WAP
A láda egy kétágú fa alatti sziklaodúban található kövekkel takarva.
A doboz: 12cm átmérőjű 15 cm magas henger
A ládába TravelBug helyezhető.
A vár története
V. László uralkodása alatt egyre nagyobb hatalomra tettek szert a cseh huszita vezérek. Sokféle ellentétes érdek ütközött össze a gyenge kezű László korában, s a hatalmas kényurak olyan várakat emeltek, melyekből akár hadseregekkel is dacolhattak. A felső megyékben ezekből a sasfészkekből vad csapatok rabolták végig az országot.
A kényurak közül akkoriban Komoróczi Péter és Walgatha volt a legveszedelmesebb. Gazdag birtokaikról eleinte titkon, majd egyre nyíltabban törtek zsákmányolásra. Egyik legjelentősebb rablófészkük a Vadna felett emelkedő 357 méter magas Várhegyen, 1457-ben emelt kővár volt, melyet sáncokkal, árkokkal erősítettek meg. S vele szemben
Galgóc erődítménye a Sajó túlpartján.
" Hunyadi Mátyás királlyá választása utáni napok egyikén ünnepélyt tartottak Vadna várában, boltozatos, tág teremben. A puszta, meszelt falak elárulták a terem mennyire új még. Középen terebélyes boglyakemence állt. A falak mentén oszlopok emelkedtek, melyek az ékbe futó boltozatokat tartották, gótikus gerincei pajzsba végződtek. A terem faragásokkal gazdagon díszített ajtaján át folyosóra érkezünk, melyet zöldre festett gömbölyű faoszlopok támasztottak. Alant tágas, teli istállók. A kapu közelében őrök, fölötte őrtorony. Az ablakokból fenséges látvány bontakozott ki a meredek bércekre."/Jósika Miklós: A csehek Magyarországon c. könyvéből /
Ide gyűjtötték a rabolt kincseket, innen kalózkodtak az ország minden része felé.
A két rabló nagy egyetértésben fosztogatott. A Vadnán keresztül vezető út fontos kereskedelmi kapcsolatot jelentett a Gömöri kereskedők és az Alföld között. A Várhegyen álló kővárból jól belátták az őrszemek az utat, s észrevéve a gömöri szekereket, indult a rablócsapat a rajtaütésre. Mátyás királynak első dolga volt a cseheket kifüstölni. Parancsára Rozgonyi Sebestyén és Héderváry László egri püspök sereggel támadta meg 1458-ban a vadnai várat.
Rozgonyi 200 főből álló haddal indult az erőd ellen. Miskolcon 200 marhát adott 40 hajcsárnak öltözött katonája elé. Míg ezek az állatokat terelgették, ő a sereg másik részével az erdő takarta oldalon haladt. A várhegy ormán figyelő őr, hamar észrevette a porfelhőt, s jelentette a vezérnek. Komoróczi 50 lovast vezényelt ki Bélián alvezér vezetésével az állatok felhajtására. A körülzárt katona hajcsárok erős küzdelmet vívtak a támadókkal, mígnem a másik oldalról is felhangzott a csatazaj. Mire a várból jelt adtak a visszavonulásra, késő volt. Az alvezér megpróbálta összeszedni az erdőben szétszórt embereit, de Rozgonyi csapatai körülfogták, és lekaszabolták a rablók seregét. Béliánt egy kiálló sziklára akasztották. Az ostrom nagy erőkkel indult meg a vár ellen, az ökrös szekereken hozott ostromlétrákkal. Az elkeseredett küzdelemben végül a támadók kerekedtek felül. A vár elesett és földig lerombolták. Komoróczi megmaradt embereivel Galgóc felé menekült, de a királyi seregek elfoglalták ezt a várat is, s Walgathát rabláncra fűzve vitték Budára.
A hellyel kapcsolatban a mai napig több legenda is él. Ezek egyike szerint a temérdek rablott kincs még mindig ott található a hegy gyomrában elásva. Még erősebben tartja magát az alagútrendszerről szóló hiedelem. Erre utal a következő leírás is: "...a vadnai várban nyomát veszti a menekülőknek, hisz a vízárral torlaszolt és rejtett bejáraton át, a titkos alagúton Galgócban teremnek..." Komorócziék még egyszer tanyát vertek Galgóc romjai között, és a fosztogatások folytatódtak. 1459-ben a királyi seregek tovább űzték őket, és Komoróczi Péter a déli végeken, a török harcokban fejezte be kalandos életét.
2007-ben Vadna község lakossága emlékhelyet alakított ki az egykoron állt Vár területén. Az érdeklődők, idelátogatók - követve az irányjelző táblákat - gyönyörű környezetben pihenhetik ki a túra fáradalmait. Leülve az emlékműnél felidézhetik a harcos múltat.
Megközelítés
Vadna község
Kazincbarcikától 6-km-re fekszik a
Sajó-folyó és a
Bán-patak találkozásánál. A 12 cm átmérőjű kör alapú 15 cm magas geoláda az "őrtoronyból" lefelé induló ösvény mellett egy kétágú fa alatt található sziklaüregben rejtőzik.
Az egykori vár megközelítése 3 irányból is lehetséges, mindegyik járható gyalog illetve kerékpárral is (felfelé tolni kellhet).
Megkérünk minden kedves játékostársat, mielőtt útnak indulna a ládát megkeresni olvassa át az alábbi 3 dokumentumot:
szabályzat
cachikett
faq
Köszönjük!
1. Vadnáról
Kiinduló parkolópont:
N 48° 15,989' E 20° 33,702' 195 m [GCVADN+parkoló-1]
Az út hossza a rejtekhelyig 1800 m.
A táblákkal jelölt Vártúra a
N 48° 16,410' E 20° 33,342' 148 m [GCVADN+Start] pontból indul, de autóval egészen a fent említett koordinátára, a borospincékig vezető aszfaltcsík végéig felmehetünk. Miután a pincéket elhagytuk még jó darabig gyönyörködhetünk a kilátásban. A Sajó völgyében fekvő települések közül megtekinthetjük
Mucsony,
Szuhakálló,
Sajóivánka,
Sajókaza,
Vadna és
Sajógalgóc látképét. A szekérút nemsokára az erdőbe ér, ahol a táblának megfelelően a
N 48° 15,745' E 20° 33,988' [GCVADN+jobbra] pontnál jobbra kell fordulnunk. Innen egy nagyon szép erdei út vezet a hegy gerincén álló következő tábláig
N 48° 15,419' E 20° 33,886' [GCVADN+balra], ahol elénk tárul a panoráma másik része. Láthatjuk Kazincbarcika városát, a távolban pedig a
Tokaji Kopasz Hegy és a Zemplén körvonalait. A szölőtábla mögötti ösvényről egy rétre jutunk, ahonnan ha megfordulunk látjuk a
Bálvány csúcsát, illetve a Felső-Borovnyákon álló jellegzetes alakú
radarállomást is. A szemközti hegyen pedig
GCBAKI rejtekhelyét is megpillanthatjuk. A rét sarkából már csak pár lépés van hátra az emlékhelyig, ahol a fák hűvösében padok és egy asztal várja a pihenésre szorulókat. A lombok között kikandikálva megcsodálhatjuk a Vadnai tó csillogását is. A pihenő után az emlékmű mögötti ösvényen közelíthetjük meg a rejtekhelyet.
2. Sajóivánkáról
Kiinduló parkolópont:
N 48° 15,864' E 20° 34,545' 175 m [GCVADN+parkoló-2]
Az út hossza a rejtekhelyig 2500 m.
A temetőt elhagyva pár száz méter múlva az út a Vadnáról induló kitáblázott túraútvonalba csatlakozik
N 48° 15,812' E 20° 33,815' [GCVADN+csatlakozás], innen a táblákat és a Vadnai megközelítésnél leírtakat követve juthatunk a célhoz.
3. Kazincbarcikáról
Kiinduló parkolópont:
N 48° 14,811' E 20° 35,702' 187 m [GCVADN+parkoló-3]
Az út hossza a rejtekhelyig 3700 m.
A megadott kiindulópont az aszfaltút végénél lévő parkolási lehetőségre mutat, de amennyiben az autó alkalmas rá, tovább is lehet menni, és az út szélén lehet parkolóhelyeket találni.
A gyümölcsöskerteket elhagyva a
N 48° 15,335' E 20° 34,938' [GCVADN+elágazás] pontnál található kereszteződésnél induljunk nyugat felé, majd másfél kilóméter múlva a hegygerincen a
N 48° 15,306' E 20° 33,760' [GCVADN+forduló] pontnál forduljunk jobbra. A ritkán használt úton haladva kb. 260 méter múlva elérjük az első jelzőtáblát
N 48° 15,419' E 20° 33,886' [GCVADN+balra], ahonnan a vadnai megközelítésnél leírtak szerint már egyértelmű a hátralévő rövid útszakasz.
Forrás: internet
A láda a Google Maps-en (thx Sylverrat)
Mindenkinek jó ládázást és kellemes túrázást kíván:
Anita és Gábor 
