2024. április 07. Az 1-es ponton lecserélték a táblát, Google utcakép fotókon még a régi van, onnan leleshető, illetve a Szalay-team által 2023. 05. 05-én a bejárathoz közeli lámpaoszlopra felírt részlet is még olvasható. (Lásd: GCSONT-1-lámpaoszlopon elnevezésű kép.) A 2-es ponton a láda az út kőfaltól távolabbi oldalán az út közvetlen közelében egy nagyobb fa 2 m magasan lévő üregében, egy kb. 10x10x15 cm-es - kisebb befőttesüveg - méretű fekete hengeres műanyag doboz melyen a jelszó kívülről is látható. (Lásd: GCSONT-2-üregben elnevezésű kép.) Alternatív: pár méterre a kerítés vízszintes tartóján.

Multi geoláda
1.pont: A jelszó első része a csontkápolna előtt található lámpaoszlopon van  N 49° 57,700' E 15° 17,268' 225 m [GCSONT-1] . Filctollal felírva egy matricára. GC:xx.
A láda a katedrális kőfala mentén a sétány mellett közvetlenül álló nagyobb fa üregében 2 m magasan ágakkal kéreggel.  N 49° 56,670' E 15° 15,832' 270 m [GCSONT-2] Ha a ládát nem találod, a pótjelszó leolvasható szemben a kerítés vízszintes tartójáról.



A csontkápolna előtt könnyen lehet parkolni, nagy hely van. A katedrálisnál viszont itt érdemes megállni  N 49° 56,761' E 15° 15,726' 281 m [GCSONT+parkoló] ez fizetős parkoló.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés:
Prágától kb. 70 km-re, Budapesttől kb 470 km-re található Kutná Hora. Navigációra használd a GPS-t.

Kutná Hora

A város kialakulását az ezüstbányászat tette lehetővé már a 13. század elején. Rohamos fejlődése következtében a huszita háborúk kitörésekor gazdagsága Prágáéhoz volt hasonló. II. Vencel cseh király olasz bányászokat telepített a városba. Itt verték az ún. prágai garasokat, amelyeket szerte Európában elismertek. Kutná Hora több cseh királynak is a székvárosa volt. 1409-ben IV. Vencel király itt írta alá az ún. kutná horai dekrétumot, amellyel a prágai Károly Egyetemen megerősítette a csehek vezető szerepét.
1420-ban Luxemburgi Zsigmond innen kiindulva támadta meg - sikertelenül- a táboritákat. A várost Jan ®ižka foglalta el és tartotta meg a harcok során. 1471-ben Kutná Horában választották meg a cseh trónra Jagelló Ulászlót, aki (Hunyadi Mátyás halála után) II. Ulászló néven magyar királyként is uralkodott. A legnagyobb ezüstbánya 1541-ben, a többi pedig a 18. század folyamán kimerült és a termelés csak a 19. század elején indult újra. I. Ferdinánd a város privilégiumait is megvonta. A harmincéves háború és a pestisjárvány mérhetetlen szenvedést hozott. Az elszegényedett város nagy része 1770-ben tűz martalékává vált.
1875-ben újra bányásztak ezüstöt a környék hegyeiben, így gazdasága megint fellendült.

Csontkápolna

A sedlec-i Csontkápolna (osszárium), mintegy 40000 csontvázat tartalmaz, eredetileg a 14. században- gótikus stílusban- épült, majd a 18. században az olasz Santini mester barokk stílusban építette át.
Építészeti szempontból érdekességnek számít a két egymás fölé épített kápolna.
Eredetileg a temető kápolnája volt. Ez a 3,5 ha-on elterülő temető egyedüli volt a környéken.
Keletkezése:
1278-ban Jindrich apát II. Přemysl Ottokár megbízásából megjárta Jeruzsálemet és az onnan hozott marék szentelt földet szétszórta a temető területén.
Ekkor kezdtek el ide temetkezni más országokból is, főleg Lengyelországból és Belgiumból. Az itt eltemetettek között mintegy harmincezer az 1318-as csehországi pestis áldozata. A huszita harcok idején 1421-ben a közelben elesetteket is ide temették el. A csontokat először 1511-ben egy félvak szerzetes formálta hat piramisba. A Schwarzenberg család 1784-ben vásárolta meg ezt a birtokot, mely előzőleg egy kolostorhoz tartozott. A csontkápolna jelenlegi belső elrendezését 1870-ben František Rint fafaragó készítette a Schwarzenbergek megbízásából. Minden csontdarab mészklórral volt fertőtlenítve és kifehérítve. František Rint a hat piramisból csak négyet hagyott meg és egyedülálló díszítést hozott létre. A csontokból különböző tárgyakat rakott ki, pl. a lejárati két serleget, keresztet és Jézus nevének két görög rövidítését. A négy piramist a kápolna sarkaiban állította fel. A középen látható csillárban az emberi test minden csontja megtalálható. A főoltár mélyedésében oltáriszentség, mellettük két barokk emlékoltár, a kápolna baloldali részében a rácson a Schwarzenbergek címere van kirakva.

"A csontkápolna azért jött létre, hogy figyelmeztesse a látogatókat a halál tényére és az emberi élet rövidségére. Mivel az emberi test oly szegényes, mulandó, csak a lélek erőfeszítése révén maradhat meg becsületes emlékünk, az emberiség történetében."

A sedleci osszárium azzal, hogy berendezési tárgyakként, belső teret díszítő burkoló elemekként mutatja be az emberi csontokat, koponyákat, kétségkívül egyedülálló az osszáriumok sorában.

A jelszó első részét itt találjátok, egy közlekedési tábla alsó kiegészítő tábláján a két utolsó számjegy.

Szent Borbála katedrális

A csehországi gótikus építészet egyik legértékesebb alkotását 1368-ban alapították. Az építkezést Peter Parléř műhelye végezte 1420-ig. A huszita háborúk kitöréséig a katedrális kórusa és a kápolnák koszorúja készült el, ezután az építkezés megszakadt. A vallási zavargások befejeztével a templom építése folytatódott, amiben többek között a kor legnevesebb építészei, Mathias Rejsek és Benedikt Ried is részt vettek. A XVI. század közepén a fokozatosan elszegényedő város úgy döntött, befejezi az egyre több pénzt felemésztő építkezést. A jezsuiták 1626-ban érkeztek Kutná Horába, átvették a katedrálist, és hozzákezdtek annak javításához. A belső részeken néhány barokk változtatást hajtottak végre. A székesegyház külső megjelenését az eredeti sátortetőt felváltó nyeregtető, valamint a székesegyházat az új jezsuita kollégiummal összekötő erkélyfolyosó változtatta meg. Mai formáját a 19. század végi restaurálási munkálatok következtében nyerte el, ezekben a legjelentősebb purista építészek, Ludvík Lábler és Josef Mocker vettek részt. A templomban megmaradtak a kora gótikus és a 15. századból származó reneszánsz festmények. A legrégebbi a pénzverők kápolnájának díszítése, amelyet a helyi pénzverők élethű, ikonográfiai szempontból egyedi motívumokkal díszített munkái alkotnak. Közép-Európában egyedülálló jelenségnek számít a Smíškov-kápolna egységes díszítése, a tér és a táj tökéletes perspektivikus ábrázolása, az adományozók arcképeinek megörökítése és a háttérben elsőként felbukkanó motívumok.

Forrás: www.hu.wikipedia.org
www.gothic.hu

Ládatörténet
A ládát a Judith által szervezett L.G.T.-s prágai kirándulásunkon rejtettük el. További fényképeket, valamint az élménybeszámolót itt találjátok.
Köszönet akosgy-nek a segítségért!
2009.10.06 PeterPan-nak köszönhetően a láda újra kereshető.
2012.09.21 Láda újra telepítve, köszönet kl-nek a segítségért.
2014.05.04 A pótjelszó újra él. Köszönet Petrukkio-nak.'
2017. nov. 6. A láda régóta beteg, a ládagazda részéről nem látszik javítási szándék, így a ládadoki javaslata alapján szabályainknak megfelelően adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2018. okt. 07. A láda (D4x8 cm-es vitaminos henger) ismét kereshető az általam vélt régi helyén. A koordináta nem változott. A pótjelszó is megújult az oszlopon és a biztonság kedvéért a szemközti kerítés vízszintes tartójára is kiragasztottam. (geooszi)