Turbéki zarándoklat
A ládát (mérete átm. 8 cm * 12 cm) a Segítő Szűz Mária zarándokhelyén a kerítésen kívül, faoduban találod. Az országút felől közelíts.
Második lepényfa felülről nyitott oduja.
A ládába kisméretű utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
A láda keresése
A Szigetvár-Kaposvár országútról a
N 46° 3,445' E 17° 48,673' 110 m [GCTBEK+zsibóti út] pontnál letérve érhető el a kegyhely.
Gyalogos és kerékpáros turistáknak: a Szigetvárról induló sárga jelzés
és sárga kereszt
ezen a szakaszon egybeesik az autós útvonallal.
Parkoló: a kegytemplom közelében bárhol megállhatsz
N 46° 4,166' E 17° 49,603' 120 m [GCTBEK+parkoló].
Az egykori Turbék falu ma Szigetvár külterületi helye. Az elnevezés a török kor után keletkezett, és Szulejmán szultánhoz köthető.
Szigetvár viadala
A kegytemplom történelmünk dicső eseményeire emlékeztet, de nem érdektelen az iszlám hívei számára sem.
Több évszázados közmegegyeztés szerint ezen a helyen állt I. (Nagy) Szulejmán török császár sátra Szigetvár ostroma során, lőtávolon kívüli biztonságban.
A vár megvívásának történetét megtalálod a GCZRSZ láda leírásában. Dióhéjban azok a tudnivalók, amiket Turbék leírásánál nem hagyhatunk ki:
A török sereg 1566-ban Bécs elfoglalására indult, és hátországának biztosítására el kellett foglalnia Szigetvár várát. A várőrség IV. Zrínyi Miklós vezetésével a várat augusztus 7-től egy hónapon át védte a túlerővel szemben, és amikor a helyzet teljesen reménytelenné vált, Zrínyi a seregének maradékával kitört a várból. A hősök egy szálig elestek; hőstettük híre egész Európát bejárta. Önfeláldozó hazaszeretetük nyertese Bécs, illetve a Habsburgok lettek: az egy hónap időveszteség miatt a török sereg lemondott Bécs ostromáról.
Zrínyi és Szulejmán emlékét a kaposvári országút mentén a Magyar-Török barátság park emlékműve örökíti meg (a GCZRSZ geoláda oda lett elhelyezve).
Zrínyi igazi férfiként, reménytelen, de hősies viadalban vesztette életét.
Kitörés előtt istentiszteletet tartottak, és elbúcsúztak egymástól a bajtársak. Zrínyi ünneplő ruhát öltött, zsebébe 100 aranyat tett az őt legyőző és kifosztó török számára vérdíjként. A kapun kitörő csapat élén elsők között esett a százszoros túlerő áldozatává.
Ezzel nem igen lehet párhuzamba állítani Szulejmán halálát, amely majdnem ugyanakkor, az ostrom utolsó napjaiban érte az idős uralkodót. Emésztőszervi betegségben halt meg, de halálát a török vezérek a csapatok előtt eltitkolták a harci morál fenntartása érdekében.
A titoktartás érdekében balzsamozását ott helyben a sátrának belsejében végezték, szívét is oda földelték el.
Később Szulejmán fia, Szelim császár ezen a helyen nyolszögletű, aranyozott kupolájú márvány mauzóleumot (
türbét; innen a Turbék név) építtetett - volt miért hálásnak lennie:
két testvérével ellentétben őt nem végeztette ki apja. A türbe mellé 1576-ban a szúfi rend tekkét (rendház) épített, amelynek nevezetes sejkje, Aladdin Ali itt írta meg az iszlám világban mindenhol ismert művét, a Bölcsességek Pecsétjét. Ez az épületegyüttes a köréje épített, palánkkal védett kis erődben egy évszázadig a mohamedánok szent zarándokhelyévé vált.
A kegytemplom története
De érdekes módon ez a hely a
dicső Zrínyi család további tagjának emlékét is idézi.
IV. Zrínyi Miklós horvát alkirály (bán) egyben szigetvári kapitány dédunokája a költő és zseniális hadvezér, VII. Zrínyi Miklós, aki egész életét a török elleni harcnak szentelte.
Legnagyobb vállalkozása az 1664 januárjában indított offenzíva, a "téli hadjárat", amely nagy katonai sikert hozott. Baranya és Somogy megyék szélességében 240 km mélységig hatolt be a török által megszállt területekre, és az eszéki híd felégetésével a török utánpótlás útját is elvágta. Bővebben itt olvashatsz erről. A hadi sikereket óriási európai visszhang kísérte, számos uralkodó testvéreként nevezve a hadvezért. Sajnos a jól indult év annál lehangolóbban és a végén tragikus fordulattal folytatódott.
Mindezekről olvashatsz a GCZRIN láda lapján is.
Még a téli hadjárat során Zrínyi elfoglalta és
földig romboltatta a turbéki palánkvárat, azonban a halottak iránti tiszteletből a
szultán türbéjét sértetlenül hagyta.
Az ország felszabadulása után, 1693-ban a türbét egy osztrák katonatiszt leromboltatta; később a helyére kápolnát építettek, ide helyezték el 1741-ben a Segítő Szűz Mária kegykép másolatát (Mariahilf), mivel az ország felszabadulását az Ő közbenjárásának tulajdonították. A festmény alakjain az arany koronák ekkor még nem voltak láthatók; ez későbbi kiegészítés eredménye.
A kápolnát
1770-ben kegytemplommá építettek át, körüljárható klasszicista oltárának tetején található ma a kegykép. A templom mögé a ma már elhagyott, de a közelmúltban még lakott remetelak épült, ahol a ferences rend tagja gondozta a helyet. Sajnos a gondozás hiánya ma már félreérthetetlenül megmutatkozik a templom megjelenésében.
A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték.
A régi időket idézi a tekkéből átmentett, kőből faragott szenteltvíz-tartó is, amely valaha az iszlám hívők rituális mosakodására szolgált.
A Segítő Mária-kultuszról részletesebben tájékozódhatsz a GCCSIZ láda honlapján és annak mellékletein.
A templom a környék magyar, horvát és német katolikusainak zarándokhelye lett. A hagyomány napjainkban megkopva ugyan, de
tovább él.
Évi rendszerességgel megtartják az istentiszteleteket Sarlós Boldogasszony napján, aztán Nagyboldogasszony napján, Kisboldogasszony napján, valamint az Olvasós Boldogasszony (Magyarok Nagyasszonya) napi búcsúk alkalmával.
Ugyancsak szent helynek számít ma is az iszlám hívei számára, amelyről a templomon elhelyezett emléktábla is tanúskodik.
Újabb fejlemények (2015.)
Magyar-török régészcsoport is dolgozik innen másfél kilométernyire a turbéki szőlőhegyen. Céljuk az, hogy a ma elfogadott nézeteket szükség szerint utólag felülbírálják, és ott egy egykori török kisváros (kaszaba) területét feltárva, megtalálják a türbe és derviskolostor esetleges maradványait. Feltételezésük szerint lehetséges, hogy ezek nem a mai kegytemplomnál vannak. Várjuk a tudományos körökben rendkívül kiélezett és személyeskedéseket sem nélkülöző vita eldőltét.
2019-ben az ásatások nagyszabású építkezések alapját tárták fel a szőlőhegyen.
A helyzet 2024-ben
A szőlőhegyi ásatások alapján ma a szakmai közvélekedés a szőlőhegyi helyszínt fogadja el az 1556-os események színhelyéül. 
