Hagyományos geoláda (~20x30x10 cm) Mátraszentlászló közelében, nagy méretű szikla alatt fakéreggel álcázva.

---

A ládába Travel Bug nem helyezhető.

---

2008 őszén, az október 23.-i hosszú hétvégére szervezett négynapos Mátra túránk alkalmával a geoládák mellett a Várak a Mátrában túramozgalom pontjait is keresgéltük. Így jutottunk erre a helyre, ahol szinte azonnal megfogant a gondolat miszerint érdemes lenne itt egy ládát elhelyezni.

Megközelítés:

A túramozgalom igazoló füzete három lehetőséggel kényeztet minket:
1."Mátraalmásról a kék kereszt, piros háromszög jelzéseken indulunk el a Galyavárnál leírtak szerint. A jelzéselágazásban most a kék kereszt jelzésen megyünk tovább, egészen a Bükk-kútig. VIGYÁZAT! Az ösvényt a 2000. évi esőzések több helyen elmosták. Közvetlen a forrás után a turistatérkép jelöl egy jelzetlen utat, mely közel szintben az Orosz Mátyás sziklához vezet. Ez az út 250 méter után kétfelé ágazik. Mi a bal oldali utat követve, a Gyökeres-tetőről lefutó gerinc felső, bal oldali nyergébe kapaszkodunk. (Az ösvényt három, párhuzamos egy méter mély vízmosás kíséri.) A nyeregben egy 2002-ben leirtott terület alsó sarkához érünk. Jobbra fentebb, az irtás közepén, kb. 300 méterre egy magaslest látunk. A lestől lefutó gerinc végén van a sáncátvágás. Mi jobban tesszük, ha kicsit jobbra leereszkedve az irtás és a szálerdő határán kapaszkodunk fel igen meredeken a nyergecskébe, majd a második gerincen le. Az irtás szélétől kb. 160 méterre találjuk meg az átvágást. A Bükk-kúttól kb. 40 perc.

2."A kék kereszt jelzésen a Bükk-kúttól tovább megyünk, átkelünk a Gyökeres-tető és Sebestyénvár közötti völgy patakján, majd ebből kikapaszkodva egy erdészeti fahordó utat keresztezünk. Ezen balra fordulva 60 méter után egy másik 2002-ben leirtott rész széléhez érünk. A vizenyős rétet inkább jobbról, a szálerdőbe térve kerüljük meg, majd az irtás túlsó szélén a patakon átkelve meredeken kapaszkodunk fel az előttünk magasodó sziklához. A tömböt balról kerülve érünk fel a gerincre az átvágáshoz. A kék kereszt jelzéstől kb. 25 perc."

3."A piros háromszög jelzés a Galyavártól délre egy erdészeti dózerutat keresztez, mely jobbra, nagyjából szintben haladva Mátraszentlászló felé vezet, s amelyet a Sebestyénvár után a kék kereszt is keresztez. A két jelzett út között, nagyjából félúton van az első megközelítésben már leírt hegyoldal a magaslessel. A dózerúttól az irtáson átvágva ez kb. 250-300 méterre van, majd innen tovább le a gerincen 80 méterre találjuk az irtás szélét. Ettől balra kb. 60 méterre a másik lefutó gerincen újabb 160 métert kell haladnunk lefelé, hogy elérjük a sziklát erőddé alakító átvágást."

Ehhez képest nekünk egy negyedik, viszonylag egyszerű megközelítést sikerült találnunk. Mátraszentlászlón, Scele barátainál, a Kétkerék vendégházban aludtunk. Reggel, a házigazdánk érdeklődésére vázoltuk az aznapi tervünket miszerint a kék kereszt jelzésen Mátraalmás felé vesszük az irányt, de felmászunk az Orosz Mátyás várához. Erre ő azt javasolta, hogy ne menjünk a turistaúton szintet vesztve, hogy utána felmászhassunk újra, hanem egy jól járható erdészeti úton közelítsünk.
Mátraszentlászlót észak-nyugati irányban elhagyva a sárga + jelzést keresztezve letértünk a már említett, turistautak.hu-n is szereplő erdészeti útra.  N 47° 55,694' E 19° 53,021' 763 m [GCOMv+Kereszteződés]

Az úton számos lehetőség adódik a megközelítésre és a kísértés is nagy miszerint a völgyet felülről kerülgető úton egész közel vagyunk a célunkhoz, persze csak légvonalban.
A letérés a  N 47° 55,371' E 19° 54,046' 825 m [GCOMv+Letérés]
pontban a legkényelmesebb. Itt egy ritkás erdő mellett egy bozótos részen kell ereszkedni kicsit balra tartva egy gerinc tetején álló vadászles irányába.  N 47° 55,436' E 19° 53,994' 785 m [GCOMv+Vadászles]

Innen a gerincen lefelé tartva némi ereszkedéssel elérhető a láda, ami egy nagyobb méretű szikla tövében található fakérgekkel álcázva.
Érdemes az egykori vár végéig elsétálni mert remek panoráma nyújt élvezetet. Látható innen többek között Mátraalmás és Bátonyterenye is.

Amit a várról tudni érdemes:

"A vár Mátraszentlászlóról keletre 1,2 km-re, a Sebestyénvár (amelyen azonban nevével ellentétben nincs nyoma várnak) és a Gyökeres-tető közötti szűk völgy keleti oldalában, egy mélyen fekvő, északnyugati irányba kinyúló, keskeny, sziklás kis gerinc végén van. A mellékgerinc sziklás, csaknem függőleges oldalakkal határolt, tszf. magassága 720 m, a Mély-patak 80 m-rel folyik a vár alatt.

A várat a Gyökeres-tető felől húzódó gerinc irányából kellett csak mesterségesen megerősíteni. Itt egy 7 m széles és 1,5 m mély várárkot vágtak a sziklába. A vár belső területének hossza 24 m, szélessége 8, majd csak 2,5 , azután 6 m, vagyis középütt erősen elkeskenyedik. A felszín az alapszikláig lepusztult. A terület eredetileg Lengyend földhöz tartozott, amely nógrádi várföld volt és II. Endre 1217-ben adományozta a Baksa nemzetségnek. Emiatt építésének valószínű post quem dátuma: 1217.
/Dénes József/"

A helynév:

"Okleveleinkben ugyan nem szerepel, a helynév mégis sokat elárul. Anonymus
elbeszéléséből tudjuk, hogy "Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edömének a Mátra erdőben, ahol két unokájuk is később állítólag várat épített" (Pata és Bene). A környező települések neve elárulja, hogy a nemzetségfővel kézművesek (Jobbágyi, Halászi, Szücsi, Solymos) és szabadvitézek (Tarján és Oroszi) is megtelepedtek a Mátra alján. Joggal tételezhetjük fel, hogy Orosz Mátyás őse az Orosziban megtelepedett nemzetség leszármazottja. A Mátra északi falvaiban, Dorogházán, Szuhán, Mátramindszenten az Orosz családnév ma is elterjedt. A honfoglaláskori család birtokait más helységneveink is megőrizték,pl.: Kisoroszi, Nagyoroszi."

---

A természetet és a megtalálás élményét beszennyező, ládát beázni hagyó és nedvesen tartó, bepenészesítő undorító nejlonzacskók ellenzői vagyunk, ezért kéretik ládáinkat ettől megkímélni! Köszönjük! A vízálló dobozaink viszonylag szellős helyekre vannak rejtve, így majd csak megszáradnak maguktól...

---