WAP:
A megadott koordinátán 3x5 cm nagyságú fekete mágneses mikroládát keress. (NEM talajszinten)
Toll nem fér el a ládában, ezért ha szeretnél a log füzetbe írni, akkor ne felejts el tollról gondoskodni.
A láda mérete miatt, a ládába ajándékot ne tegyél, még ici-pici apróságot se! Köszönöm!
A kapukat rongálás miatt lánccal zárják, de a Fenyves úti kiskapu nyitva szokott lenni. Érdemes itt próbálkozni (Fenyves út 41)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A csepeli Tamariska dombra hívunk benneteket egy kellemes sétára.
A terület 2012 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.
A terület be lett kerítve, több bejáratot is találhattok a kerítés mentén, de a legimpozánsabb a főbejárat. Ez a megközelítés a leg vadregényesebb és nem kerülöd el a baglyok lakhelyéül szolgáló fenyvest sem.
Nyitvatartás:
április 1 - szept. 30: 6-20 óráig
okt 1 - márc. 31: 7-17 óráig
Ajánlott parkoló:
Csepel egyik legszebb és egyben legnagyobb része a
Királyerdő. Egy-két kisebb lakótelepen kívül szinte csak kertes házzal van beépítve az egykori erdőség.
Maradandó élményben lehet része a látogatónak, ha a városközpont házrengetegének szomszédságában a Kertváros szabályos, vagy a dimbes-dombos Királyerdő zegzugos utcáin sétál. A sziget legmagasabb kiemelkedésére (116m), a Tamariska dombra fekete fenyők között felkapaszkodók, a közelben a felszínen gazdag homokpusztai növényzetben, a távolban a kéklő Budai-hegykoszorú látványában gyönyörködhetnek.
Csepel rezervátuma
Az egykori Pesti-síkságra jellemző homokbuckák maradványát megtalálhatjuk a csepeli Királyerdőben. Az 5,2 hektáros Tamariska domb nevét a rajta található számtalan tamariszkuszbokorról kapta. A szabadon látogatható terület lényegében egy homokbucka, mely komoly értékkel bír, botanikai rezervátumként tartják számon. Az alábbi növények és a fajok többnyire védettek, 2000-10 000 forintos eszmei értékkel.
Botanikai érték:
A homokpuszta-gyepre utaló növények közt megtalálható az árvalányhaj, a báránypirosító, a budai imola, a homoki fátyolvirág és a bakszakáll, a fényes poloskamag, a kései szegfű, a galagonya egyik faja és a szürke nyárfa.
Zoológiai érték:
Hüllő-, rovar- és madárfajokban szintén páratlanul gazdag a terület. Élnek itt feketerigók, széncinegék, sárgás arcú csicsőrkék, piros homlokú kenderikék, serényen kalapáló fakopáncsok és fülesbaglyok is, amelyeknek sikerült alkalmazkodniuk a városi életmódhoz. A rovarok közt megtalálhatjuk a védett imádkozó sáskát, a nappali pávaszemet, a szongáriai cselőpókot és a hüllők közül a fürge gyíkot.
Geológiai érték:
A terület a Duna kavicsteraszán helyezkedik el, ugyanúgy, ahogy az egész Csepel-sziget is. Ezen a kavicságyon szél által idehordott pleisztocén kori durvaszemcsés futóhomok található. Szemcséinek kismértékű koptatottságából arra lehet következtetni, hogy nem túl messziről fújta ki a szél. Anyaga származhatott magából a kavicsteraszból is, de valószínűbb, hogy harmadidőszaki medenceüledékekből eredeztethető. Ezzel magyarázható a Tamariska-domb sajátos flóravilága.
Csepelen sokan Községi dombként ismerik ezt a térséget, amely alá régen óvóhelyeket építettek.
A Tamariska domb valóságos oázis, sétára levegőzésre igen alkalmas az év minden szakában, de főleg tavasszal, amikor a kis tisztásai megtelnek illatos ibolyával.'
Ládatörténet:
A láda a sorozatos rongálások miatt virtuálissá alakult.
A park átmeneti bezárását követően, 2018.11.10-én ismét hagyományos mikróláda került kihelyezésre. (DFRi)
