Elhelyezés időpontja: 2017.12.09 12:55
Megjelenés időpontja: 2017.12.09 15:01
Utolsó lényeges változás: 2017.12.15 10:08
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Fairy, Dóri & Attila
Felhasználó: Fairy Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2900 m
Megtalálások száma: 46, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP ON
Zók külterületén, fa elágazásában rejtőzik a 0,45 literes (kb. 15 * 11 * 6 cm külső méret) négyfülű geoláda.
WAP OFF
Bevezető
A Kárpát-medence őstörténetének fontos - bár avatatlan szemlélő számára kevéssé látványos - helyszínére hívlak ezzel a rejtéssel.
Megközelítés
Akár Bicsérd, akár Pellérd felől érkezel, itt N 46° 0,315' E 18° 5,992' 190 m [GCZZZZ+PARKOLO] érdemes letámasztani az autót, ha félted vagy csapadékos az idő. A földúton dél felé indulva 100 méter után kettéágazik az út. Mindkettő elvezet a láda közelébe, de én inkább a baloldali ágat javaslom, mert az egyenletesebben emelkedik és van egy látványos horhos szakasza. Itt N 45° 59,549' E 18° 5,989' 189 m [GCZZZZ+B_LETERES] jobbra ki tudsz kapaszkodni a mélyútból és a kissé bozótos területen átverekedve magad eljutsz a ládához.
Ugyanakkor a jobboldali ág előnye, hogy arról itt N 45° 59,554' E 18° 5,906' 174 m [GCZZZZ+J_LETERES] letérve kissé meredekebb, de kevésbé dzsindzsás a láda megközelítése.
"6000 éves múltat őrző szőlőhegy"
by new will
Zók kicsiny, szinte csak egyetlen utcából álló falucska Pécstől délnyugatra, Bicsérd és Aranyosgadány között. A falu a Pécsi - víz kiemelkedő északi partján helyezkedik el. Vele szemközt, a völgy túloldalán félszigetszerű dombok sorakoznak, melyek a baranyai dombvidék szinte csipkézetesen tagolt északi peremét alkotják. A kelet és nyugat felöl mély völgyekkel határolt, észak-dél irányban elnyúló kiemelkedések egy kéz ujjaira emlékeztetnek, szinte "kinőnek" a tőlük délre fekvő, nagy kiterjedésű fennsíkból. Oldalaikat az erózió meredekre koptatta, emiatt legtöbbjük legmagasabb része csupán egy igen keskeny, észak-dél irányú gerinc, jóformán csak lejtőjük van. Ezeken a meredek lejtőkön szőlőket és présházakat találunk az erdős völgyek fölött, állandó települési helyként sohasem szolgáltak.
Ha ezt a tájat a völgy északi partjáról nézzük, akkor a Várhegy csupán egy a sok szőlőhegy közül. Feljutva azonban az akácossal övezett domb tetejére, már több jellegzetesség is szemünkbe tűnik. A legfontosabb az, hogy a dombtetőn csaknem teljesen lapos és viszonylag széles (50-100 m) sávot alkotó kis fennsíkot találunk. Ez a Várhegytető, vagy a Várhegy "egyenese". Ha északi részének peremére állunk, akkor tiszta időben beláthatjuk a pécsi víz völgyét, áttekinthetjük a Nyugati Mecsek előterét, jól látható a Jakab-hegy, sőt a pécsi medence és a Dráva síkságának egy része is. Magát a dombtetőt nézve a figyelmes szemlélő hamar észreveszi, hogy annak felszíne sötétszürke, hamus földből áll, és gyakran találni rajta égett agyagdarabokat, cseréptöredékeket, állatcsontokat. Az őrkori megtelepülésnek ezek a felszínen észrevehető maradványai a tetőt délről határoló széles horpadásig tartanak. Ezen túl és a lejtőkön már csak az emberi történelem előtti geológiai múlt hagyatéka van, mint mindenütt a dombvidéken: a több millió éves Pannon tengeri üledék megkövesedett kagylóit rejtő meszes réteg, rajta a jégkori lösszel és az ezt takaró barna erdőtalajjal.
A tetőn előkerült különös tárgyak alapján keltek szárnyra azok a szép mendemondák, amelyeket a mai napig emlegetnek Zókon. Gyakran szó kerül egy itt elrejtett "aranyborjúról", amit még senkinek sem sikerült megtalálni, no meg rejtélyes alagutakról, amit elfeledett régi pincék üregeiből alakított a képzelet, és mondává növelt a hagyomány. Nem csak a meséket őrzi azonban a Várhegy, de nevében a történelem is. Nem említik írásos források, mégis van tényleges alapja az elnevezésnek: a magyar középkor korai századaiban itt létesített paticsfalú erődítés gyér maradványit az őskori település sáncárkával együtt felszínre hozták az ásatások.
A település első írásos említése az 1290-es évből származik. A Várhegynek nevezett bortermő domb a középkor óta a faluhoz tartozik, de a régészeti felfedezések egy jóval ősibb kulturális örökséget tártak fel ezen a vidéken. A Várhegy őstörténete nem kevesebb mint 6 ezer évre tekint vissza.
Várhegy a Mecsek és a Villányi hegység közötti dombos országrész északnyugati részének egyik hegyfoka. 1917 óta a történészek jól ismerik a fennsík régészeti felfedezéseit. A felszínről előkerült leletek főleg a korai bronzkor időszakából valók; közeli rokonságot mutatnak a Vucedolban talált leletekkel. A terület a "Zók kultúra" - avagy a "Vucedol-Zók kultúra" - névadó települése lett.
Az első ásatás a szerb hadsereg vezetése által vette kezdetét 1919-ben, a környék háború utáni megszállása idején. A feltárt leleteket Belgrádba szállították. Később csak néhány edényt hoztak nyilvánosságra, rádásul az első ásatásról nem maradt fenn teljes értékű dokumentáció.
1943-ban Török Gyula, a Pécsi Múzeum régésze vezetett ásatást Zókon, de munkája csupán egy korlátozott területett érintett. Csak 1977-ben kezdtek alaposabb kutatásokat végezni abból a célból, hogy választ adhassanak a korai bronzkor hazai vonatkozásaival kapcsolatos kérdésekre.
A területen feltárt legkorábbi település a rézkorból való (Lasinja-Balaton kultúra, Kr.e. 4. évezred eleje). Ezt követi a Badeni kultúra település emlékeinek feltárása a késő rézkor idejéből, majd a Vucedol-Zók kultúra település nyomai láthatók. Ez a korai bronzkori település - mely kb. 300 évig maradt fenn - alapos szervezettségről árulkodik. Épületeit védelmi árok vette körül. A legkésőbbi őstörténeti felfedezések a Somogyvár-Vinkovci kultúrával kapcsolatosak. A szétszóródott tárgyak a fennsík teljes területén fellelhetők, és sokban különböznek a korábbi Vucedol-Zók település leleteitől.
Eltekintve a virágzó Vucedol-Zók település mindennapjaiból fennmaradt leletektől - mint a díszes és egyszerű fazekas-, agyag- és csont eszközök, lakóház maradványok, égetőkemencék stb. - a legfontosabb leletanyag a korai bronzkor kezdetéhez kapcsolódó fémiparhoz kötődik. Az öntőformák és olvasztótégelyek a helyi fémiparosok tevékenységét ábrázolják. A leletek bősége a szükséges nyersanyagok kereskedelmi úton történő rendszeres áramlásáról árulkodik.
Az arzén tartalmú réz (szulfidércből olvasztott réz) ügyes használata egy kiemelkedő társadalmi réteg kialakulásához vezetett, mégpedig a kovácsokéhoz, továbbá előidézte a mitológia kovács isteneinek megformálását. A bronzkori fejlődés európai hajnala nyomon követhető a Zók Várhegy régészeti bizonyítékainak segítségével.
Az ötletet illetve infót Bubó barátom adta, ezúton is köszönjük neki.
Egyéb érdekességek: "Mamut fekszik Zók határában"
"Jó állapotban lévő őskori mamutleletet találtak Zók határában. Világszenzáció lehet, ha bebizonyosodik, hogy az állatot az itt élt emberek ejtették csapdába a jégkorszak idején. Erre pedig van esély, hiszen a zóki várhegy ősidők óta lakott vidék."
Ládatörténet
2017.12.15 Alternatív megközelítés leírásával egészítettem ki az oldalt.
2017.12.09 15:00 Az 1. Dél-Dunántúli Regionális Kessertalálkozó után éppen 522 héttel a geoláda kereshető. ;-)
2017.12.09 12:55 Kihelyeztem a geoládát.
2013.08.21 Jevica és Gyuszi továbbadja a tervet.
2013.06.11 A ládagazda a moderátorokkal megküzdő new will helyett Kadorca lett, aki átadta Jevica és Gyuszinak.
2009.05.13 A geoláda moderációja sikeresen lezárul, +6/-3 eredménnyel.
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Láda a földön volt, vissza tettem az elágazásba. Délelőtt ránéztem e tájra a Zsongor kőről, gondoltam most megnézem innen a Zsongor követ. De nem láttam a bozótostól:). [Geoládák v3.7.6]
Dél-Baranyai-Ormánsági barangolásunk során, elsőként a Kárpát-medence őstörténetének fontos helyszínét a Várhegyet kerestük fel. A ládaoldal ismertetője a helyszínről nagyon érdekes, jó érzés volt a 6000 éves múltat őrző Várhegyen a ládát megkeresni, ott ahol a régészek bronzkori leleteket találtak. Nyugat felől közelítettük meg a helyszínt, a löszfal lankásabb oldalában mentünk fel a ládához. A vékonyka ágak nem okoztak gondot a ládához jutáshoz. Érdekes a rejtekadó fa a körbefont borostyán ágakkal. Köszönet a rejtésért.
Zók címere is a község történelmi múltjára és természeti-földrajzi környezetére utal. A zöld halom a környező területekből kiemelkedő erdős dombokat jelképezi, míg a címer fő alkotóeleme az úgynevezett zóki madár alakú edény, a Zók-Várhegyi, kora bronzkori kultúra leletanyagának legjellegzetesebb darabja.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Nyugat felől közelítettem. Gond nélkül meg volt. Szép rejtés, de az biztos ha nem lett volna ott láda soha nem megyek be. [g:hu 1.6.4a]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.4.0]
Hát ennek a rejtésnek gyakorlatilag a túrázáson kívül, sajnos semmi értelme.
Hegy van, vár nincs.
Sáros időben felesleges elindulni.
Bozótvágó és hosszú tüske álló ruházat kötelező.
A rejtés környékén emberi ürülék mindenütt.
Nagyon szép a rejtekadó, borostyánnal befutott cseresznyefa!
Én nyugat felől közelítettem: bozót egyáltalán nem volt. A fiatal fákkal néhol kicsit felnőtt erdőben tájfutóként gond nélkül haladtam.
Romokat nem láttam, de a domborzatba kis fantáziával beleképzelhetők várárkok.
A rejtektől keletre valóban nagy az aljnövényzet, de arra csak kinéztem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Egy újabb értelmetlen, kesser szivató megoldás a rejtőtől. És ez nem egy "ősláda" 2002-ből, hanem egy 2017-ből, döbbenetes. Érdemes legalább egy metszőollóval készülni, de bozótvágó is nagy segítség lesz. A ruházat is legyen tüskeálló, szemre vigyázni!
A rejtektől vissza a földes út felé készítettem egy kis ösvényt, ahol eleve a legritkább volt a tüskés bozótos; a 45° 59.521836" 18° 05.973294" helyen értem el ismét a földes utat. Itt sajnos épp egy meredek partfal van; de száraz időben sokkal inkább ezen ereszkedek le (vagy mászom fel), mint a többi helyen át a 'tüske-dzsungelen'.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Kiváló leírás. A tágabb környezet, a horhosok, a kilátás csodálatos, a láda közvetlen környezete teljesen érdektelen. A rejtés fölöslegesen nehezített, akárcsak a jelszó.
N 46° 0,315' E 18° 5,992' 190 m [GCZZZZ+PARKOLO]
N 45° 59,549' E 18° 5,989' 189 m [GCZZZZ+B_LETERES]
