Elhelyezés időpontja: 2009.05.14 14:00
Megjelenés időpontja: 2009.05.16 18:40
Utolsó lényeges változás: 2009.07.12 14:57
Utolsó változás: 2010.07.21 07:36
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: DBotond
Ládagazda: DBotond Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 99 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
2010.07.20 - Egyelőre marad a virtuális rejtés, úgy néz ki lehetetlen feltűnés nélkül elrejteni a dobozt a közelben.
2009.07.12 - Megint eltűnt a doboz, így újrarejtésig virtuálisra változtattam a rejtést. A jelszó első része a bejárat fölötti tábla első szava.A másodikat kérésre email-ben küldöm, míg az újrarejtést meg nem oldom.
WAP Újrarejtve!! A mikróláda a bal oldali sarkánál levő lyukban található. Óvatosak legyetek a kereséssel, sok a kíváncsi szempár. Logolási módszer a képen mellékelve Jspanyik kessertárs bemutatásával.
Parkolni gyakorlatilag mindenhol lehet, elég kevés az autó, de ajánlom a templom előtti teret.
Erzsébetváros, 1733-ig Ebesfalva (románul Dumbrăveni, 1930-ig Ibaşfalău vagy Elisabetopole, németül Elisabethstadt vagy Eppeschdorf, szász nyelvjárásban Appeschterf, latinul Elisabetopolis) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Erzsébetváros Medgyestől 20 km-re keletre, a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik.
Ebesfalva
Ebesfalva a mai város északkeleti részén terült el. Első lakói szászok voltak, de később magyarok és románok is beköltöztek. 1447-től az Apafi család uradalmi központja. 1552-ben Apafi Gergely megvásárolta a Bethlenek birtokrészeit is, majd várkastélyt épített a településen. A kastély körül új jobbágytelkek jöttek létre. 1584-ben az Apafi és a bethleni Bethlen család itt kötötte azt az egyezséget, melynek értelmében az egyik család kihalása esetén minden vagyona a másikra száll át. 1590-ben Apafi Miklós főispán Küküllő vármegye székhelyévé tette. 1605-ben a várat őrsége sikeresen megvédte a medgyesi németek támadásával szemben. 1660-ban ide menekült Kemény János elől Bethlen János. 1661-ben itt jelent meg Apafi előtt az Ali pasa vezette török sereg a szultán üzenetével, amely a marosvásárhelyi táborba hívta, ahol fejedelemmé választották.
Az örmények letelepedése
1685-ben húsz moldvai örmény család költözött be Gyergyószentmiklósról, papjuk, Potoczki Márton vezetésével. 1692-ben a település csaknem teljesen leégett. 1696-ban II. Apafi Mihály privilégiumokkal látta el az örményeket (kereskedelmi és költözési szabadság Erdélyben, forspont /a parasztok által a hadiadót természetben kiváltó kötelező lovaskocsi váltás a katonák számára/alóli mentesség). Miután 1704-ben a kurucok fölgyújtották, az örmények Csíkba és Gyergyóba menekültek és csak 1710-ben tértek vissza. Ekkoriban fogadták el a vallási uniót és lettek a Rómával egyesült örmény katolikus egyház hívei.
Mivel az Apafi család kihalt, 1713-ban, a korábbi megállapodás értelmében a helység uradalmával együtt a Bethlenek tulajdonába került. 1725-ben fölszentelték az örmények tágas kőtemplomát. 1729-ben lelki gondozásukra Velencéből mechitarista szerzetesek érkeztek. 1727-ben latin szertartású egyháza is létrejött, miután a római katolikusok megszerezték a korábbi református templomot. Ekkoriban kb. 450-500 örmény lakos élt itt, a románok száma 280-300 lehetett.
1733-ban III. Károly király Elisabethopolis (Elisabethstadt) néven örmény várossá emelte. Kiszakadt az uradalomból és megkapta a szabad kereskedés jogát a Birodalom egész területén. 1746-ban pallosjogot nyert és Szamosújvár kivételével az összes Erdély területén élő örményt a fennhatósága alá helyezték (igazságszolgáltatási, vallási és adózási tekintetben).
Az örmény város
Az örmények felső rétege szarvasmarhával, borral és gyapjúval kereskedett és évközben rendszerint az Erdély és Bécs közötti utakat járta. Az állandóan a városban élők többsége valamilyen mesterséget űzött, a legtöbben tímárok voltak. Szőleit és gabonaföldjeit román és magyar zsellérek művelték. 1758-ban a város megvásárolta a korábbi uradalom egész területét (Hundorfot, Szászernyét, Rudályt és Szászújfalut). 1758-59-ben szisztematizálták a városképet, széles utcákat, rendezett utcafrontokat alakítottak ki. A magyarokat a Nagy-Küküllő felé eső külvárosba, a románokat a régi Ebesfalva helyére költöztették. A főtéren fölépítették az ún. áruházat, a tőzsérek árukészletének tárolására.
1786-ban szabad királyi városi címet kapott. 1791-ben a városban 535, a külön számba vett Ebesfalván 272 adófizető család élt (utóbbiak több mint fele zsellér, egyharmada a Kotkorován negyedben élő cigány).
Az örmények nyelvcseréje, ahogyan Szamosújvár esetében is történt, valószínűleg a 19. század közepére fejeződött be. 1843-ban a Raphael Gharamian madrászi milliomos által alapított örmény katolikus gimnázium már magyar tannyelvvel indult meg. Az örmény nyelv iskolai tantárgyként és a liturgia nyelveként élt tovább.
1848-ban az örmények a forradalom mellé álltak. Mivel kölcsönöket nyújtottak Bemnek, a császáriak kétszer is a szabad rablás engedélyezésével sújtották a várost. 1876-tól járási székhely volt Kis-Küküllő vármegyében.
A 19. század közepén hagyományos kereskedelme és iparágai válságba kerültek, amit nem tudott kiheverni. Az 1840-es években az egykori 50-60 kereskedőből már csak 5-6 maradt a városban. Jellemző, hogy területe sem növekedett, a mai belterület nem sokkal nagyobb a száz évvel ezelőttinél. Örmény lakossága több hullámban elhagyta, mára a városban alig laknak leszármazottjaik.
Látnivalók
* A főtéren álló, impozáns méreteivel magasan a város fölé emelkedő örmény katolikus nagytemplom 1766 és 1783 között épült barokk stílusban. Egyik toronysisakját 1927-ben vihar sodorta le.
* A főtéri épületek közül a postahivatal egykori épületében ma mezőgazdasági líceum, az 1875-ben alapított kaszinó épületében bank működik. A főtéri "áruház"-at lebontották, helyét parkosították.
* A főtértől nem messze az Apafi-várkastély kissé romos épülete ma börtön, nem látogatható.
* A volt mechitarista, ma római katolikus templom (1795), mögötte a zárda épülete (1753).
* 1773-ban az Erzsébet vendéglő épületében szállt meg II. József. Egyik részét ma a Târnava Hotel, a másikat a városi könyvtár foglalja el.
* A volt "alsó" örmény templom 1771-ben épült, 1927 óta az evangélikusoké.
* A katolikus leánygimnázium egykori épületében működött 1900 után az állami főgimnázium. Ma a 2. számú általános iskola. Mögötte állt az 1773-ban árvízkárokat szenvedett, 1871-ben elbontott örmény Ótemplom.
* A volt honvédlaktanya jelenleg munkaterápiás nevelőintézet.
Forrás: wikipédia
Ávedik Lukács: Szabad királyi Erzsébetváros monográfiája. Szamosujvárott, 1896.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850-2002 között
Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860). Bp., 1987, 71. o.
Magyar Katolikus Lexikon, Erzsébetváros szócikk.
Kellemes időtöltést és jó keresgélést kívánok! DBotond
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nem találtam a ládát a vélhető helyén, kérnék egy elfogadást, fénykép alapján.
A templomban sajna nem sikerült bejutni, nem értük el a kulcsembert, örmény származású, helyi segitségünk ellenére sem. De igy is lenyűgöző a templom, fantasztikus gazdagság állhatott az épitése mögött.
A városka főtere és egyéb korábbi épitményei is figyelemre méltóak - persze mind a Monarchia idejében (vagy korábban) épültek....
Berethalomról jöttünk ide, de a láda nem volt fellelhető: a képen látható rést kiöntötték betonnal. A város egyes részei (beleértve a templomot is) felújításra szorulnak, egyébként hangulatos volt a hely. A Baum étterem/panzióban jót ebédeltünk.
Köszönjük a lehetőséget. Sajnos a dobozt nem találtuk, a megadott helyen. Helyette, a csatolt képen látható dobozt találtam egy kicsit odébb. mitibi, Ilka, Cody, Sankó és Erzzébet.
A csatolt képek alapján kérem elfogadni.
Régóta terveztem a távolról látható féltornyú templom megnézését. Most a ládázás lehetőséget adott rá. Érdekes látvány volt a tér az ott ülő emberekkel.
Érdekes hely. Mikor a templom előtti kicsi tér túloldalán álltam a templommal szemben a szikrázó napsütésben egy kicsit olyan hangulatom volt mintha egy szicíliai falucskában lennék szieszta idején. Különös érzés volt.
Székelyföldi barangolás 1/2. Különleges hangulatú a romos templom, illetve az egész központi rész mintha a régmúltból maradt volna itt változatlanul. A két jelszórészletből lett egy egész, amit a ládagazda küldött el. Nekem úgy tűnt, hogy ez egy sima virtuális cache, a mailben kért jelszórészlet funkcióját nem értettem.
Megtaláltuk.
Céges tanulmányi kirándulás keretében, haza fele egyik megálló volt.
Sajnos a templom nem volt nyitva, valamilyen fesztivál volt a téren lehet amiatt.
Köszönjük!