Jubileumi kesingtúra barátokkal 5/5.
Az Ürömi séta (
GCUROM) után, már a hazafelé vezető úton tettünk egy kis kerülőt, hogy ezt a látványosságot is megnézhessük. Az ajánlott parkolópontban - ami egy faluszéli ház melletti placc a kálvária lábánál - álltunk meg. Míg szedelőzködtünk, egy újabb autó érkezett, vezetője kiszállva, hátizsákkal a hátán fürgén megindult felfelé a stációk mentén. Mire felocsúdtunk, hogy valami kütyü volt a kezében, talán kessertárs lehetett, már el is tűnt a szemünk elől, nem tudtuk üdvözölni. Így most utólag köszöntöm Marvint.
Megindultunk mi is felfelé cikk-cakkban. Gondoltam, hogy egyenesen rövidebb lenne, meg is próbáltam, de úgy még meredekebb... Arról tanakodtunk mászás közben, hogy a fájós lábú nénik vajon hogyan mennek itt fel..?
A stációkat lezáró, bekamerázott (!) kápolnától könnyebb lett a terep, sietősre vettük lépteinket, mert bizony erősen sötétedett. Nehezen engedjük el a Nyarat - nem szoktuk még meg, hogy 7-kor már sötét van..!
Megérkezve kissé elcsodálkoztunk a szép, új fából épített "kilátón". A ládát az avarréteg alatt némi szerencsével pillanatok alatt megleltük, de a koo pontosságára sem lehetett panaszunk. Logolás után körbejártuk a fura természeti képződményt, fényképeztük innen-onnan, de az este már visszavonhatatlanul ránk köszöntött. Visszasétáltunk, és a két autó elindult hazafelé vezető hosszú útján az éjszakában. A jubileumi-mini kesingtúra véget ért, köszönöm társaimnak, hogy velem tartottak ezen a napon! Az ezredik megtalálás örömére majd megint szervezünk egy ilyen jubileumi túrát ;-)
NZs & KáVé & EnZo & Mia - és a többiek.