WAP
A láda (15x20x15 cm konyhai tárolóedény) a kőbánya "bejáratától" balra, egy kis mászás után, egy kidőlt fa mögött található.
WAPEnd

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A 2008-as évet egy láda rejtéssel szerettük volna búcsúztatni.
Felsőcsatárra (Gornji Cetar) hívunk Benneteket, ebbe az Osztrák határtól pár méterre elhelyezkedő kis faluba. (A község belterületi határa egy szakaszon magyar-osztrák határszakasz is.)

A falu rövid története:
Az eredetileg egységes települést először Chatar alakban 1244-ben említik. Település nevének jelentése pajzsgyártó, amely az Árpád-korban itt élő fegyvergyártókra utal. A település feltehetőleg az 1500-as évek vége felé szakadhatott szét Alsó- (Nemes-) és Felsőcsatárra. Míg Alsócsatár köznemesi község volt, addig Felsőcsatár (Nagycsatár) jobbágyfalu maradt. A török időkben teljesen elnéptelenedett. A XVI. században a Batthyány család horvát telepeseket telepített az elpusztult lakosság helyére. Mindkét faluban már ekkor nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Az I. világháborút követő trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helyi lakosság tiltakozása következtében 1923-ban visszacsatolták Magyarországhoz. 1933-ban a két települést Felsőcsatár néven egyesítették. 1952-től 1996-ig a falu határában működött az ország egyetlen talkum- (zsírkő-) bányája.

Látnivalók:
Malom  N 47° 12,552' E 16° 26,237' 240 m [GCTOR1+Malom]
9794 Felsőcsatár, Arany János u. 61.
A Malom épülete a Pinka patakon lett elhelyezve a 16. században.
1592-ben Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg az akkor négy kerékkel működő épületet, aminek fejében két fiával együtt fegyveresen mindenkor a földesúr rendelkezésére kellett állnia.
1927-től biztosította a község elektromos ellátását.
Közvetlenül a malom mellet található a település 1941-ben épült egyedülálló 33x18 méteres, 160-300 cm mélységű úszómedencéje és 5x5-ös lubickolója. Sajnos a úszómedencéket 80-as évektől nem lehet használni.
A malom utcájában lakik az utolsó előtti házban egy bácsi, aki a malomban született. Vele beszélgettünk, nagyon érdekes dolgokat mesélt. Elmondta, hogy régen a malomban lakóknak volt a feladatuk, hogy a faluban cseréljék a közvilágítás égőit, de darálóként is működött. Elmesélte, hogy el kellett adniuk a malmot, amit egy Osztrák család vett meg. Az épületet és a kertet teljesen felújították, de sajnos azóta nem látogatható.

Templom  N 47° 12,777' E 16° 26,665' 250 m [GCTOR1+Templom]
9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 48.
A korábban Szent Péter nevét viselő, ma Szent Miklósnak szentelt római katolikus templom elődjét már 1284-ben megörökítették a források. Ez a középkori eredetű építmény 1848-ban leégett és 1852-ben klasszicista jegyekkel építették újjá. A község közepén egy kis dombon álló épület egyhajós, szentélye keskenyebb a hajónál, a sokszög oldalaival záródik. A szentélyhez északról az órahelyes párkányú, sokszög alapú gúlasisakos torony, délről sekrestye csatlakozik. A főhomlokzat timpanonnal lezárt, a kapu egyenesen záródó.
A bejárattal balra helyezték el az 1923-s visszacsatolás emlékét és ennek 80 éves évfordulóját megörökítő táblát.
A templom előtti Szentháromság szobor 1905-ben készült.
A templom kulcsát, illetve a templommal kapcsolatos tájékoztatást Bosics Gusztáv Felsőcsatár, Petőfi u. 73. szám alatti lakostól lehet kérni. Telefon: 94/351-005

Ezeken kívül érdemes megnézni, a Vas hegyen található Vasfüggöny Múzeumot, illetve a gyönyörű Mária Kápolnát.

forrás:
www.felsocsatar.hu
onkormanyzat.net
hu.wikipedia.org

A láda megközelítése:
Az ország nyugati határán, Vas megyében lévő, Szombathelytől 18 km-re elhelyezkedő kisközség a 89-es főút, illetve Nárai-Pornóapáti felől közelíthető meg.
Amennyiben Szombathely felől érkezünk, akkor a falun teljesen áthaladva, a Felsőcsatár táblát elhagyva rögtön baloldalt egy földutat találunk. (A leágazásnál a pálinkafőző épület látható).  N 47° 12,527' E 16° 26,723' 240 m [GCTOR1+parkoló] Az autót itt leparkolva, kb 200 m séta után érünk a kőbányába, de akár autóval is behajthatunk. A bánya "bejárata" mellett balra, egy kis kapaszkodás után, a kidőlt fák fölött, egy kb 80 cm magas törzsű tölgyfácska tövében, kövek alatt rejtettük el a kb 15x20x15 cm-es konyhai tárolódobozt. Mi is, és a környékbeli lakosok is évek óta járunk a bányába (gyerekekkel), nem volt baleset. Ennek ellenére mindenki csak saját felelősségére, és óvatosan keresse fel a helyet!!!