-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
10 cm magas henger helyhez illő álcában.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Bátaapátiból kövesd a kék négyszög

jelet, ez elvezet a haranglábig. Itt térj le jobbra, a jelzetlen úton 300 méter múlva eléred Üveghuta hajdani temetőjét.
A faluban bárhol tudsz parkolni, száraz időben a kis vadászházig is el tudsz autózni.
N 46° 12,190' E 18° 35,360' 123 m [GCHRLB+parkoló]
Üveghuta - Glashütte története
Üveghuta története 1766-ban a Mecsek környékén nincstelenné vált sváb üvegfúvók letelepedésével kezdődött, és az 1946-os kitelepítésükkel végződött. A Báatapátitól 3 km-re az erdő mélyén található kis torony a falu evangélikus imaházának megmaradt hírmondója. A temető néhány sírkövén és a tornyon kívül nem is maradt meg más a faluból.
A 18. sz. végén az Apponyiak az erdőgazdálkodás korszerűsítése mellett új szőlőket is telepítettek, a jó minőségű borok palackozásához üvegre volt szükség, ezért létrehozták az üveghutát, amelynek működéséhez rengeteg fa, fahamu, mészkő és homokkő - valamint munkaerő kellett.
Az itt élők az üveggyártás előkészítő munkálatokkal foglalkoztak: favágás, faanyag mozgatás, mészégetés, kőbányászat. A munkák irányítását a kis település északi bejáratánál felépített szolgálati erdészházban ("Forsterknechthaus") lakó uradalmi erdész vezényelte. Ez az épület még ma is áll átalakított formában (vadászház a parkolónál).
Az 1800-as évek végén az uradalom már csak alkalomszerűen, időszakonként foglalkoztatta az embereket. Szántóföld, kaszáló, rét hiányában nem alakulhatott ki az paraszti gazdálkodás, ezért a férfiak fafeldolgozással foglalkoztak. Kádár-, bognár-, asztalos- és kovácsmunkákhoz készítettek elő alapanyagot, félkész terméket (deszka, szekérrúd, hámfa, hordódonga, szerszámnyél). E mellett főleg a szék- és klumpakészítésben jeleskedtek.
1861-ban imaházat építettek a falu közepén, 1888-ban pedig ehhez 10 méter magas tornyot emeltek, ebbe 1900-ban két harang került. 1890-re a falu lélekszáma 195 főre emelkedett (nagyrészt németek, vallás szerint 170 evangélikus, 4 református, 21 katolikus).
Üveghuta 180 éves története a német anyanyelvűek kollektív elüldözésével ért szomorú véget. 1946. május 19-én Bátaapátiból (Üveghutával együtt) közel 800 embert, az összlakosság mintegy 80 %-át kitelepítették. A mórágyi vasútállomásról elindított tehervonat Németországba szállította a Bátaapátiakat. A kitelepítéskor Üveghután meghagyott 2-3 család az 1950-es években elköltözött vagy kihalt, a döngölt falú, lakatlan házaikat az időjárás viszontagságai szétmállasztották.
A haraglábon tábla állít emléket az elhurcolt Üveghutaiaknak.
Ládatörténet
2019.10.01. Adoptálom a ládát.
2019.10.13. Új láda új rejtekben, oldalfrissítés.