WAP:
1.pont: jelszó 1: A kastély előtti szobor talapzatán található tábla első szava.
2. pont:jelszó 2: A középső stáció táblájának első szava.
3. pont:jelszó 3: A koordinátán a kerítésen keress egy számjegyet.
4. pont:jelszó 4: A koordinátán található tábla első szava.

Jelszó: A négy jelszórészlet sorrendben egybeírva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Rövid sétára invitállak benneteket lakóhelyemen. Nem minden látnivalót fűztem fel ebbe a kis multiba, de ha kedvetek van több időt itt tölteni, akkor találtok még érdekességeket.

1. Zichy kastély:
 N 47° 32,811' E 18° 43,032' 175 m [GCZSAM-1]
Ez lenne a multi első pontja, ahol a parkolást is javaslom (kedd és péntek délelőtt kicsit zsúfolt).
Innen gyalog javaslom a következő pont megközelítését.
A jelszórészlet: a parkoló melletti szobor-szökőkút együttes talapzatán lévő tábla első szava

2. Török kút:
 N 47° 32,907' E 18° 42,967' 208 m [GCZSAM+török kút]
A Török kút a török idők egyik legnyugatibb építészeti emléke.
"Bővizű" forrás táplálja, ami még a legnagyobb hidegben sem fagy be, mármint ha éppen folyik.
A forrás vize továbbfolyva a korábbi szépségéhez és funkciójához képest méltatlanul elhanyagolt Zárdakert (e mellett sétáltunk el) tavait táplálja.

3. Lépcső:
 N 47° 32,907' E 18° 42,976' 173 m [GCZSAM-2]
A fürdőtől a Romtemplom felé tekintve látni fogsz egy lépcsőt. A lépcsőn haladva elérsz három stációt. A jelszórészlet: a középső stáció képén olvasható első szó a jelszó második részlete.
Haladj végig a lépcsőkön, és néha a hátad mögé is nézhetsz.
A lépcső tetején rád bízom, merre fordulsz. Jobbra szép kilátást találsz a falura ( N 47° 32,975' E 18° 42,943' 189 m [GCZSAM+kilátás]), és az egész medencére, Balra pedig végig csodálhatod a bazilika romjait.

4. Romtemplom(késő román - gótikus bazilika romjai):
 N 47° 32,975' E 18° 42,908' 201 m [GCZSAM-3]
A jelszórészlet: az adott ponton a kerítésen keress egy számjegyet
Innen már műholdak nélkül is odatalálsz a legszebb műemlékünkhöz. Ha nyitvatartási időben érkezel, mindenképpen javaslom hogy menj be. Szerencsére újra látogatható a rom teljes területe.

5. A "Kecske park":
 N 47° 32,771' E 18° 42,877' 201 m [GCZSAM-4]
A parkolóhoz visszafelé javaslom ejts útba ezt a helyet. A kastély mellett haladva szép kilátás nyílik a medencére és a templomromra is.A jelszórészlet: a kereszten lévő szó

A jelszó a négy jelszórészlet sorrendben összeolvasva.

A romtemplomtól nem messze  N 47° 33,051' E 18° 42,952' 208 m [GCZSAM+feljáró] találjátok a Nyakas hegyre felvezető utat, ahol a GCMoZa , GCLEGV és a GCBram ládákhoz juthattok el.

A község rövid története:
A település területén talált és a Nemzeti Múzeumban látható leletek tanúsága szerint a hely már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta, római és avar leletek is előkerültek itt. A legutóbbi ásatások eredménye szerint már az 1050-es években kőtemplom áll itt, amelyet a következő században tovább bővítettek. III. Béla király felesége a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette emelkedett a mára már szintén romjaiban látható kolostor, amely a premontrei rend otthona volt.
Zsámbék történetének legjelentősebb korszaka a középkori magyar állam első századaira esik, amikor az egyházi és világi székhely, Esztergom és Fehérvár közötti út felezési pontján lévő település jelentősége megnő. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emeli Zsámbékot. A vár a király birtokába kerül, aki később fiának, Corvin Jánosnak adományozza. 1541-ben Zsámbékot is elfoglalják a törökök, és 145 évig birtokolják. E kor emlékét őrzi a kevés magyarországi török építészet egyik érdekes emléke, a Török-kút. 1689-ben a Zichy család vásárolja meg a zsámbéki birtokot, és építi fel az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén azt a szép, emeletes saroktornyokkal díszített korabarokk várkastélyt. A Zichyk a török idők alatt elpusztult és elmenekült lakosság helyett végvári hajdúkatonákkal és német telepesekkel népesítik be Zsámbékot. A XVIII. század elején megújított kastély, az 1737-39-es pestisjárvány emlékét őrző barokk kápolna és a kastéllyal szemben látható pestisszobor, az 1749-52 között emelt arányos szépségű barokk plébániatemplom, az 1791-ben épült emeletes, napórás iskola a kor építészetének különleges emlékei. A XIX.század végén az időközben Óbudára települt Zichyk lakatlanul álló kastélyát a zsámbéki polgárok mentik meg a lebontástól, megvásárolják a leromlott állapotú épületet, majd a Keresztes nővérek rendjének adományozzák. A rend felújítja és kibővíti a kastélyt, és előbb elemi iskolát, majd tanítóképző intézetet alapít. A kastély mellett felépítik a Josephinumot, amely az idős nővérek otthonául és kórház céljára szolgált. A nővérek hozzák létre a Török-kút forrásából táplálkozó kicsiny tavacska körül a Zárdakert szép kis parkját is. A II. világháborút követő kitelepítés igen erősen sújtja a települést, lakóinak 94%-át veszíti el ekkor Zsámbék. A kis számú régi sváb család mellett Csallóköz, Garam vidékéről kitelepített és a Jászságból és Kisújszállásról idetelepített családokból formálódott újjá Zsámbék lakossága.
2003.08.18.-án a kastély szinte teljes tetőszerkezete leégett, minek következtében statikai problémák is adódtak. Így egy évvel később a tanítóképző főiskola Vácra költözött. Az épület jelenleg felújítva várja következő feladatát.
Zsámbék jelentős műemlékei, európai hírű Lámpamúzeuma, a Zichy kastély és az 1983 óta a rangos magyarországi kulturális fesztiválok közé emelkedett Zsámbéki Szombatok, valamint az 1995-ben létrejött Zsámbéki Nyári Színház révén környezetének kulturális központjává emel