A ládába TravelBug helyezhető.
NET: A pontos koordinátán talajszinten keresd, a környék egyetlen facsoportjától pontosan két lépésnyire ÉÉK-i irányban! Nem az árokban!! Erősen álcázott. Segítség a képek között!
Megközelítés és a láda leírása
A láda csak gyalogosan illetve kerékpárral közelíthető meg. Autóval legközelebb 500 m-ig lehet menni. (a terület védett, tudom hogy vezet be autónyom, de inkább tegyük le a táblánál) A Bem József utca felől jó minőségű új aszfalton juthatunk el a láda közeléig, parkolás mindenkinek tetszés szerint. A területet érdemes kicsit bejárkálni( úgyis muszáj lesz mindenki sétálni), érdekes környék!
Eredeti leírás (Csipisz Egér által)
Ezt a ládát azért hoztam létre, hogy megemlékezzünk a nyíregyházi katonákról és laktanyákról és bemutassam a lőtér élővilágát. Ez a lőtér az egykor jelentős katonai jelenlét utolsó emléke. A városban korábban 3 laktanya is volt, a korábbi Vorosilov laktanyát vállalkozói inkubátorházzá alakították át a rendszerváltozás után. Az egykori Damjanich laktanyát napjainkban építik át lakóparkká. A Vay Ádám laktanyát pedig 2004-ben zárták be.
A 2. világháború előtt kb. 4000 katona tartózkodott a városban, jelentős részük huszár, de a város katonai múltja az 1880-as évekig nyúlik vissza.
Az Ő gyakorlóterük volt eredetileg a lőtér. A 2. világháború után az orosz katonák egy "igazán jó" lőteret építettek, rohampálya, harckocsi akadályok, erődítmény bevétele és védelme, futóárkok, stb. Ezek a mai napig állnak és megtekinthetők.
De ha nem lettek volna itt a katonák, és mezőgazdaságilag megművelik a területet, akkor nem maradt volna meg a terület növény és állatvilága.
Az Európai Unió a Natura 2000 hálózat keretében speciális természetvédelmi oltalmat biztosít a lőtér területének.
A nyíregyházi lőtér élővilágának bemutatása:
Valaha Nyíregyháza keleti határában
egyetlen hatalmas egybefüggő legelővonulat húzódott a mai reptértől egészen Rozsrétig. A szikes legelők, vizenyős rétek, mocsarak magas fekvésű buckás homokgyepekkel váltakoztak. Ez utóbbiak egyetlen nagyobb kiterjedésben megmaradt darabja a Simai úti lőtér. Megmenekülését nagyrészt annak a köszönhette (több más nyírségi homokgyephez hasonlóan), hogy egészen a közelmúltig katonai használatban volt.
A félsivatag
Miért is került fel ez a kopár, első látásra talán egyhangú hely az EU "kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területe" listára? Nos, nem véletlenül:
Hazánk nagy homokvidékei, elsősorban a Kiskunság és a Nyírség olyan speciális természetföldrajzi adottságokkal bírnak, ami Európában egyedülállónak tekinthető. Ezeken a szélsőséges vízgazdálkodású futóhomokos területeken (részben az évszázados, évezredes extenzív emberi gazdálkodás közreműködésével) félsivatagi jellegű életközösségek alakultak ki: az úgynevezett "pannon homokpuszták".
Ezeken a homokgyepeken számos olyan növény- és állatfaj él, amelyek csak a Kárpát-medencében fordulnak elő.
Emellett több olyan, az ázsiai sztyeppékre jellemző fajt is találunk, amelyek hazánkban érik el elterjedésük nyugati határát.
A növényvilág
A nyíregyházi lőtér legjellegzetesebb faja a magyar csenkesz (Festuca vaginata), acélos színezetű fűfaj, egész Európából szinte kizárólag csak a magyarországi homokgyepekről ismert.
Sajnos ezek a homokpuszták hazánkban erősen meg fogyatkoztak, és ez különösen igaz a Nyírségre: míg a Kiskunságban a legtöbb értékes homokgyep védettségnek örvend, addig a Nyírségben védettségük sokáig - kevés kivétellel - megoldatlan volt. A régi legelők feltörése, a tájidegen fajokkal történő fásítás ezeknek az élőhelyeknek a túlnyomó többségét megsemmisítette.
Ezt a különleges biodiverzitást, (változatosságot) a nyíregyházi lőtéren is megtaláljuk. Csak kicsit változtatni kell a megszokott perspektívánkon. Ha lehajolunk a fű közé, elképesztő változatosságú, nyüzsgő világot találunk. Ki hinné például, hogy a távolról nézve egyöntetű pusztaságban csak fölbecsülve legalább huszonöt faj él (köztük olyan ritkaságok, mint a magyar csenkesz, az ezüst-perje, vagy a vékony egércsenkesz (Vulpia myuros)!
A fűcsomók között pedig apró növénykülönlegességek, mohák, zuzmók, gombák (többek között a hazánkban rendkívül ritka, védett lemezes pöfeteg (Endoptychum agaricoides) húzzák meg magukat. Az évszakok változásával az apró növényi ritkaságok változatos színvilágú szőnyeget alkotnak: hol a keskenylevelű sás (Carex stenophylla) barna füzérkéi, hol a hegyi penészvirág (Filago minima) kékesszürke szőnyegei, hol a veresnadrág csenkesz v. sovány csenkesz (Festuceta pseudovina) vöröslő pázsitja vonja magára a figyelmet, amelynek jellegzetes színváltozásai öltöztetik a pusztát. Tavasszal kékeszöld, nyáron vörös, végül aranysárgára szívja a nap.
Az állatvilág bemutatása
A homokpuszta rovarvilága is különleges: a bizarr kinézetű sisakos sáskán (Acrida hungarica) kívül több, a homoki élőhelyekre specializálódott egyenesszárnyú él itt. A "nagyobb testű" állatok közül az ürgét (Spermophilus citellus L) kell kiemelni. Ennek a védett állatfajnak már csak nagyon kevés élőhelye maradt meg a Nyírségben, a fajnak a Simai úti lőtér az egyik utolsó menedéke.
Természetesen nem hagyhatjuk említés nélkül a birkákat (Ovis aries) sem: hiszen az ember már időtlen idők óta hasznosítja ilyen természet-közeli módon a homokbuckák növényzetét.
A homokpusztagyep "működése"
A homokpusztagyep egy nagyon finoman kiegyensúlyozott ökoszisztémát alkot, amelyben a lebontást végző apró gombáktól a szúrós gyomokon és a zsenge füvön át a juhászig mindenkinek megvan a helye és szerepe.
A hagyományos legeltetés az élővilág változatosságát segíti elő. Egyes foltokban erős a legelés, a taposás, itt először kiritkul a növényzet. Ám ezzel együtt a szúrós gyomok elszaporodnak, ezért a legelés mértéke csökken, így a birkák trágyájából táplálkozva újra feldúsulhat a növényzet.
Így minden faj megtalálja a neki megfelelő környezetet.
Sajnos a természeti örökség nem mindenki számára egyforma érték. Valószínűleg a terület Natura 2000 hálózatba való felvételének köszönhető, hogy végül nem válik iparterületté, lakóparkká, vagy valami hasonlóvá ez a 170 hektáros homokgyep.
De még sokat kell változnia mindannyiunk szemléletének ahhoz, hogy méltó módon megőrizzük ezt a természeti kincset.
(forrás: Dr. Szigetvári Csaba - www.e-misszio.hu/dok/suvolto/2006/2006_04_08.pdf )
Legutóbbi rejtői ládakarbantartás: 2016.03.06
