Elhelyezés időpontja: 2009.02.21 15:00
Megjelenés időpontja: 2009.02.21 18:39
Utolsó lényeges változás: 2019.01.18 21:57
Utolsó változás: 2023.11.06 11:34
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: GToni
Ládagazda: GToni Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 303 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A 2. ülepítő egyik tartóoszlopa alatt. Az oszlop fekszik és déli oldaláról kell alá nyúlni.
N 47° 17,893' E 17° 1,081'
Esős, sáros idő estén a terep +1.5 !
Nyáron szúnyog és kullancs.
A bónusz helyet ajánlom mindenki figyelmébe!
Az ülepítőknél nagyon vigyázzatok - különösen a gyerekekre- mert könnyen bele lehet esni és aki túléli a zuhanást önerőből - a többségéből- nem tud kijutni!!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Hadifogoly tábor Ostffyasszonyfa.
Az 1980-as évek elején találtam rá az itt levő hadifogoly temetőre. Akkor szó szerint az igazak álmát aludta. A természet egyre jobban foglalta vissza a területeit. Már akkor megfogott a hely hangulata. Azután elköltöztem otthonról és feledésbe is merült a dolog, mígnem a közelmúltban az interneten véletlenül ráakadtam a történetére.
Ekkor lett számomra is világos, hogy a temető csak egy kis része az egykori fogolytábornak, ugyanis az is volt itt az I. Világháború alatt. Méghozzá a Monarchia egyik legnagyobb tábora.
Néhány nyers adat:
- 40-50 000 hadifogoly befogadására volt alkalmas egyidejűleg
- területe összesen: 251 katasztrális hold és 750 négyszögöl ez jelenleg kb.: 145 Ha
- a táborhoz külön tartozott még 526 katasztrális hold 312 négyszögöl kb.: 303 Ha nagyságú szántóterület, az élelmezési anyagok megteremtésére
- a teljes építés költsége 8 millió korona
- a fogolytábort 14 km hosszú, cölöpök közé kifeszített drótháló kerítés vette körül. A kerítésen kívül egyforma távolságokban álló fa őrbódék mellett szuronyos puskás őrszemek posztoltak
Az építkezés 1915-ben kezdődött. Hazai iparosok és szerb, orosz hadifoglyok szorgos munkája nyomán néhány hónap alatt egész "barakkváros" nőtt ki a semmiből. A napilapok híradásai szerint a környék lakói csodájára jártak az építkezésnek. Vasárnaponként szinte divattá vált családi és baráti társaságban kirándulni az épülő táborhoz, majd megpihenni s tereferélni Mészáros János kantinjában. Az állomás első vágányából kiágazó szárnyvasút a táboron belül négy irányba ágazott el. A nyomvonal még ma is jól látható helyenként.
Az engedélyt 1915. augusztus 19-én, a helyszínen tartott közigazgatási bejárást követően megkapták. A tábor önellátásra rendezkedett be. Saját vágóhíd, pékség, postahivatal, kórház, víztorony, tűzoltóság, szennyvízrendszer, asztalos,- kovácsműhely volt található.
A tábor területén szinte minden létesítmény fából készült, ezért is kapta a találó "barakkváros" elnevezést. A 197 barakképületet mérnökien megszerkesztett átlátható rendben, egyenes utak mentén helyezték el. Magasan a többi épület fölé emelkedett az "F" betűvel (Feuerwehr/Tűzoltóság) jelzett tűzoltószertár. Állandó készültségben álltak a lajtos fecskendőkkel felszerelt tűzoltókocsik. A tűzoltótorony oldalánál nagyszámú kézi oltásra alkalmas nagyméretű vödröt és hosszú létrákat tároltak.
A tiszti- és legénységi táborban fennállásának négy éve alatt több mint százezer hadifogoly fordult meg. Ebből a nagyobb nemzetiségieket alkotó csoportok közül 55 000 orosz, 23 400 olasz és 42 000 román.
1917 februárjában a fogolylétszám 3600 orosz és 21 000 román, majd áprilisban a Bécs felé jelentett részletes teljes létszám: "...1 ezredes, 3 főorvos, 3 orvos, 11 tiszthelyettes, 299 őrmester, 2184 szakaszvezető, 3188 tizedes, 30 700 főnyi legénység, összesen 36 386 fő". Az eredetileg orosz hadifoglyok számára tervezett táborban kezdettől volt kisebb létszámú szerb fogolycsoport is. 1916 májusában 104 ukrán érkezését regisztrálták. Románia augusztusi hadba lépését követően benépesült a tábor román hadifoglyokkal. "December 13-ától kezdve napi 1000 fős csoportokban 8000 román fogoly érkezik, dec. 20-án 4100, majd további 4000". 1916 elejétől olasz tisztek is tartózkodtak a táborban, számukra alakították ki a tábor északi részén - a Földvár-majortól keletre - a tiszti tábort. Az olasz tiszti fogolytábor lakója volt két és fél éven keresztül Mario Jannelli - a későbbi vasútügyi miniszter - aki két évtized múlva is elismeréssel nyilatkozott a magyar tisztek lovagiasságáról. Felejthetetlen, kedves élménye maradt a Nagysimonyiban elfogyasztott gulyás, melyet megkóstolva lélegzete is elakadt.
1918. március 5-én a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország aláírta a Breszt-Litovszk-i békét. Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor orosz tisztjei is csak az 1918. április 12-i rendeletet követően jutottak a többi hadifogolyhoz viszonyítva előnyösebb helyzetbe.
A régi orosz birodalom hadseregéből való hadifoglyok hazaszállítása augusztus második felétől öltött nagyobb méreteket. A román hadifoglyok hazaszállítására az 1918 májusában megkötött bukaresti békét követően került sor. Az ostffyasszonyfai tábort jelölték ki az olasz hadifoglyok egyik gyűjtőállomásává, ahová június elejéig 23 400 olasz hadifogoly érkezett. A folyamatos továbbszállítások eredményeként egy hónap múlva már csak 7190 volt a tábor létszáma. A csekély létszámhoz viszonyítva magas volt a betegek (1000 fő) és a napi elhalálozás (átlag 8 fő) száma. Szeptember 1-jén, mikor a hadügyminisztérium elrendelte a tábor feloszlatását, már csak 209 hadifogoly volt a táborban. A foglyokat tartó gazdákkal is közölték az ostffyasszonyfai tábor feloszlatását. A tábor kötelékébe tartozó orosz foglyokat a somorjai, a román és olasz hadifoglyokat a csóti fogolytáborba osztották be. Schön Árpád táborparancsnok október 27-én a fogolytábor teljes feloszlatásáról tett jelentést a hadügyminiszternek. A kiürült tábor raktáraiban 120 vagon felhalmozott készlet (ruha, cipő, ágynemű,fa, szén stb.) maradt vissza.
A fogolytábor utóélete:
1918. november 18-án fosztogatók támadtak a táborra. A közel 200 fős tömeg egy része kocsikkal érkezett a milliós kincstári javakkal teli raktárak kifosztásához. A kis létszámú őrség segítségére kivonuló celldömölki nemzetőrség csak fegyverhasználattal tudott rendet teremteni. Az összecsapásnak egy halottja és több sebesültje volt.
A volt tábor területén M. (Mozgósítási) Katonai Lőszertelepet alakítottak ki. A visszavonuló hadsereg ágyú- és lőszeranyagából hatalmas készletet halmoztak fel. A környékbeli gazdák félelme nem volt alaptalan, a Lőszertelepen történt robbanásoknak halálos áldozatai is voltak. A Lőszertelep felszámolása 1921-ben kezdődött, amikor "...az entente misszió a beszállított összes hadianyagot hadisarcképen lefoglalta, s az ágyúanyagot és a használható kézifegyvereket Lengyelországnak szolgáltatta ki, míg a lőszeranyagot Weisz Manfréd csepeli gyárosnak adta el". A lőszerek nagy részét már elszállították, ezért is keltett óriási riadalmat az 1922. január 11-én bekövetkezett robbanás. A pékbarakkban keletkezett tűz átterjedt a szomszédos robbanószerekkel és lövegekkel teli barakkra. A folyamatos robbanások déli 12 órától délután 3-ig tartottak. A telep egész személyzete a közeli erdőbe menekült. Egy időre még a főváros irányából érkező vasúti forgalmat is leállították. A riasztott sárvári tűzoltóság is kivonult a helyszínre. Kizárólag az érintettek lélekjelenlétén múlt, hogy csak egy haláleset történt.
Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor parancsnokságával 1916. szeptember 30-án megkötött haszonbérleti szerződés kétszer egy éves meghosszabbítása után, 1920. októberében Szögyény-Marich Ferencné a Földvár-pusztai bérleményi gazdaságot újra tulajdonba vehette. A többi rekvirált területet csak 1924-ben kapta vissza, a fogolytábor teljes felszámolása - a barakkok lebontása, vízvezető csövek kitermelése - után. Az egykori tábor területét ma szántóföld és erdő borítja. Beton létesítményeinek egyes elemei - közműhidak, szennyvíztisztítók, beton oszlopok - fennmaradtak, melyeket Nagysimonyi község mint fogolytáborhoz kötődő emlékeket tart nyilván.
A temető:
A temető mai rendezett arculatát az 1930-as évek elején kapta, elsősorban Gerlits Elek dr. celldömölki járási főszolgabíró áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően. A temetőt egyszerű drótkerítés vette körül. A díszes vaskaputól máig fennmaradt egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig. Az elágazó kavicsos utak egyes nemzetek feliratos obeliszkekkel jelölt parcelláihoz vezetnek. A zöld pázsit és örökzöldek között katonás rendben elhelyezett egyszerű, katonai jelvénnyel és azonosító számmal ellátott, nagyrészt Hudetz szombathelyi kőfaragó mester nevével jegyzett emlékkövek sorakoznakAz obeliszkek felirata alapján 5601 hős - 718 olasz, 4337 román, 333 orosz, 13 szerb -nyugszik a jelölt sírokban, illetve megközelítően 5000 elhunytat helyeztek el tömegsírokban. A két Világháború között évente zajlottak megemlékezések.
A második világháborút követően hosszú évekig szándékos elhallgatás övezte az egykori fogolytábort és temetőjét. Az elhanyagolt temetőt a teljes pusztulástól a Vas Megyei Temetkezési Vállalat mentette meg. 1986-tól gondozzák a sírokat, folyamatosan felújítják, ha szükséges kicserélik az obeliszkeket és sírköveket, végzik a parkosítási munkát. A folyamatos karbantartáshoz hozzájárult Vas Megye Tanácsa, illetve a rendszerváltást követően Vas Megye Önkormányzata is. A magyarországi Olasz Nagykövetség 1987-től nem csak az olasz sírok folyamatos gondozását támogatja anyagilag, de évről-évre az olasz nemzet nevében helyezik el az emlékezés koszorúit honfitársaik sírjainál. 2004-ben az Olasz Köztársaság Védelmi Minisztériuma Kegyeleti Főbiztosa, Bruno Scandone altábornagy úr, a fogolytemetőben tett látogatásakor őszinte elismerését fejezte ki a temető gondozóinak. 2004. május 21-én a magyar hadisírok, hadi emlékművek és kegyeleti helyek ápolásának és gondozásának, valamint e tevékenységek támogatásának elismeréséül a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere dr. Andor Ferencnek, a Vas Megyei Temetkezési Vállalat igazgatójának, a II. osztályú Magyar Hadisír gondozásért kitüntető címet adományozta.
1989 óta minden évben halottak napi megemlékezéssel, 1994-től tábori püspöki szentmisével és ökumenikus igeliturgiával kísért ünnepségen emlékeznek a fogolytábor egykori temetőjében nyugvó halottakra, a mindenkori háborúk áldozataira, hőseire. A katonai tiszteletadás mellett tartott emlékünnepségeken képviseltetik magukat Vas Megye Önkormányzata, Nagysimonyi, Ostffyasszonyfa és a környező települések önkormányzatai, hagyományőrző és kulturális szerveződések s az emlékező utókor.
Általában zárva van, de az alábbi helyeken kérhető a látogatása:
Vas Megyei Temetkezési Vállalat, Szombathely, Ferenczy I. u. 1. Tel: 94/312-594
Önkormányzat, Osttfyasszonyfa, Kossuth L. u. 40. Tel: 95/394-001
Önkormányzat, Nagysimonyi, Kossuth L. u. 12. Tel: 95/440-001
A temető északi oldalán a kerítésen van egy folytonossági hiány. A bátrabbak itt bejutnak kockázat nélkül. Gyakorlatilag minimális az esélye, hogy valakivel találkozz.
A láda:
Mivel a tábort teljesen lebontották és széthordták ezért csak a földtúrásokból lehet következtetni bizonyos dolgokra. Azonban a csatornarendszer meghagyott része dacol az idővel. A műtárgyak közötti beton csöveket ugyan felszedték, de a derítők és hidak megmaradtak. Ezt szeretném bemutatni egy könnyű séta keretében.
Az út önmagában is érdekes lehet, mert sok szarvas, őz vaddisznó jár a területen. Emiatt azonban a vadászok is gyakori vendégek a megfigyelt magaslesek alapján. Ismerve vadászainkat szerintem nem árt, ha láthatósági mellényben jelentek meg a területen.
A bátrabbak továbbmehetnek autóval a 2. parkolóig. N 47° 17,797' E 17° 1,680' 175 m [GCHAFO+Parkoló 2]
Innét jobbra kell tartani (a pontokat elérni a horhosból) nem balra toronyiránt! Ez arra vonatkozik aki sétálni akar és nem Rambot játszani. :) A turistautak.hu-n fent van az út.
Az út során a volt csatornarendszert fogjátok követni, amelynek részei végig a bal oldalon a domboldalban lesznek. Az ülepítőknél nagyon vigyázzatok - különösen a gyerekekre- mert könnyen bele lehet esni és aki túléli a zuhanást önerőből - a többségéből- nem tud kijutni!! Az egyik medencékben víz is van állat tetemekkel, amelyek szintén csapdába estek.
A láda 15X15X10 cm méretű beton oszlopok között elrejtve.
A ládától nem messze található egy mára szinte teljesen elfeledett Kelta eredetű földvár.
Északi oldala a Kemenes-hát oldalára támaszkodik. Keleten és nyugaton egy-egy horhos határolja. A déli részen egy ma is jól látható egyenes földsánc és árok határolja. Alaprajza szinte teljesen szabályos trapéz. Területe több mint 4 Ha. Jelenleg erdő boritja, de szépen ki van tisztítva, könnyedén bejárható és jól elképzelhető az eredeti állapota.
Az alábbi ponton N 47° 17,721' E 17° 0,880' 172 m [GCHAFO+Kelta földvár] volt a bejárata, amelyet a 70-es években egy ásatás is megerősített. Én úgy láttam, hogy a keleti oldalon is lehetett egy jól védhető kisebb bejárat.
e-bike túra: Celdömölk - Külsővat - Kenyeri - Sárvár - Hidegkúti erdészház - Celldömölk 104 km
A kenyeri reptér után a mai nap második "terepezős" volt a hadifogolytábor. Hihetetlen, hogy itt egy ilyen hatalmas tábor működött, most mindent erdő borít. A létesítményeket gondolom felrobbanthatták, másképpen nehéz lenne elképzelni az itt látható pusztulást.
Egész nap alig láttam embereket, de itt egy társaság szintén a régi tábor miatt jött, óvatosan kellett logolnom.
Köszönöm a kalauzolást. A láda rendben, a helyén volt, kissé bepárásodott, kitakarítottam. Nem sok maradt meg a táborból, csak a több mint 100 éves beton műtárgyak és a temető. A temető gondozott, a kapu nem volt kulcsra zárva, így nyugottan bejárhattam.
A temető parkolóból sétáltam ki, mert most egy kicsit dágványos volt az út ... Nem mondom, hogy megértettem, mire jók a betontömbök, de a ládát jól takarja az egyikük ... :)
Megtaláltuk! 🙂
Egy kis kerülővel közelítettük meg a rejtés helyét, ahol egy 50 fős túrázó csoporttal találkoztunk, kiknek a vezetője a épp a terület történetét, érdekességeit ismertette.
kicsit vártunk, és óvatosan logoltunk. majd indultunk vissza a jó úton. A temetőnél még elidőztünk kicsit.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.10]
Meglehetősen nyomasztó élmény volt, sajnos. Mi szinte drive in kerestük meg a következő útvonalon: Megnéztük a hadifogoly temetőt. Utána Sárvár (Ostffyasszonyfa vasútállomás) felé indultunk. Befordultunk a vasútállomást jelző táblánál. A vasútállomást épp csak elhagyva jobbra befordultunk egy szabadon járható erdészeti útra. Azon hosszan befelé, elágazásnál újra jobbra. Az erdő szélét elérve, balra indultunk tovább az erdő és a szántóföld találkozásánál.Itt út nincs,de járható autóval is most. A végén gyalog be az erdőbe és ott a láda 50-80 méterre. És természetesen minden a leírás szerint. Köszönjük a rejtést.
Temetőtől sétáltunk be. Némelyik látnivaló mellett valószínűleg elballagtunk, miközben a lábunk elé néztünk. Nem sokkal korábban eshetett ott, minden vizes volt, cipők+zoknik átáztak. Egy őzet láttunk séta közben mintegy 10 méterről, nagyon el volt foglalva a legelészéssel. Azt a helyszínen igazán nem lehetett megállapítani, hogy az adott betonpillér a 2. számú ülepítőhöz tartozott vagy sem, de a koordináta segített. A hely szelleme lenyűgöző. A temetőt csak a kapun keresztül néztük meg. Nagy köszönet a GC-nek és a rejtőnek ezért a helyért - tipikus "idesosemjöttünkvolnaegyébkéntdeazhibalettvolna" helyszín.
-dSz- + Zsu
Az értelmetlen háborúk egyik szomorú mementója.
Emlékezetes 3500. találat.
Ahogy már előttem is írták- megérintett a történelem-.
Olaszországban és Szlovéniában láttam magyar katonák sírköveit, itt pedig orosz, olasz, szerb nevek olvashatóak.
Anyai nagyapám a Piavénál harcolt, szerencsésen túlélte és mindig könnyezve mesélt nekem a háború borzalmairól. 20 évesen sorozták be és egy olasz gázdámadás során majdnem megvakult. Erős szervezete volt mert teljesen felgyógyult és 91 évet élt meg.
Érdekes, hogy az itteni beton építmények milyen jó állapotban vannak, szemben a 30-40 éves budapesti, porladozó vasbeton szerkezeteivel összehasonlítva.
Siófoki hétvégén Celldölölkön volt dolgunk, ezért tettünk egy kis ládázós kört Csönge, Ostffyasszonyfa, Sárvár, Ikervár, Egervölgye, Bérbaltavár, Kallósd, Zalacsány útvonalon kitkat0123-al. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Érdekes volt a hely.
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! :) [Geoládák v3.7.6]
Nagyon informatív a ládaoldal és a régi képek is sokat tesznek hozzá! Futva teljesítettem a távot.
Így még nem jártam, hogy mire odasétáltam teljesen lemerült a telefonom. Se gps se segitség, kerestem én mindenhol, de potenciális rejtekhelyböl tömérdek van, Ha nem láttam volna több mint 400 rejtést, elmegyek mellette. Végül csak előkerült, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.1.2]
Zárva volt a temető, ránk is esteledett, így nem kerestünk "kiskaput". Vajon miért zárják?
A láda a régi időkre emlékeztetett, mikor még "rendes" méretűek voltak.
Kedvenceim az ilyen elhagyatott helyek. A temetőnél hagytuk a kocsit, végigjártuk az összes bemutatott pontot, igazi élmény volt! A temetőbe is sikerült bejutni.
A láda rendben a helyén.
A temetőnél parkoltunk, onnan sétáltuk végig a rejtő által ajánlott pontokat és jutottunk el a ládához. Különleges a környezete és jó a rejtés is. Kerestük egy darabig. Annak ellenére, hogy jó nagy a láda, nem adta könnyen magát.
Olyan ülepítőt nem láttunk, ami annyira mély, hogy már a beleesés is életveszélyes és egyikben sem volt víz. Lehet, feltöltődtek földdel a rejtés óta?
A rejteket ábrázoló kép nem egyezik a valósággal. Elköltözött a láda?
Szemléletes a régi épületegységek rávetítése a mai térképre, de pont azt nem látom rajta, hogy hol voltak a máig megmaradt ülepítők és hidak.
A kör után Péter60 ügyesen megtalálta a bejutási lehetőséget a temetőbe, így még itt is nézelődtünk. Érthetetlen, hogy miért kell zárva tartani a szépen gondozott sírkertet. A kerítése nagyon szép, modern, a helyhez illő, egyáltalán nem robuszus, otromba, mégis nehezen mászható.
A főúton a temetőt tábla jelöli, de a fogolytáborról semmi információ. Máshol nyakra-főre születnek a mondvacsinált tanösvények. Azt gondolnám, ez a hely megérdemelné egy történelmi tanösvény kialakítását, de ha mást nem, legalább egy információs táblát a temető mellett.
Nagyon érdekes, elgondolkodtató kirándulás volt. Köszönöm szépen ennek a különleges helyszínnek a színvonalas bemutatását.
Régen terveztem már ennek a ládának a megkeresését. Sajnos ma a körülmények nem voltak ideálisak, de sebaj. Vonattal és gyalog jutottam el a célhoz. Gondolatébresztő hely.
Köszönöm a rejtést!
Köszönöm a rejtést! Bár kevés emlék maradt belőle, így is el lehet képzelni a helyet...
A temetőt szépen felújították, rendben tartják. A tábort hihetetlen módon visszevette már a természet...
A láda belül nedves, az újabb logbook még használható.
A mai kánikulai ládavadászat legérdekesebb helyszíne. Kár, hogy a temető nem látogatható. A tábor helyén a mohos betontömbök úgy állnak, mint néma sírkövek. :( Van hangulata. Kösszi a rejtést.
Sárvárról bicajjal meleg, tavaszi napon. Lánkapuszta, majd Földvármajor felől közelítve rögtön a láda környékére jutottam, ahol még mindig látványos az egykori monstrum helye. Végül visszafelé haladva néztem meg a többi maradványt, illetve a gondosan bekerített, lezárt (?) temetőt. A tudományos igényű leírás sokat segített a régi élettér elképzelésében.
Az egykori táborba menet először a temetőt néztük meg, ahol a sírok szép katonás rendben és nemzetenként parcellákba rendezve állnak. Nem tudom, hogy mitől függ, hogy az egyes nációk síremlékei miért olyanok, amilyenek. A másik jó kérdésem meg az, hogy mitől függ, hogy az adott nemzet fiainak sírjai mennyire vannak gondozva. Nekem az olasz parcella kinézete tetszett leginkább. A táborhoz továbbautóztunk, de nem a legvégéig, mert egy óriási tócsa utunkat állta. A ládához vezető úton megnéztünk párat a még látható maradványokból. A láda környékének betonelemeinek egykori szerepéről még később is sokat ötleteltünk. A dobozt kitöröltük és kidobáltuk belőle a szemetet. Brumi medvémmel kerestem fel.
A Hadifogoly temetőnél kezdtünk, először ott sétáltunk körbe. A szokásos katonás rend és azonos sírok mellett látható volt, hogy melyik nemzet hogyan gondozza fiait, lányait. Érdekes, hogy a zsidó rész jól elkülönülten helyezkedik el.
Erdőséta után elértünk a táborig is, amit már kezd visszahódítani a természet szerencsére, bár a hidak stabilnak tűnnek. Elgondolkodtunk, vajon melyik oszlopnak mi lehetett a funkciója.
Köszi
Családilag, hatan, a 2-es parkolótól körtúrával. Láttunk sok szarvast.
A láda tartalma eléggé nedves volt, nagyjából kitörölgettük, a rozsdás tollakat és vacakokat kiszedegettük, most egy ideig talán bírja majd.
A leírás nagyon profi, köszönjük az úti célt.
Sajnos a kapu zárva van, de egy kis keresgéléssel találtunk egy részt a kerítésen ahol át lehetett probléma nélkül mászni. (tovább mész az új kerítése lőtt, és jobba elkanyarodva egy részen át lehet mászni a régi drótkerítésen.) Elég megrázó hely, végig jártuk az egészet. A közelben nemrég felújították a tábort ivóvízzel ellátó régi kútjának egyik részét. Ami itt található: http://www.openstreetmap.hu/?zoom=19&lat=47.23332&lon=16.99522
Sajnos a láda nagyon messze van, és autóval nem járható, minimum egy 4 kerekes terepjáró kell, gyalog járható, csak hosszú az út.
Köszönjük! Óriási élmény volt. 5 szarvast, 4 vaddisznót és egy nyulat is láttunk. Alig pár méterre vonultak tőlünk. Kellemes séta volt egy egyébként szomorú hangulatú környezetben.
Több helyen is jártunk már, ahová utólag úgy gondoltuk láda nélkül nem találtunk volna el. Fantasztikus élményt nyújt ez a játék mindig!
Vivi, Ricsi
A hadifogoly temető szépen gondozott, szomorú látványt nyújtanak a név nélküli, csak számokkal ellátott sírkövek. A fogolytábor helyszíne nagyon nyomasztó, belegondolni is szörnyű, hogy egykor mi történt itt. A beton oszlopokat egyre jobban beborítja a természet, maga alá gyűrve a múltat. A ládáig vezető hosszú út során szarvasokat és egy nagy nyuszit láttunk. Egy befagyott tócsának olyan rajzolata volt, mintha egy óriás hangya fagyott volna bele. Érdekes és emlékezetes marad ez a ládatalálat. Köszönöm a rejtést és a lehetőséget.
Idei ládázásaink során kullancs-invázióval kell megküzdenünk. A rekordot ez a láda tartja: nadrágon 6, testben 4, kocsiban 1 túlélő! Kisebb eltévedéssel, Móki nyakban ülősen, tócsába dobálósan, sokat mondogatósan, végül kiadós szendvicsevéssel megkoszorúzva, autóban alvósan, Offán zsibizve, temetőt meglátogatósan, elfáradva hazatérősen telt a nap. Köszönjük!
Ez a vasárnap délután erre volt kitalálva. Kis túratársaimmal, összesen négyen vágtunk neki a nagy útnak. Az autót a temetőnél hagytuk, innen gyalog mentünk tovább. GPS lemerült, így egy darabig nem tudtuk, merre menjünk. De egyik társunknak ma nagyon helyén voltak az ösztönei. Nem csak a helyes utat, de a ládát is Ő találta meg. Másik három társamnak ez volt az első geocaching élményük. Azt hiszem, nem az utolsó. ;) (Megint sikerült valakit megfertőzni.)
Egyébként, szerintem ezt a ládát pont ilyenkor érdemes keresni, amikor nincs burjánzó növényzet. A temető szépen gondozott, a meghittséget csak a Pannonia Ringről odahallatszó motorzaj zavarta meg. A tábor helyét visszavette a természet. Elég nagy távolság van egy-egy ember alkotta maradvány között, de annál sűrűbbek az arra élő állatok nyomai. Egy fácánon kívül azonban mással nem találkoztunk.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Kerékpárral megközelíthető, már érezni a tavasz ezernyi illatát.
Érdemes felkeresni!
Életem első ládája! :) A legjobb barátnőm már rég óta keresi a ládákat, és most mi is vele tartottunk! Szerencsére! Ezzel a mai túrával meghozta a kedvemet, hogy én is keressem a ládákat!
A ládát nem túl nehéz megtalálni, de legyen mindenkinél GPS. Mi telefont használtunk, de nem volt sok térerő az erdő mélyén. A ládát megtalálni nem túl nehéz, de azért kell keresni, olyan nagyon könnyen sem adja meg magát. :) A kereséséhez tavaszi időpontot ajánlok, mivel ilyenkor a legszebb az erdő. Minden kezd zöldellni, és nagyon sok növény virágzik is, úgyhogy mindenképpen tavaszra ajánlom a keresését. :) Útitársaknak jó barátokat vigyetek magatokkal, mert úgy még élvezetesebb a túra. Valamint víz legyen nálatok, mert annyira nem rövid túra. Legalábbis mi jót bóklásztunk az erdőben még. :) Sok sikert!
Megrázó hely. Szépen rendben tartott hadi sírkert. A rejtekhelyhez folyik eső esetén a víz,így a füzet nem tud kiszáradni. A tollak nem fognak,csak a dátumot írtam be saját tollal de mivel máshova is mentünk nem hagytam ott. Köszönjük a lehetőséget.
Megvan! Félelem és rettegés jellemezte leginkább a hangulatomat, míg más a pókoktól vagy a magasságtól fél, na én a vaddisznóktól. :) Hát nem vagyok egy erdei kislány. :)
A terület most még könnyen járható, tiszta. A második parkolóig begurultunk, jelenleg fennakadás nélkül járható addig sima autóval is.
A völgybe érve aztán elkapott a félelem, mikor szalad le valamelyik domboldalról egy vaddisznókonda, de 3 őzzel és 2 mókussal zártuk végül a mérleget. :) A leírtak alapján sokkal durvább terepre számítottunk, de se dzsindzsa, se állattetemmel teli ülepítők nem szegélyezték utunkat. A láda könnyen meglett, jó helyen (nagy betonkocka) tértünk le az útról, onnan pedig pár lépés csak.
Logolás után Roland bátrabban körbenézett egy kicsit, én pedig egy fát ölelgetve kapkodtam a fejem minden roppanásnál. :) Kalandos volt!
A sok les és a sűrű erdő miatt láthatósági mellény tényleg nem árt!
Köszi, hogy megmutattad!
Asszonyfa az örök szerelem...
Egy kis felesleges dzsungelharc árán meg lett. A láda közelében, kb. 20 méterre tőlünk az erdőben 3 vaddisznó túrta a földet. Az egyik olyan nagy volt, hogy azt hittük csak halucináció. Eszméletlenül félelmetes volt. Amikor elindultak felénk, szerencsére a sógor észnél volt és akkorát kiabált rájuk, hogy elmenekültek. Visszafelé már a szántón átvágtunk.
Vigyázzatok az erdei szakaszon!!!
A logbook nyirkos volt, nem lehetett írni bele.
A végén árkonbokrondzsungelharc. A látványosságok nagyrésze megközelíthetetlen. Lassan teljesen benövi az akác. A szántó sarkában hagytam a biciklit, 80 méterre a ládától. Onnan a vaddisznók nyomában...
Egyébként - előtte a temető tábláját végigolvasva - nyomasztó egy hely. Belegondolni is szörnyű, mi volt itt.
A temető példásan rendezett.
Végre ide is eljutottunk! Köszönjük a lehetőséget. Mónika és Gábor [g:hu 1.4.27] [wapon beküldött szöveg]
Pünkösd hétfői ládázás. Sárvárról bringával közelítettük meg a ládát, csak a második parkolóig, utána gyalog, mert nagy volt a sár.
Félelmetes egy hely...de az sem javított a helyzeten, hogy egy gyors tavaszi zivatar erejéig gyakorlatilag ránk szakadt az ég az erdő közepén. Így még hátborzongatóbb volt. Köszönjük!
Megtaláltuk. Köszönjük! [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
Kellemes kis erdei séta volt, kisebbik lányommal (a Gyöngyös-torkolat utáni kissé megfáradtan). Érdekes helyet ismerhettünk meg, aminek létezéséről eddig csak hallomásból tudtunk. Egy hatalmas gépezet működhetett itt nem is olyan régen, most pedig csak romok, erdő és szarvasok (4-et láttunk, néhány tíz méterről). Érdekes volt megfigyelni, hogyan hódítja vissza a természet azt, ami az övé volt egykor.
Berti és Lilo11 társaságában megtaláltuk !!! A temető mellett elhajtva elég messzire bejutottunk kocsival,de a sár és a favágási nyomok miatt leparkoltunk és gyalog folytattuk tovább az utat !!! A levágott kisebb faakadályok sem vették el a kedvünket ezért egy kisebb dombrésznél felfelé indultunk el azzal a szándékkal,hogy átvágunk azaz rövidítjük az utat!!! Azt nem tudom,hogy rövidebb lett-e de azt igen,hogy elég kalandosra sikeredett ez a keresés is, / Úgy látszik ez a nap ilyen,mert az előző keresés is így sikerült/ de meglett !!! Vissza felé már az úton jöttünk és láttuk a "viaduktot" is és átvágtunk azon az akadály részen is amelyet jövetkor kikerültünk !!! Sárosan és fáradtan érkeztünk vissza a kocsihoz !!!
Kisfiamat kiváncsivá tette a hely, miután a történetet elmeséltem. Számunkra is érdekes hely. Fura, hogy itt valaha éltek, mára pedig a természet meglehetősen átváltoztatta a helyet. Köszönjük, érdekes volt. Ja és láttunk őzeket , rókát .
A nap legjobban várt ládája volt. Igaz ugyan, hogy nem volt betervezve, de izgalmasnak tűnt a neve alapján.
A ládához menet a közeli Pannónia ring hangjai megadták a következő program ötletét :)
A hely egyébként tetszett. Lassan már természetes, hogy minden ilyen hely messzire el van dugva, nehogy valaki tudomást szerezzen a múltról és annak történéseiről.
Köszönjük!
Napi túránk utolsó látogatásaként kerestük fel a GCHAFO-t.
2009. júliusában voltunk már itt, amikor autóval el szerettem volna menni a 2. parkolóig, de a földből kiálló gyökérzet összetörte a spoilerem! Akkor feladásra kényszerültünk, de most közel 3 évvel rá felkerestük!
A Hadifogoly-temető rendezett, de bemenni sajnos nem lehet (nem is értem miért nem látogatható). A tuhu térképen valaki egy olyan tracket töltött fel, miszerint létezik út a N47° 17.713' E17° 1.322' és N47° 17.878' E17° 1.239' pontig húzódva, ahol egy magasles is van. A valóságban itt szántóföld van, még csak ösvény sincs, vagy kitaposott nyom!
N47° 17.794' E17° 1.125' ponton át húzódó ösvényt senkinek sem ajánlom, mert 350 méter tüskék-szúrós bokrokon át kell mászni, s néha az út is eltűnik!
Nekünk sem lett a legkedveltebb ládakeresés, amit a GCHAFO nyújtott! Azért köszi a rejtést!
Sokáig kerestem, de aztán meglett. Olyan úton közelítettem a ládát, mely a térképen(tuhu) rajta volt, a valóságban pedig szederbokrokon kellett átmenni. Nem voltam boldog.
Kösz a rejtést!
Megtaláltuk. Általában nem olvasom el előtte a leírást, mert így izgalmas keresni. De most a fák miatt nem volt pontos a GPS és telefonon "oldalfelolvasót" kellett hívnom aki a fekvő kő varázsszóval támpontot adott.
Nehezen, de meglett.
Kissé tartottam ettől az úttól, olvasva az előző megtalálók logjait.
Én nem voltam elég bátor, az első parkolóban hagytam az autót. Sétálva értem el a második parkolóig. Itt azonban balra mentem az úton, majd a szántóföldön keresztül értem el a láda környékét. Kellemes, gond nélküli út volt.
A ládát szinte egyből megtaláltam, nagyon jól bemért pontról van szó. Logoltam, aztán indultam vissza, de már az ajánlott, pontokkal gazdagon teletűzdelt úton. Nos, úgy 120 méter után jött a meglepetés: az erdészeti ritkítás akadály pályává alakította a utat. Remek volt! Annak, aki idefelé erre jön, a láda után nem nagy élmény a visszaút gondolata. Szerintem most a terepi osztályzás simán 2.5-3.0 lehetne annak, aki erre jár.
Mindegy, én végigjártam.
Visszaérkezés után az autóval megálltam a temető bejáratánál, kicsit nézelődtem. Nagyon rendezett, gondozott a kert. Sajnos, bemenni nem tudtam a kapun, bemászni meg nem akartam.
Köszönet a lehetőségért!
A rejtés jó volt, de az oda vezető út az KATASZTOFÁLIS!! A Hadifogoly temető könnyen megközelíthető, nagyon szépen rendbe van tartva és szép helyen van. A rejtést egy rögtönzött "macsétával" sikerült megközelíteni. A kedvemet is elvette. Kisgyerekkel "öngyilkosság" elindulni. A sok csaláncsípéstől tuti nem leszek reumás. A webes megjelenítés tökéletes, de ezután azért többet vártam volna...
Az első világháborús hadifogoly temetőt leszámítva az egész egy nagy csalódás volt! Derékig érő csalánok, pár betonoszlop a "dzsungel" közepén! Nem tudom elképzelni a tábort, mert mindent benőtt az erdő. A rejtés tetszett! A webes megjelenés szuper, valószínűleg ezért is vártam többet ettől a túrától. Szívesen megnéznék pár régii fotót a táborról! Köszi a rejtést! :)
Sajnos kifogott rajtunk! Igazi téli láda, ilyenkor a csalán és a szúnyogok kicsit megnehezítik a keresést. Sajnos nem volt elég időnk kutatni a láda után, mert a főnök felébredt! Bízva a rejtő jóságában, a képek alapján kérnénk a megtalálás elfogadását!
Motorversenyre érkeztünk a környékre. Nagy várakozással indultunk neki ennek a kessnek. Érdekes volt látni a multat az erdő mélyén. De itt valami nem stimmel. Ha a kedves rejtő meg tudná mondani nekünk, hogy mit ülepítettek itt, sokkal jobban tudtuk volna rekonstruálni a multat. Ülepítőt bányászathoz használnak. Talán aranybánya volt valamikor? Hadifogolytábort is nehéz munkahelyek mellé telepítettek.
Köszi a rejtést, nagyon tetszett.
Már régóta terveztük a hadifogolytábor maradványainak megkeresését és a neten fedeztük fel,hogy van itt elrejtve egy láda is.
Nagyon szép napsütéses időnk volt.Minden objektumot megtaláltunk térkép és navigáció nélkül! és egyszer sem tévedtünk el.
Az egyetlen élőlény amivel találkoztunk egy pillangó volt,szegényt előcsalogatta a napsütés.Maga az erdő és a hely nagyon szép.Nem éreztük,hogy hátborzongató lenne.Inkább volt békés,nyugodt és csendes.Ezen a világ zajától távoli helyen,messze földtől ahol született,méltó helyen alhatja örök álmát a több ezer értelmetlenül meghalt fiatal hadifogoly.
A könnyeik,a sóhajaik,az álmaik nem tűntek el nyomtalanul.
Ha feltámad a szél,ezekről suttog az erdő és ezért érzi az ember a szívében azt,hogy itt tényleg béke van.
Kösz a rejtést!
Vittünk ajándékot.
Cica és Mackó
Váááá, de metááál!
Köd volt, s az még egy lapáttal rátett, de amúgyis... Gyönyörű! Az egész hely, az oda vezető út. A hangulat leírhatatlan. Köszönöm!
Kamásliavató névnapi ládázás Sopron felé Enkelivel és heyjoeval.=)
Megtaláltuk.
Érdekes a hely, a monumentális romok jól érzékeltetik az egykori hadifogoly tábor nagyságát. Akár több pontos multiládát is ki lehetne tenni.
Köszönjük a rejtést.
Kata & Pirog
Ez is egy olyan hely, ahová jószerivel csak a geocachingnek köszönhetően jut el az ember. Földvár Majornál tettem le az autót, innen gyalog mentem tovább a verőfényes decemberi napsütésben.
A temető mögött tettem le a szekeremet. Állt már itt két jármű, az egyik ablakai igencsak párásak voltak, és amerikai módra ingott-ringott...
Fogalmam sincs, mit csinálhattak a bentszorultak :o)
Elég kalandos módon közelítettem meg a ládikót. Egy darabig kerestem a térkép szerinti utakat, amelyek már a valóságban rég nem léteznek. Aztán egyéni módra kapcsoltam, és toronyiránt egy könnyed séta tökön-paszulyon át...
Tetszettek az enyészetnek átadott létesítmények, hidak, gödrök, betonizék.
Lelki (már ha van még nekem ilyen) szemeimmel láttam az itt gürcölő, izzadó foglyokat.
Ajándékot nem cseréltem.
Köszi, tetszett!
Megvan, nagyon tetszett, köszönjük a rejtést. Még egy kutyust is összeszedtünk majd egy órára, akinek a gazdája a túra végére meg is lett. Szóval volt aki vigyázott ránk. :)
Web: 135 km kerékpár edzés 500 m emelkedéssel a Pápa - Attya Puszta - Dáka - Pápadereske - Nyárád - Nemesszőlős - Marcalgergelyi - Vinár - Kemeneshőgyész - Magyargencs - Kemenesszentpéter - Pápoc - Kenyeri - Csönge - Ostffyasszonyfa - Kemenesmihályfa - Celldömölk útvonalon 4 ládával + GCOCD áthelyezésével. Ma is a nagy meleg volt az úr, egész nap ittam és hűtöttem magam az ártézi kutakkal.
GCMETU után muszály volt a kerékpárt rendbe hozni. Ehhez kiváló alkalmat nyújtott Kemenesszentpéter, mert közért és ártézi közel voltak egymáshoz. Ostffyasszonyfáig egyre nehezebben ment a bicó, 3-szor kellett ártézi kútnál mosakodni és inni.
A hadifogoly temetőig a kavicsos út kerékpározható, utána a zöldség a többlyukú hídig óvatosan, de megülhető. A hídtól nem messze azonban el kellett rejteni a kerékpárt.
A ládáig hátra lévő 480 m-t a mezőn tettem meg, hasig érő parlagfűben. Közben akkora szarvasbikákból állő csoportot hajtottam magam előtt, hogy féltem, megtámadnak. A célterületen a láda azonnal meglett.
Visszafelé erdei utakon/csapásokon jöttem; ez sem volt jobb. Kikászálódtam a gazból, megnéztem a temetőt, aztán következett a mai utolsó edzésszakasz Celldömölkig, GCCEDO-hoz.
Ez a láda egy jó túlélő körút volt! A temető tetszett, de ami azután jött, hát.... Minden fele gaz, láp, belvíz és sár. Azt hittem a rossz úton próbáltam megközelíteni a ládát, de kiderült, hogy a másik út is csak egy fokkal volt jobb. Nyakig sáros lettem, a betontömbök és a hidak érdekesek voltak, de ezt a ládát csak tavasszal vagy ősszel érdemes felkeresni és száraz időben!
HEURÉKA!
A láda rejtője nélkül ezt a helyet soha nem ismertük volna meg. Köszönjük.
A ládában kettő toll volt, egyik sem müxik, a miénk meg épp nem volt nálunk.
Másfél óra laza séta, ládamegtalálás, majd egy bő órányi kétségbeesett keresés ("vajonholhagytukazautót"), 6 megugrasztott őzzel. Eddigi legnehezebb megtalálásunk Timoékkal. De ebből is tanultunk valamit! ;)
A 2010-es YETI Race motorkerékpáros versenyre érkeztünk a Pannónia Ringre. Ha már itt voltunk, gondoltuk, megkeressük ezt a ládát. A terep nehézségére még rászámolhatunk egy csomót, hiszen 25-30 cm-es szűz hóban kellett megtenni a közel 4 km-es távot. :) (A főútról a temető felé nem lehetett bejönni, az út nem volt letakarítva.) A nehézségek ellenére örülök, hogy ellátogattunk ide, és még legalább egyszer eljövünk, ha nem lesz hó. Természetesen a szúnyogok, bogarak, most nem jelentettek akadályt, a motorok hangja pedig kifejezetten tetszett. ;)
Köszönjük, hogy megmutattad ezt a helyet! sixth&Zsu
Nagyon érdekesnek találtuk a romokat. Egy pici c3-al mentünk be az erdőbe valahol a 2. megállóhelyig. Nem kell semmit sem mondani, de mi nagyon büszkék voltunk rá, hogy simán meglovagolta az erdőt.
Ez is egy olyan hely, ahová jószerivel csak a gc-nek köszönhetően jut el az ember. És ez némileg elgondolkodtató. A temetőhöz közeledve mindössze egyetlen tábla árválkodik az út mellett, ami tudatja, hogy a közelben egy történelmi látnivaló található. Az igényesen karbantartott sírkert ennél azért több figyelmet érdemelne. A egykori tábor mementóként szolgáló látnivalóiról nem is szólva. Nehéz értékelni az ilyesfajta látványosságokat, itt inkább érzésekről, benyomásokról, mintsem osztályzatokról kellene szólni. Engem mélyen megdöbbentett a környezet hangulata. Külön dicséretet érdemel az igényes és informatív leírás. Jelentős kutatómunka lehet mögötte.
Eléggé kalandosra sikerült. A kocsiból (parkoló) kiszállva megtámadott valamiféle repkedő bogársereg. Gyors indulás után felfelé fordultam, majd fentről kellett közelednem. Amikor elolvastam a leírást, és a tuhus térképet, onnan már könnyebb volt. A rejtés jó, a hely tényleg durva. A növényzet majd beton. Visszafelé a javasolt útvonalon mentem, (néhol nagyon nincs kitaposva) elég hamar visszaértem. Az erdő nagyon jó, a motor hangok érdekesek. A kocsinál újabb bogártámadás. Majd elmentem a pannonringre, mert két kullancs bébi mászott a nadrágomon, lesöprés, bogárirtás a kocsiban, motorosok ámulása, indulás haza. Élvezetes volt...
Hát Ramboztunk a Kacsával! :D Cipőnk átázott, melegünk volt, aztán fáztunk, dimbes-dombos, oda-vissza mentünk, de a mi hibánkból. :D Vicces volt, a hely pedig hátborzongató... :D
A közelben kerestem egy Games játékot. Így ez is sorra került. Hátborzongató látványt nyújtanak az erdőben elszórt beton tömbök. Szinte a Stalkerbeli zónában éreztem magam.
Nyugat-magyarországi csavargás közben.
Peti nagyon szerette volna megnézni a helyet, így eljöttünk. Sikerült minden gond nélkül használni a 2. parkolót, onnan egy nagyobb kört tettünk a ládát is érintve. A hadifogolytábor történetének olvasása után folyamatosan azon gondolkoztunk, milyen lehetett, mi volt ez vagy az, így eléggé rémisztőre sikerült a séta, ehhez képest a temető nyugalmat áraszt. Köszönjük a rejtést, ehhez a ládához nagyon hozzá tartozik ez a séta!
Mackka & Péter
Dunántúli csavargás Ábrahámhegyről.
Különös hangulatú hely. Puskás őrök helyett csak csalán. A nyugalmat csak a közeli motoros pálya szörnyű zaja zavarja meg.
Tárgyév x. hetének keddjén délután 16:10-kor indult a vonatom a Keletiből az Őrségbe ahol a szüleim már vártak... kapkodtam, hogy munka közben besunyítva a lehető legtöbb érdekes ládaleírást kinyomtassam. Gondoltam az első 3 oldal minden esetben elég lehet. Hát sejthetitek, hogy pontosan a hasznos információk maradtak le. Így a láda környezetén kívül semmit nem láttunk a romokból. Sajnálom a linkségemet, mert tényleg érdekes (és félelmetes) hely.
Szóval a temető mellett parkoltunk le és nekivágtunk... első kanyarban egy vaddisznó úr/hölgy vigyorgott vissza a saját, külön bejáratú dagonyájából. A frász jött rám, de hamar tovakocogott a már kijárt ösvényén az erdő irányába. Tovább haladva egy giganagy őzbika ugrott elénk. A feneke a fejem magasságában kb... vagy csak a rémület? No lényeg a lényeg, maradandó élmény. Ennyire közvetlenül még nem találkoztam vadakkal, pedig vidéki lány vagyok. :) ... és ballagtunk tovább... át a tarlón Apussal. Anyát letámasztottuk az úton, Ő ezt nem vállalta be. :) Sok csalán, mégtöbb vágott seb a sípcsontomon, de sebaj! :) Este megpihentettem a csülkeimet a sárvári termálban, miközben kattogott az agyam a fent leírtakon. :) Összességében köszi! :)
Hát.. nem is a ládát megtalálni nehéz, hanem eljutni odáig! :)
Mi déli oldalról próbálkoztunk, de az összes "bekötő" út átjárhatatlan dzsungel, így árkon-bokron-mezőn keresztül csak odajutottunk. :)
Ezért 1 jó tanács: A "parkolo-2"-nél jobbra (egyenesen) menjetek tovább. Ne ijedjetek meg az út elején lévő nyakig érő gaztól, mert baloldalt ki lehet kerülni!
Onnét már jól járható az út!
Köszi!
Bubi és Bömbi
Ezen láda keresése közben egy kis "baleset" történt velünk! :(
Elindultunk a jelölt parkolóhoz, azonban félúton egy keresztbe, földből erősen kiálló gyökérben megakadt a spoilerem, és kettétörte. Feladni kényszerültünk a ládát, mert a spoiler lerántotta bal oldalon a gyári lökhárítóm is, s így lógó lökhárítóval nem lehetett tovább haladni!
CSAK ANNAK AJÁNLOM A PARKOLÓ+2 MEGKÖZELÍTÉSÉT, AKI LEGALÁBB EGY TEREPJÁRÓVAL RENDELKEZIK, VAGY NEM FÉLTI A KOCSIJÁT!
Reggel búcsút intettünk Balatonfürednek és Ausztria felé vettünk az irányt. Ezt azért igencsak kirándulgatósan tettük. Sok GG, GC.hu és .com láda várt ránk ma is :) Először a Káli-medencébe igyekeztünk, hogy ID=24 János 3 GPS Games játékával szórakozzunk: Töttöskáli templomrom, Velétei palotarom és a Keleményes kő! Mind-mind nagyszerű hely és noha a környék összes geoládáját megtaláltam már - ezeken a helyeken (egyiken sem) nem jártam. Innen azután, már Sopron irányába igyekeztem navigálni. Így keveredtünk Ódörögdre, ahol felekerestük a templomromnál található gc.hu csészét. Onnan azután a Farkaserdő nevű multi pontjait vettük célba. Kézenfekvő volt ezután Ostffyasszonyfára jönni, hogy megkeressük ezt a ládikát is. 400 m-ig tudtam megközelíteni autóval (visszafelé pedig megtaláltam a normál gépkocsik számára is járható utat, ha valakit érdekel, szívesen küldök koo.-t vagy tracklogot). Sok a szúnyog az erdőben, ezért sietősre vettem a figurát. A láda szerencsére hamar meglett. Nagyon érdekesek és félelmetesek ezek a beton tömbök az erdőben. Jó érzés volt elmenni innen. Azután megnéztük magát a temetőt is. Gyönyörűen karbantartott park, árad belőle a nyugalom. Köszönjük az invitálást!
A Hadifogolytáborról alkotott véleményünk tökéletesen egyezik Gotica logbookba írt megjegyzésével! :-)
Elég régóta járjuk az erdőket, s határozottan kijelenthetjük, hogy ebben az erdőben láttuk az 1 m2-re eső legtöbb vaddisznótúrást, őz és szarvasnyomot a talán felszáradni sosem akaró/(tudó?) erdei út során. A Betonobjektumok szerencsére mára már csak egy letünt kor emlékei.
Sajnáljuk, hogy a Hadifogolytemető mindkét ajtaja zárva volt, így csak kívülről tudtuk megszemlélni.
Ameddig lehetett persze autóval közelítettünk, aztán gyalog folytattuk utunk. Rengeteg vad nyomát láttuk a sárban, de eggyel sem találkoztunk. Talán a közeli motoros pályáról áthallatszó zajok miatt.
A láda és az út melletti ojjektumok is könnyen meglettek. Köszönjük!
Sárvárra menet ejtettük útba. A temetőnél kicsit tétováztunk, hogy ott merjük-e hagyni az autót, végül az (ott még) elfogadhatónak tűnő földúton közelebb merészkedtünk. Az a baj ezekkel a sáros földutas megközelítésekkel, hogy amikor már nem szeretnél/tudnál továbbmenni a kocsival, akkor már többnyire megfordulni sem tudsz... :-) Mi is így jártunk. Miután átevickéltünk jó pár sártengeren, megtettünk pár száz métert, egy dagonyaóceán állta el utunkat. A megfordulási manőver közepette jött az ötlet: miért ne hagyjuk itt a kocsit? Sikerült az "út" szélére félreállni, innen már gyalog folytattuk - még úgy sem volt egyszerű... A láda könnyen meglett - fura látvány az erdei fák között álló betontömbök sokasága. A veszélyes ülepítőt kicsit keresni kellett, a ládától még odébb van. Sokat mondjuk nem láttunk belőle... a természet végzi a dolgát. Összességében arra jutottunk, hogy nem érte meg a dagonyázást gyalog és autóval, oda-és visszafelé a látvány. Viszont örültünk, amikor végre újra szilárd aszfaltút volt a sáros kerekek alatt! Száraz időben talán jobban tetszett volna.
Sárvári munkám végeztével még felkerestük a Farkaserdőt (GCFARE) is.
NZs & EnZo
Párommal vadásztuk le Sárvárról hazajövet. Az idő jó volt, bár az előző esős napok úgy feláztatták a terepet, hogy alig lehetett közlekedni. Nyakig süppedtünk a sárba és egy pár kullancsot is sikerült begyűjtenem.
A környezet nagyon szép és egyben érdekes is, mint hadifogyoly tábor helyszíne.
Sikerült a nehezebb megoldást választanom, ami külön szégyen,visszafelé...Szerencsére a közeli 'Pannon Ringen' valami edzés lehetett, mert baromi hangos motor zúgást hallottam onnan, és ez mint akusztikus iránytű segitette a tájékozódást.Nem irigylem az erdő vadjait.Vissza kell még ide jönni télen is, mert a romokból szinte semmi nem látszik.Köszönet az előttem loggolóknak, hogy felhivták a figyelmemet a kullancs veszélyre. Igy felkészülve érkeztem, kullancsriasztóval felszerelve.Ez jó a bögölyök ellen is, mert azokból is van bőven.A temetőkapu most nyitva volt, valaki 'riglihúzásos'módszerrel kinyitotta.Kicsit körül tudtam nézni bent.Érdekes, hogy magyar nevek is szerepelnek a sirköveken.Lehet, hogy az őrséghez tartoztak, és itt hunytak el...Köszönöm a rejtést!(valamiért nem fogadja el a jelszót...)
A romokból már nem sok látszik. Nagyon sok a kullancs, még én is beszedtem egyet pedig engem valami oknál fogva mindig elkerülnek. Lehet, hogy azért, mert Guba mindig előttem megy és begyűjti a vérszívókat. Noha nagy része lepattog róla a nyakörv miatt, de azért így is találok benne rendesen.
Hát az erdő visszahódította a tábor területét.Olyan sűrű volt az erdő hogy kedvünk sem volt kutakodni a romok után.A temető szép volt és gondozott, de sajnos zárva.Vajon miért? Aki rossz szándékkal megy annak nem akadály a kerítés,akit meg érdekelne az meg nézze a kerítésen kívül.
A története nagyon érdekes viszont engem annyira nem tudott meghatni élőben! A temető után megpróbáltunk még 4keréken menni de a kocsi nem bírta a rengeteg sarat ezért gyalog folytattuk utunkat! Örülök hogy ide is eljutottam!Köszi Hartyi
Talán a tuhunk nem volt elég friss, mindenesetre sikerült jó nagy kört leírni először az erdőn, majd a frissen simított szántóföldön keresztül. Végül lecsusszantunk a ládához. Érdekesek voltak a megmaradt beton műtárgyak. Mint mindig, most is visszafelé akadtunk rá a helyes és egyszerűbb útra. Köszi a rejtést!
Extrém kessing Ngergovel: vihar, és napnyugta után, félhomályban, sárban. A hatlyukú után a sötét miatt egyenesen a ládát vettük célba, közbeeső pontokat kihagytuk.
Egy régi (tavaly augusztusi) térképpel kerestünk... így az egész egy rádió-iránymérő (rókavadász) versenyre emlékeztetett.... Közben találkoztunk egy ottani telektulajdonossal, aki körbevitt az egész táboron, közben megszólalt a GPS is: célba értünk! Köszi a rejtést!
A temető felől közelítettünk. Autóval kb. félútig jutottunk, most az út viszonylag száraz volt. Aztán egy kidőlt fa az utunkat állta, így autó le, folytatás gyalog. Le-föl mászkáltunk az árok és a domb között, végül kiértünk a szántóföldre (!). Innen aztán a sarok közelében ismét az erdőbe fordulva már azt hittük, hogy könnyű találat lesz, de nem az lett... Meredek lejtő alján találtuk meg a ládát, visszamászni sem volt egyszerű. Visszafelé eltévesztettük a lefordulót az árok felé, így kavarogtunk egy kicsit a fák között, mire rátaláltunk a helyes útra. Érdekes hely, profi leírás. Köszönjük!
Délutáni rövid motoros túra.Egy előttem járó kesser elhagyta az "itinerjét" így könnyen rátaláltam a helyes útra. :) Motorral nem mertem bevállalni a sár miatt így aztán a bőrszerkó alaposan leizzasztott. A leírás és a történelmi háttér kiváló. Kösz a rejtést !
Tetszett a környék, igaz nagy sár volt. A hidakat megcsodáltuk, csodálkoztunk vajon mit keresnek itt, az erdő közepén.
Útközben láttunk egy kiskutyát őzet kergetni.
Szétnéztünk a láda környékén, érdekes hely.
Útközben láttunk 6 szarvast. 4 vaddisznóval pedig kb 10m-ről néztünk farkasszemet. Egy darabig tanulmányoztuk egymást, majd mindenki ment a dolgára. Fenti állatokon kívül még 1-1 kullancs kereste a társaságunkat.
Éva, Rudi
Már jártam itt, de csak a temetőt néztük meg. Most a láda miatt messzebb is bemerészkedtem. A természet igyekszik eltüntetni annak a korszaknak a maradványait. Mi viszont jobb ha nem felejtjük! Tanuljunk belőle, hogy ne kelljen ismét átélni.
Kicsit későn indultunk el ládázni, mert délután sokáig aludtam. A szüleim biztos jól elfáradtak, mert szinte végig cipelniük kellett, hogy még sötétedés előtt visszaérjünk a kocsihoz. A ládától pár 100 m-re lévő vadászlesről láttunk őzeket is!
Odafelé kicsit elnéztünk egy földutat s így kb. 500 m-t kellett a szántón keresztül megtennünk, hogy célba érjünk :) . Nem semmi létesítmény lehetett. Utána megnéztük a Pannónia-Ringet.
Autózni indultunk el délután, geocaching nem is volt tervben, de mivel nem voltunk túl ismerősek a környéken, és térkép nélkül mentünk teljesen véletlen lyukadtunk ki a faluban. Azonnal beugrott hoyg itt láda is van, gyorsan lekértük a koordinátákat és irány a láda. Mint utólag kiderült nem tértünk le jobbra a kicsit kevésbé járható útra, így mi is rossz irányból közelítettük meg. A szántóföldet nem vállaltuk be, helyette lett vagy 500m dzsungel harc, de végül azért meglett.
Rejtő megelőzött eme hellyel.Anno a Forradalmi Múzeumban volt szerencsém tanoncként az innét bekerült tárgyak leltározásában.Már akkor megérintett, micsoda "kisváros" volt itt.S most a valóság maradványa... Odafelé mindent végigtücskörésztünk, vissza toronyiránt.
A Szellemjáróval egyszer már jártunk a temetőnél (itt ismerkedtünk meg Sipiékkel), de az erdőben lévő objektumokról nem tudtunk. Ma egy tavaszindító, ebédlemozgató túra keretében jártunk itt Pöttyökkel. Ha mi együtt kesselünk, nem ússzuk meg a fiaink elégedetlenkedését: ezen a napon holmi focizást reklamáltak (később egy izgalmasan sötét udvaron ezt megejtettük). Megígértük nekik, hogy legközelebb olyan programra megyünk együtt, melyben a ládázás legfeljebb minimális szerepet kap...:-)
Nagyon érdekes volt a hely, odafelé a szántást megkerülve mentünk, mert a vaddisznótúrásokra figyeltünk és így nem vettük észre a jobbra leágazó utat a híddal. De visszafelé megnéztük a nyalósót, a hidat is.
Köszönjük a profi leírást, sokat okultunk belőle!
Szép tavaszi sétát tettünk Királyékkal közösen az erdőben, s közben döbbenten olvastuk a számadatokat, s elképzeltük a "barakkvárost". Vannak még a magyar történelemnek meglepetései szűkebb környezetünkben is ...
Nagyon sokszor mentünk már el a temetőt mutató tábla mellett és közel ennyiszer hangzott el a "legközelebb bemegyünk". Most jött el az idő, mert az a doboz (vagy varázs láda?) kikényszerítette ezt. Nagyon szép, gondozott a temető. Meg is érdemlik ezt a helyet az itt nyugvók. Sajnálom, hogy nem tudtunk bemenni. Amennyire lehetett a kerítés mentén körbejártuk.
Elgondolkódtató, mekkora tett volt ennyi emberrel törődni és gondoskodni róluk, olyan körülmények között.
Érdemes volt eljönni ide. Köszönjük!
Érdemes volt eljönni,köszönjük. Talán 1,5-nél több a nehézség,legalábbis amerre mi mentünk. Sok érdekeset láttunk,különösen az ülepítők közelségében nagy számban előforduló lávakövek érdemelnek figyelmet. A végén tettünk "egy kört" a Pannónia Ringen.
A temetőt jól ismertük, annó két mozgót is rejtettünk ide, és egy POI-t is kreáltam hozzá. A ládával bemutatott részről viszont nem volt tudomásunk. Oda útnál "természetesen" mi is a szántón keresztül mentünk, de visszafelé megnéztünk mindent. Köszönjük a rejtést.
RIPTOR, Gabi
Megtaláltam. A logbookban, ha jól emlékszek, én voltam a hetedik, itt viszont csak a 8. vagyok..
Na mindegy, most vagyok először a top10-ben! :-)
Hogy mik vannak errefelé az erdőben...
Mára nem terveztünk kirándulást, de ezt csak ebédig tudtuk tartani. A GC megismerése előtt már jártunk a temetőben, most az erdőben is körülnéztünk.
Köszönjük, hogy Vas megyében ládázhattunk!
Hosszúra sikerült éjszakai program (1/2 5ig), kis pihi (9.30ig) után gyors találat. A rejtek adja magát, a temető szép lehet, kár hogy zárva! A füzetet kinyitva 5.-iknek írtam magam (képen), mert az első oldalon még volt bőven hely a 4. helyezett után, és nem lapoztam tovább... (vagy nem írtak) Gondolom az Steve-ék a következő oldalra logoltak, elnézést! Visszafelé a vadászlesnél egy nagyon kedves kessertárssal (Reggel)rövid élménybeszámoló-csere. Ma nagy forgalom lehetett itt!
Mi csak ötödikek lettünk. amikor odaértünk 3 kocsit láttunk de nem találkoztunk senkivel (talán mi is kicsit másképp közelítettük meg) sok lábnyomot láttunk mi is, de me is ott hagytunk egy párat. Köszönjük Tóni, hogy ismét az erdő közepébe raktad a cache-t.
Az esti észlelést követően PDA "betárazás", reggel start. Bár gondoltam, Tomki kollégával nem vehetem fel a versenyt, de azért próbálkozni lehet. A késői ébredés viszont még jobban hátráltatott és persze a garázs szomszédok is.
Talán a legjobb időzítése van a láda megjelenésének. A nyár nem tudta volna ilyen láthatóvá tenni a helyet a növényzet miatt.
Vissza felé megnéztem az ajánlott helyeket - elgodolkodtató.
Este észrevettem a ládát, úgyhogy reggel időben akartam indulni. De hát aki "korán" fekszik, későn kel, úgyhogy maradt a 2. hely. A temető mellett parkoltam, és a 2. parkoló felé megelőzött Sipi és Andy. Innen közös bolyongással indultunk a láda felé (természetesen nem az ajánlott úton). Rövid keresgélés után pedig a leírt pontokon át indultunk vissza a kocsihoz, ahol a nyomokból már látszott, hogy kesserek hada lepte el az erdőt :). Sipiéknek köszönet a fuvarért, a rejtőnek meg a közeli ládáért.
Szép volt a reggel, a vadászok után csak a vérnyomokkal találkoztam. Én is kis kitérővel értem a rejtekhez, miközben egy rétihéja röptében gyönyörködtem. A harkályok is dobolnak, hiába erőlködik a tél, azért csak február második felében járunk. Igazán megfogott a 90 évvel ezelőtti villág szelleme. Köszönöm a rejtést.