, egészen az Aranyos völgyéig, pillanatnyilag, és varhatóan még pár évig, az épülő autópályához szükséges anyagokat szállítják, ezért közönséges személygépkocsival járhatatlan. De ha mégis ezt választanád, és ha Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyod el, akkor Nagyváradon a keleti irányú E60-as főutat kell keresni. Az E60-asról, vagy egyes térképek szerint az 1-es főútról, Magyarlónánál (Luna), az  N 46° 44,720' E 23° 27,112' 387 m [GCSipo+2Utelagazas] pontban térj dél-nyugat felé, a DJ175-ös útra. Ezt az amúgy is toldozott, foltozott utat az  N 46° 30,525' E 23° 35,671' 345 m [GCSipo+3Utelagazas] pontban cseréld fel, egy hasonlóan gyenge minőségű útra, a DN75-re, ami az Aranyos (Arieş) patak völgyében halad. A már ismertetett pontban, a lengőhíddal szemben, parkolási lehetőséget találsz. Innen indul a Sipota vízesés túra.

Még hosszabb, de jól járható és érdekes út:
Ha Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyod el, akkor Nagyváradon a keleti irányú E60-as főutat kell keresni. Ez az út bevisz Kolozsvárra. Miután meglátogattad Mátyás király szülőházát és lovas szobrát, a Torda (Turda) felé vezető úton elhagyod a várost. Tordán egy nagyobb körforgalomból keresd a kivezetést az  N 46° 33,884' E 23° 46,727' 339 m [GCSipo+4Utelagazas] ponthoz, mert innen indul nyugati irányba az E81-es út, mely utat az  N 46° 32,580' E 23° 46,339' 332 m [GCSipo+5Utelagazas] ponttól már DN75-nek hívnak. A már többször is ismertetett pontban, a lengőhíddal szemben, parkolási lehetőséget találsz. Innen indul a Sipota vízesés túra.


Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!). Ha elered az eső, az ösvények, sziklák csúszósakká válhatnak, ezért erre a túrára csakis túrabakancsban vállalkozzunk. Vigyünk magunkkal fejenként legalább 1,5-2 liter ivóvizet, és az ajánlott helyen frissítsük fel teljes ivóvízkészletünket. A legnagyobb kánikulában is legyen hátizsákunkban valami meleg ruha, mert az eső pár perc alatt is eleredhet, ami ott a hegyek között gyors és kíméletlen lehűléssel jár!

A turistajelzések használhatóak, mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképes útleírásként, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 9. kiskönyvét, Jancsik Péter "Torockói hegység" című munkáját tudnánk ajánlani. Tájékozódáshoz, útvonaltervezéshez pedig használjátok a térképes GARMIN GPS-ekbe is feltölthető ingyenes térképet, az Erdély Térkép Projekt oldalairól. Ez utóbbira nagy szükség lesz a körtúra egy adott szakaszán, ahol a magas fűben nem látszik sem az ösvény, sem a más híján kövekre festett útjelzés.


A Sipota vízesés túra
A már sokszor említett lengőhídon át kell kelni. Tisztelettel felhívnám a figyelmét azoknak, akik még nem tapasztaltak ilyesmit talpaik alatt, hogy érdemes egyenként a hídra menni, fogózkodni mindkét kezünkkel, amíg mozgásban vagyunk a lábunk elé nézni és nem lengetni a hidat. Amint érezzük, hogy lépteinktől beleng a híd, álljunk meg, és várjuk meg, míg a lengés lecsillapodik, majd óvatosan folytassuk utunkat. Ha útközben fényképezni akarunk, előbb álljunk meg, bizonyosodjunk meg, hogy senki sem lép a hídra, majd körültekintően fényképezzünk.

Rövid sétát követően beérkezünk egy településre. Az  N 46° 24,179' E 23° 26,643' 450 m [GCSipo+6Utelagazas] pontban eldönthetjük, hogy a kis hídon átvezető rövid, de sivár piros kereszt jelzésű ösvényt, vagy az élményekben és látnivalókban sőt, geoládában gazdag, de hosszabb, kék kereszt utat választjuk. A túra attól lesz túra, ha ez utóbbira esik választásunk. A vízeséstől visszafele vezető utunk úgy is az előbb említett piros kereszt lesz.

Kevés és kényelmes sétát követően, a kitűnő GCSZBP geoládának köszönhetően megismerkedhetünk a Szolcsvai-búvópatak barlangjával és megtekinthetjük annak hatalmas portáléját.

Kis pihenő után, még a lengőhíd előtt találunk egy piros háromszög jelzésű ösvényt , melyen továbbfolytatjuk utunkat. Egyszer csak kiérünk egy meglehetősen meredek oldalon levő hatalmas, füves tisztásra. Itt bizony már nem tudjuk követni az ösvényt, amit mindenütt benőtt a hatalmas fű, így a kövekre festett jelzés sem látható. Itt nagy segítségünkre lehet a már említett, az Erdély Térkép Projekt oldalairól letöltött GPS térkép.

Felérve egy erdő szélére, megtaláljuk a piros háromszög jelzést. Ezt követve egy kitűnő kilátást biztosító pontba érünk. Az Aranyos völgyében gyönyörködve kipihenhetjük a hátunk mögött hagyott tisztást. Továbbhaladva érdemes alaposan figyelni a jelzést, de főleg a GPS-t, mert a már említett piros háromszög jelzés még tartogat egy nagyon csavaros meglepetést.

Ha a csavaros meglepetésen sikeresen túljutottunk, utunk egy gyönyörű erdőben folytatódik, míg ki nem érünk a Bedellő platójára, egy varázslatos, teljesen lapos tisztásra. Ez a találó nevű, Erkély-tisztás. A tisztás felett a Bedellő több, mint 100 méteres sziklafala magaslik. Az Erkély-tisztás széléről alázuhanó vízesés pedig a Sipota vízesés. A tisztás széléről nem látszik a vízesés, ezért ne is próbálkozzunk azt felülről megtekinteni, arról meg már nem is beszélve, hogy rendkívül veszélyes, a minden átmenet nélkül szakadékba torkolló tisztás szélén levő fák közé lépni, mert lehet, hogy egyből 20 métert lépünk, és lefele...

A Sipota vízesés, egy több lépcsőből álló vízesés. Az első lépcső úgy 15-20 méteres, melyet alulról kitűnően meg lehet látogatni. Az odavezető ösvény az Erkély-tisztás dél-nyugati csücskéből indul, közvetlenül az Aranyos völgyén átívelő lengőhídhoz vezető, és korábban már említett piros kereszt jelzésű ösvény mellől.

Persze a geoláda is valahol ott van a vízesés alatt, egy különálló, nagyobb szikladarab oldalában keletkezett, többé-kevésbé természetes üregben, kövekkel és falevelekkel álcázva.

A vízesés teljes magassága 50 méter. Legalsó lépcsőjének zuhataga pedig egyenesen az Aranyos patakba érkezik. Ez a zuhatag kényelmesen megtekinthető az aranyos völgyében futó DN75 jelzésű aszfaltútról.


A Gyalui havasok rövid ismertetése
A Közép-Európán végighúzódó Kárpátok hatalmas gyűrődéssel képződött hegyvonulata, félkörben öleli át az Erdélyi-Szigethegységet.

"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Az Aranyos völgye, amely nyugatról keletre teljes hosszában szeli át e hegységet, egy északi és egy déli tömbre osztja fel azt.

A Gyalui-havasokat viszonylag kevesen ismerik és kevesen járják. A maga 1350 km2-ével, az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb, kb. 25 km szélességben húzódó vonulata.

Fő vonzereje a hegységre jellemző magas, panorámákban bővelkedő hegyoldalak és hegyhátak, általában enyhe emelkedőkkel és elkoptatott gerincekkel. Szépségét fokozzák mélyre bevágott völgyei mészkőszorosai, szirtjei, zuhogó vízesései, vízelnyelő barlangjai, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke.

A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.

Kívánunk nagyon jó időt, kellemes túrázást és sok pozitív, felejthetetlen élményt!

Anikó és Miki

Ezen geoláda rejtésében, - nagy megtiszteltetésünkre - a Torockó 2.0 túrán résztvevő Csapat segédkezett, szeretetével, szakértelmével, tapasztalatával és ötleteivel. Hálás köszönet Nekik Mindenért!

A közös és egybehangzó döntés szerint, a megtalálás elsőségét, de csak az elsőségét, természetesen fenntartják az igazi első megtalálónak úgy a vendégfüzetben, mint a webes felületen.


Irodalomjegyzék:
- Jancsik Péter - Torockói hegység