1.pont gőzmozdony N 47°31,176' E 18° 56, 296'
Első jelszórészlet a gőzmozdonynál láncon (2 karakter )
2.pont Zachara Lajos emlékmű N 47° 30,864' E 18° 55, 985' Második jelszórészlet pad hátulján ( 3 karakter )
3.pont romkert N 47° 30,571' E 18° 55,675'
Harmadik jelszórészlet hirdető tábla alján ( 3 karakter )
4.pont kálvária N 47° 30,538' E 18°56, 053'
Negyedik jelszórészlet a kálváriánál villanyoszlopon (5 karakter )
Jelszó: a négy pont jelszórészletei egybeírva (13 karakter )
A ládát 2016.05.25-én adoptáltam Kata és Levitől. Új koordinátákkal és leírással
KERESHETŐ!
2018.09.24. A harmadik pont ellenőrzése, mert többen nem találták. Ott van, csak le kell guggolni és benézni.
2019.05.02. Ládaellenőrzés, szemét kiszedés, ajándék berakás.
2019.08.14. Új dobozt raktam ki, mert valakinek csak az kellett. Szerencsére a logfüzetet otthagyta. Ajándékokkal újból feltöltve.
2020.08.24. Új dobozt raktam ki teljes felszereléssel, most az egész eltűnt.
2021.04.02. Megint elvitték az egész dobozt.
2023.11.18. A harmadik pontnál a lefeszegetett jelszóhordozót visszaragasztottam a helyére.
BUDAKESZI TÖRTÉNETE
Budakeszi lakottságára utaló első emlékek még az új kőkorszakból származnak. A római korban is éltek itt emberek, amelyekről egy a világon is ritka síremlék feltárása tanúskodik.
A falu honfoglalás kori eredetére utal a Budakeszi-Barackosban feltárt, a X. század közepére keltezhető köznépi temető.
Budakeszi nevét egy 1296-os keltezésű oklevélből következtetve az ősi Keszi törzs valamelyik nemzetségétől kaphatta. Feltételezhető, hogy a tatárdúlás után alakult ki Al- és Felkeszi.
A település mindenkori fejlődését elősegítette, hogy fontos forgalmi csomópont volt évszázadokon keresztül, mivel a budai vár, Zsámbék - Székesfehérvár, Tinnye - Esztergom főútvonalában fekszik. Esztergom felé ezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felé vezető utak vámjait kikerüljék.
Korányi Frigyes kezdeményezésére 1900-ban indult meg közadakozásból az első magyar tüdőszanatórium építése.
A helyi védelem alatt álló mintegy 200 értékes, szép sváb paraszt- és polgárház az elmúlt évszázadok népi építészeti értékeiről tanúskodik. Nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek is itt áll emléktáblával megjelölt nyaralóháza. Budakeszin 1952-ben vásárolt családi házában élt haláláig Mezei Mária színművésznő is.
A 19. század végétől egyre nagyobb turizmus színhelye lett a település. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen járat volt Budapest és Budakeszi között.
GŐZMOZDONY 
N 47° 31,176' E 18° 56,296' 315 m [GCHimn-1]
Első jelszórészlet a gőzmozdonynál láncon (2 karakter )
Ahogy beérünk Budapest felől Budakeszire, egy eléggé oda nem illő "szobor" vonja magára a figyelmet: az út jobb oldalán teljes valójában áll egy gőzmozdony. Sokan töprengenek azon, honnan is került ide, amikor vasútvonala a településnek sohasem létezett.
A Budai-hegyek előnyeit a vasút is kihasználta, tüdőszanatórium épült az akkor még valóban igen csendes, békés vidéken. A MÁV Betegségi Biztosító Egyesülete 1927-ben, a vasúti alkalmazottak önkéntesen befizetett járulékaiból jött létre. Ahol vasutas van - még ha beteg is - ott mozdonyt is találunk előbb-utóbb.
1924-ben a MÁVAG gyárban épült 376,589 pályaszámú mozdony, az 1910-től gyártott sorozat utolsó példányai közé tartozik. A típust a kis tengelyterhelésű mellékvonalak számára, a későbbi 375-ös mozdonyok "könnyített" változataként kezdték el gyártani. Selejtezésükig a kilenc tonnánál nem nagyobb tengelyterhelésű mellékvonalak nélkülözhetetlen igáslovai voltak. A mozdonyt 1977. április 27-én selejtezték le. Kilenc év tárolás után került Budakeszire, a Rózsa utca torkolatába, ma is látható helyére. Bár a Közlekedési Múzeum tulajdona mégis egy megállapodás alapján két évtizeden keresztül a MÁV kórház gondozta, annak 2007-es bezárásáig. Most a Magyar Gőzmozdonyokért és vasútért egyesület végzi az állagmegóvást.
Érdemes megnézni az út túloldalán álló
Himnusz szobrot.
N 47° 31,211' E 18° 56,343' 311 m [GCHimn+szobor]
Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.
Márványból, mészkőből és bronzból készült, a szobor közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege.
A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, minden vasárnap délben pedig a déli harangszó.
A Fő téri park is sok látnivalót tartogat számunkra.
A parkban
zenepavilon kínálja helyét szép időben a muzsikusoknak. Nem messze tőle pedig egy
kerekes kút áll, kőből faragott itató vályúval. A Fő út két oldalán hangulatos sváb házak őrzik itt a régi hagyományokat is. Vessünk egy pillantást
Erkel Ferenc szobrára. Erkel Ferenc zeneszerző (1810-1893), a magyar nemzeti opera megteremtője gyakran töltötte Budakeszin nyaralójában nyári szabadságát.
Az Erkel szobor mellett látható a
Millenniumi emlékmű, amely Lantos Györgyi szobrászművész alkotása.
ZACHARA LAJOS EMLÉKMŰ N 47° 30,864' E 18° 55,985' 252 m [GCHimn-2]
A második jelszórészletet pad hátulján felragasztva találod. (3 karakter )
Zachara Lajos mérnök (1878-1943) elektromos részvénytársaságot alapított 1920-ban és a befolyt összegből vezették be Budakeszin az áramot. A Fő utcán megszüntette a csordák vonulását, dísznövényeket ültetett a település központjában, padokat rakott le az adományozók névtáblájával-megalapítva és kialakítva ezzel a Fő téri parkot, melyet haláláig gondozott.
A park végénél van a
Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház.
N 47° 30,803' E 18° 55,903' 247 m [GCHimn+Tájház]
Bemutatja a budakeszi svábok régi életmódját és kultúráját. Nyitva-tartás: kedd, csütörtök, szombat 10-14 egyéb napokon előzetes bejelentkezés alapján Nádas Anna 06-20-519-5755
Tovább sétálva a katolikus templom felé megnézhetjük
Nagysándor József emlékházat is.
N 47° 30,587' E 18° 55,676' 230 m [GCHimn+emlékház]
Előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Oszlánszky Szilvia 06-30-3498-443
Nagysándor József tábornok a Bihar megyei Nagyváradon született 1804-ben egy vagyontalan katolikus magyar nemesi családban. Már 15 évesen katonai pályára lépett, szolgálatát az osztrák császári hadseregben kezdte hadapródként. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat valamennyi csatájában ott volt, különösen kitűnt a váci és a nagysallói ütközetben. A Buda visszavívásáért indított hadműveletnek ő volt az egyik főszereplője. Május első napjaiban Budakeszin állomásozott.
Főhadiszállása a mai Fő utca 187. sz. házban volt, ami most emlékház. Az itt tartott haditanács tervei alapján május 5-én gyalogos honvédei élén ő tört be elsőként a Várba.
ROMKERT N 47° 30,571' E 18° 55,675' 228 m [GCHimn-3]
A harmadik jelszórészlet hirdető tábla alján ( 3 karakter)
A mai római katolikus Havas Boldogasszony templom udvarában 1997-ben végzett ásatások során, az 1761-66 között épült barokk templom alatt, a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak. A templom az egykori Alkeszi területén feküdt. A település királyi alapítású kápolnáját 1267-ben említik először, melyet a XV. század folyamán gótikus stílusban kibővítettek. A településsel együtt a középkori templomot a törökök pusztíthatták el. A román kori templom téglalap alakú hajóval és félköríves szentéllyel rendelkezett, ezt a későbbiek során nyugat felől kibővítettek. E falakhoz épült észak felől a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek. A középkor folyamán a templomot és a templom körüli temetőt kerítőfallal vették körül. Az ásatás során bizonyossá vált, hogy a templom környéke, a falu központjának múltja mintegy 1000 évre nyúlik vissza.
A templomtól felsétálhatunk a Kálváriához a kicsit emelkedős Napsugár utcán, de a fáradtságért közben kárpótolhat a régi sváb házak látványa, felérve a Jókai utcába Budakeszi panorámájában gyönyörködhetünk. Autóval is megközelíthetjük a Kálváriát ugyanezen az úton.
KÁLVÁRIA N 47° 30,538' E 18° 56,053' 263 m [GCHimn-4]
Negyedik jelszórészlet a Kálváriánál villanyoszlopban. (5 karakter)
Az 1739-es pestisjárvány sok áldozatot szedett Budakeszin is. Ekkor állították a falu legrégebbi, ma is álló keresztjét, a pestis-keresztet a Kálvária-dombon, ahol a pestisesek temetője volt. Ezt követően fokozatosan alakult ki itt a kálvária. Az 1700-as és 1800-as évek fordulóján állították Krisztus és a két lator keresztjét, az 1800-as évek második felében az először 6, majd 14 stációt. A késő barokk stílusú kápolnát Csott Ferenc a königgratzi csata hőse építtette 1883-ban. A bejárati kapu mellett áll a pestis kereszt. A kálvária nyitva-tartása szombat, vasárnap, ünnepnap 10 órától napnyugtáig.
Jelszó: a négy pont jelszórészletei egybeírva (13 karakter)
Forrás:
Budakeszi
A közeli ládákat is érdemes felkeresni:
GCMAMM,
GCVADI,
GCORBA,
GCKGYT,
GCFENY.
Kellemes időtöltést kívánok!
stmester
