Megye/ország: Békés
Elhelyezés időpontja: 2009.05.24 18:20
Megjelenés időpontja: 2009.06.01 21:30
Utolsó lényeges változás: 2021.12.31 17:53
Utolsó változás: 2024.08.14 19:06
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Skalp
Ládagazda: Skalp Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 338 m
Megtalálások száma: 876 + 5 sikertelen + 26 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.0 megtalálás hetente
WAP:
Ha felülsz a felső polcra és a vizet a beton és a fa együttfutásán figyeled, s közben kényelmesen hátul a karodon megtámaszkodsz, akkor máris markodban érezheted a megoldást!
Vigyázat! Határérték feletti mugliveszély!!! Skalp Elmondom milyen volt az erediti rejtésem: A környék fáinak odvait vaslemezekkel védték meg. Egy faodút zsanéros vaslemezzel fedtem, nyitókával rendelkezett. Ha felnyitottad egy álkamera és egy "Kamerával megfigyelt terület!" tábla nézett veled szembe. Az odú aljában téglával kirakott "placcon" egy antik, tükrös ékszeresdobozban volt a hozzá illő füzet, kedves szöveggel, sok ajándék. Na ezt az egész cuccost jó párszor ellopták, mindig pótoltam, most kicsit meguntam. Levéltetű ellen vannak szerek. A baromállatok ellen miért nincsen? A ládába TravelBug nem helyezhető.
Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítási (többnyire belvíz) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula-Békéscsaba-Békés között. Békéscsabán sok helybeli egyszerűen "Körösnek", vagy "Körös-csatornaként" emlegeti, mivel jelentős részén az egykori Fehér-Körös holtágában halad. Békésen a gúnyneve az egykori gyári szennyezés miatt Büdös-Körös.
Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet 1777-ben ástak meg a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával. A csatorna eredetileg a közelben fekvő Erdélyi-Szigethegység fáinak leúsztatására szolgál, mivel a környék igen fahiányos volt a török háborúk után. Ezért eredetileg tutajozó csatornának készült el. Később az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba vezetése elhatározta, hogy a kanálist alkalmassá teszi a belvíz elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést. Az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. 1888-ban a nagy csabai árvíz folyamán a Körösök gátszakadása nyomán a víz szintje meghaladta a Békéscsaba legmagasabb pontját, a Nagytemplom hátsó küszöbét, és csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült megvédeni a várost a körgát segítségével. Régebben gazdasági tevékenység is kötődött az Élővíz-csatornához, számos vizimalom is üzemelt rajta.
Napjainkban az egykori faúsztató tevékenység teljesen eltűnt, medre több helyen igen eliszaposodott, alig 1 méter mély. Az 1960-as években még rendszeresen fürödtek benne, olyan tiszta volt a vize. Jelenleg már sportolásra is ritkán használják, néha látni rajta csak kajakozókat, illetve Békéscsaba legnagyobb lakótelepe, a Lencsési lakóteleptől keleti irányban nyaranta főleg kisgyerekeket, amint fürödnek. Az ok nem csak a szennyezettség (a várostól keletre még viszonylag tisztább, utána már egyre több szennyvíz kerül bele), hanem a mederkotrás hiánya is. Emiatt feladata inkább már csak a belvíz elvezetése. 2008-ban 370 millió forintot nyert a Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete egy uniós pályázaton. Ennek keretében Gyulán úgynevezett vízpótló szivornyát, Békésen kis teljesítményű stabil szivattyút, míg a csatorna torkolati szakaszán egy, az uszadék folyamatos kiemelését végző szerkezet került telepítésre. Emellett csónaklerakók, uszadék-letermelő helyek is létesítve lettek. A csatornán 2008-tól kezdve egy korszerű, úszó nádvágó hajó teljesít szolgálatot.
Békéscsabán a belvárosi szakaszán a partszegély ki van betonozva, a part mentén szomorúfűzek állnak. Érdekesség, hogy mind a Gyulai Várfürdő, mind a békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő a partja mellett épült fel. Sajnos mindkét intézmény használt melegvize belefolyik a csatornába, így ezen kifolyások után a víz jóval melegebb, valamint szennyezettebb is. Gyulán szökőkutak, Békéscsabán szobrok, füzek díszítik partját, így az ideális sétálóhely. Békésen a Békés-Dánfoki üdülőtábor fekszik a partja mellett, itt lehetőség van fürdésre is.
Ha megtaláltam és tetszett, vagy nem tetszett - vagy teljesen közömbös hogy mit érzek, akkor is csak ennyit írok logként: Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Békéscsaba belvárosi rész, főleg itt a csatorna mellett kialakított parkokkal sétányokkal. Azt is meg kell valljam, hogy elég sok ezen a területen lévő szerelmes párok száma is. A láda keresése közben is megzavartunk egy fiatal párt, de szerencsére nem nagyon törődtek velünk... :) Először a beton vonala egy kicsit megtévesztett, de szerencsére Betti rámutatott a helyes irányra. :)
Köszi a rejtést!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Elindultam a dél-keleti sarokba levadászni a ládákat, Telekgerendásig tartottam a tervet, utána rám sötétedett. Beugrottam Békéscsabára még 3 rejtést felkutatni, a következővel megvan a 300. megtalálás! Majd legközelebb, amikor jövök, nappal is megnézem a környéket és fotózom. Köszönjük! Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.5.6]
Ezt is felkutattuk, köszönjük a rejtő fáradozását! Bővebben otthonról, fényképek később. [Geoládák v4.5.3]
Kis kutakodás után meglett. Az Élővíz-csatorna partján, már több helyen jártunk Gyulától Békéscsabáig, nagyon tetszett. A békési rész még hátravan. A vízen pecások hada lógatta a madzagot, kapást, pláne fogást nem láttunk. Mindenesetre üdítő látvány a városon átvezető vízfolyás pláne, ahogy azt Békéscsabán kialakították.
Köszönet a Rejtőnek az elhelyezésért,az előző Keresőknek a gondos visszahelyezésért!
Fel a további élményszerzésekre,kellemes megtalálásokat!!! [Geoládák v4.5.3]
turistautat követi.
N 46° 40,699' E 21° 6,130' 88 m [GCELOV+parkoló]
N 46° 40,923' E 21° 6,034' 87 m [GCELOV+fotózz]
N 46° 40,919' E 21° 5,998' 88 m [GCELOV+múzeum]
N 46° 40,879' E 21° 5,862' 90 m [GCELOV+templom]
