A láda az út malommal átellenes oldalán, egy világos törzsű fa tövében kérgekkel, fűvel borítva. Pótjelszó a híd korlátján (kívül, lenn, kicsi, rézszínű táblán) megtalálható.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Kérlek, figyelmesen, alaposan rejtsd vissza, hogy csak az találhassa meg, aki tényleg keresi. Ügyelj arra is, hogy a doboz jól záródjon, ne kerüljön semmi a doboz és a tető közé, amikor bezárod, hogy nehogy megint beázzon!
MEGKÖZELÍTÉS:
A Pázmándon keresztülmenő útról a
N 47° 16,751' E 18° 39,553' 145 m [GCPAVM+elágazás] pontban kell lefordulni, ha az M7-es felől jössz, jobbra. A Volánbusz Pázmánd, újtelep nevű megállója kb. 100 méterre van, ha Kápolnásnyék felől jössz, a busz egy kicsit túlmegy az elágazáson. Autóval itt meg is lehet állni, és bár az út nem rossz minőségű, mivel később csak magánterületen lehetne parkolni, állj is meg kérlek.
Haladj tovább az úton, ez elvisz a patakhoz, aminek túloldalán ott a malom.
Bár a malom és a körülötte levő kert magántulajdon (ahogy ezt a kerítés is mutatja), a tulajdonos azt mondta, hogy be lehet menni, körül lehet nézni, de kéri, hogy legyünk figyelmesek, vigyázzunk a kertre. Ha éppen ott tartózkodik - és ez elég gyakran van így -, bárkinek szívesen megmutatja a szerkezetet magát, ami egyelőre csak magában forog, de tervezi, hogy áramot fog fejleszteni vele.
A
N 47° 16,862' E 18° 39,780' 133 m [GCPAVM+malom]
pontból látszik az egész malom, és innen már a láda is nagyon közel van.
A VÍZIMALOM (a pazmand.hu-n):
Nem mindennapi vállalkozásba kezdett a pázmándi származású Hegyi János és családja: felújítják a falu föld színéről eltüntetett régi vízimalmát.
A vízimalom szorosan kapcsolódik Pázmánd történetéhez. 1665-ben a települést egy Jakusits György nevű nemesember a komáromi rendháznak adományozta. Amikor a törökök elmentek a jezsuiták elkezdték építeni a templomot és rendháznak a mai iskola épületét. Ez óriási vállalkozás volt, mivel a törökök szinte mindenkit lemészároltak a falu lakosai közül. A tótok és rácok betelepítése hatására növekedett a népesség. Ekkor kezdték el építeni a Bágyom-patak partján a vízimalmot. A Hadtörténeti Levéltár 1782-es térképén már szerepel a pázmándi vízi létesítmény. Hegyi János és családja egy kirándulás alkalmával jutott el a patakhoz és ott felelevenítve gyermekkori emlékeit, mikor is még a vízimalom működött, s kereste annak nyomait. A Malomipari Múzeumon keresztül a Vízügyi Levéltárból jutott pontos adatokhoz: az alaprajzok mellett megkapta az 1932-es műszaki leírását és az engedélyezési okirat másolatait is. Lyka Döme földesúr halála után 1938-ban a malmot Arnold Kálmán, a falu utolsó molnárja vette meg. 1951-ig ő volt a molnár. A malmot mivel kis területű volt nem államosították. Folyamatos állagromlás után az 1970-es évek derekán elbontották az egész épületet. Hegyiék 1998-ban megvették a területet és felkutatták a malom nyomait. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium segítségével elvégezték a patakmeder-rendezést, a mederburkolást, a zsilip és a gépház megépítését.
(forrás: pazmand.hu (régi link, nem működik))
A vízimalom már
az 1884-es kataszteri térképen is megjelent.
PÁZMÁNDRÓL:
Pázmánd és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt kora vaskorból származó temető leletei, s az itt átmenő római hadiút, és római kori település nyomai is bizonyítanak.
A falut és környékét még I. István király adta Hontnak és Pázmánynak, az államalapítás idején, akiknek e környék lett nyári szálláshelye, s a későbbiekben itt alakult ki a mai falu is. Hont és Pázmány, a későbbi Hont-Pázmány nemzetség megalapítója, s róluk vette nevét a település. A tatárjárás idejéből a településről írásos emlék nem maradt fenn, az 1500-as évekről azonban már fennmaradt néhány adat: a Székesfehérvárról kivonuló török csapatok útjába eső települést a törökök templomával együtt felégették, s az csak a XVIII. század elején népesedett újra, nagyrészt szlovák telepesekkel.
1517-ben Pázmánd a Buzlay családé és Buzlay Mózes Katalin nevű leányáé volt.
1593-ban a baracskai Pálffyak kapják adományba.
1637-ben a Pálffy család,-tól Jakussics György vásárolta meg, és még ez évben a komáromi jezsuitáknak adományozta, akik itt templomot és kastélyt építettek. Első templomukat a törökök elpusztították, de az a falu lakosainak segítségével újra felépült.
A XVIII. század közepén Mária Terézia a falut Kempelen János generálisnak adományozta, kinek a falu - II. Józsefnek 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott rendelete után - végleg tulajdonába került.
Kempelen János halála után fiáé Kempelen Nándoré, majd Imréé lett.
1800-as években a Lyka család vásárolta meg.
(forrás: Wikipedia)
2010-07-18: Ma ránéztem a ládára, köszönöm L4C3K-nak az új dobozt, valamint észrevettem, hogy a régi rejtek szinte teljesen megsemmisült, ezért a láda kb. másfél méterrel odébb került (a koordináták nem változtak). Ennek fényében megváltoztattam a leírást is.
2011-07-23: A ládába új logbookot raktam, így majdnem másfél hónap betegeskedés után újra egészséges.
2011-07-30: Eltűnt a logbook. Hamarosan pótlom.
2011-08-12: Úgy tűnik, valaki viccből viszi el a füzetet. Tettem bele újat, a jelszót a ládára is ráírtam.
2013-03-25: A logok alapján a láda beteg. Hamarosan pótlom.
2013-03-31: Felírtam a jelszót a híd korlátjára, így a láda újra kereshető. Új doboz elrejtésére az időjárás sajnos nem volt alkalmas, de mielőbb sort kerítek arra is.
2014-10-24: Friss láda új helyen kereshető!
2015-07-03: Úgy tűnik, a láda eltűnt. Törekszem a mielőbbi pótlásra, a pótjelszó elvileg addig is leolvasható.
2015-10-10: Új ládát (vitaminosdoboz) rejtettem a híd (főúttól) távolabbi végén, bal oldalon, a malommal szemben, a kerítésen kívül egy bodzabokor tövébe. Ellenőriztem a pótjelszót, továbbra is jól látható a hídkorláton, de felírtam mégegy helyre.
2017-04-15: Új ládát helyeztem ki, a korábbi rejtéstől kb. öt méterre, egy világos törzsű fa tövébe rejtve a zöld dobozkát. Ellenőriztem, a pótjelszó a hídon nagybetűkkel felírva, jól olvasható.
2020-12-27: Vadonatúj doboz az eddigi helyen, új naplófüzettel, ajándékokkal. Vigyázzatok rá, zárjátok gondosan és rejtsétek vissza alaposan, hogy sokáig a kincskeresők örömére lehessen.
2022-04-07: A letört fülű dobozt újra cseréltem, a naplófüzet és a használható ajándékok maradtak.
2023-01-04: A pótjelszó gravírozott réztáblán olvasható a híd korlátján.