Röviden: Hamarosan új láda lesz addig használjatok a pótjelszavakat. Köszönöm!


Ezúton is köszönjük Nebelnek a .com-os támogatást, aki feláldozta közeli ládáját azért, hogy ez ott is megjelenhessen!

---

Az Erzsébet hídon Budára átkelve látványos vízesés és Szent Gellért püspök emlékére állított szobor tárul elénk ezt szeretném bemutatni. N 47° 29,376' E 19° 2,729' 332 m [GCGEVI+Szobor]

Megközelítés:
Ajánlott parkoló: N 47° 29,379' E 19° 2,828' 108 m [GCGEVI+parkoló]
Bkv busz 7-es, 173-as, és az éjszakai 907-es megállója a parkoló mellett.

Alternatív jelszó1: A félköríves műemlék hátulján balról a 2. oszlop (ha a Duna felé nézünk) talapzatán lévő felirat (ld. utolsó fotót). De csak első három betű, és az évszám kell. (3 betű, 4 szám)
Alternatív jelszó2: az északi lépcsőn lefelé található két pad. A szoborhoz közelebbi háttámlájának alsó élén kis tábláról is leolvasható a jelszó.
 N 47° 29,386' E 19° 2,710' 210 m [GCGEVI+alt.jelszó]

A vízesés.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa néhány évvel korábban, 1900-ban meghirdetett egy pályázatot a leendő Szent Gellért-szobor környezetének kialakítására, emellett a hegyre vezető gyalogutak megtervezésére is. A pályázatra beadott tervek közül egyedül Lajtai Béla építészé volt az, amelyben a szobor természeti környezetben foglalt helyet. Lajtai nem tervezett neki monumentális építészeti keretet, hanem a hegy lábáig vezette le a parkosítást, és csobogó vízeséseket álmodott meg a szobor környezetében. Lajtai elképzelését átértékelve a következő szempont vált elfogadottá: "a szobor környékének rendezésére a parkszerű megoldás minden más megoldásnak feltétlenül felette áll". A megvalósított terv Bakos János pályázati munkája volt, amely Lajtai korábbi elképzeléseiből indult ki. Az építész tervében a két lépcsőkar szimmetrikusan vezetett fel a szoborhoz, így az a korábban elképzelt helyéhez képest a hegy magasabb pontjára került.

Szent Gellért püspök:
Szent Gellért hittérítő, az első magyar vértanú szobra központi alakja a Gellért-hegy oldalán álló félköríves, árkádos építménynek. A kompozíció főalakja, Szent Gellért püspök, jobbjában keresztet emel az ég felé, a mellékalak a pogány magyar vitéz.GELLÉRT 980 körül született velencei patrícius családból. Kolostori iskolában végezte tanulmányait; alaposan ismerte a Szentírást és az egyházatyákat. Bencés lett, és már fiatalon a közösség apátja. Szentföldi zarándokútra indult, amikor a dalmát partokon, Záránál (Zadar) hajótörést szenvedett. A pannonhalmi apát rábeszélésére Magyarországra indult, hogy egy ideig hirdesse az evangéliumot. Huzamosabb időt töltött István udvarában, a szent király bizalmi embere lett. Bakonybél rengetegében hét évig remetéskedett; csak István kérésére hagyta el szeretett magányát, és elfogadta a csanádi püspökséget. Ettől kezdve az evangélium hirdetésének élt. Az István halála után gazdátlanná vált országban pogány lázadások törtek ki. Gellért Vatha csapatainak lett áldozata 1046. szeptember 24-én. - A vértanú püspök testét 1083-ban László király emelte oltárra. Ünnepe: szeptember 24.

A szobor:
Az 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobor Jankovits Gyula, a pogány vitéz Gárdos Aladár szobrász alkotása. A hegy oldalán álló együttest Francsek Imre építészt tervezte.
Szent Gellért szobra egyike a Ferenc József király által adományozott 10 szobornak. Az eredetileg 3 méteres magasságúra tervezett szobor nagyságát azért növelték, hogy jobban érvényesüljön a Duna partján, a Szent Gellértről elnevezett Gellért-hegyen, és ne vesszen el a hegy tömegében.

Gellért-hegy
A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy és a Törökugrató is), amelynek anyaga a késő triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is.

A Gellért-hegy barlangjai a törések és a meleg vizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, amely ma a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomaként a pálos rend kápolnájának ad otthont. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni.

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

Jó keresgélést és kellemes sétát!

Közelben lévőláda

GCGhkm