Elhelyezés időpontja: 2009.05.26 00:00
Megjelenés időpontja: 2009.06.04 17:00
Utolsó lényeges változás: 2024.04.02 08:03
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Magnolia
Ládagazda: Magnolia Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 600 m
Megtalálások száma: 454 + 1 sikertelen + 4 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2009-09 volt 52 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP: a láda a töltésen kívüli erdőben egy soktörzsű (min. 10) fa ölében.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kedves Ládavadászok!
Első ládánkkal a Tisza és Kurca találkozásához egy műemlék jellegű zsiliphez hívunk Benneteket.
MEGKÖZELÍTÉS: Mindszenten a Kossuth Lajos utca végén a gátra felérve jobbra kell indulni, és a töltés tetején lehet eljutni a zsilipig. Autóval kérjük ne menjetek fel a töltésre, árvíz idején nagy szükségünk van az erős gátakra. Négykerekűvel menjetek kicsit tovább a kompkikötőig, a járművet a Halászcsárda parkolójában lehet hagyni. N 46° 31,949' E 20° 9,830' 85 m [GCKCZS+parkoló]
Innen sétáljatok vissza a töltésre és a Tisza folyásirányával ellentétesen északi irányba egy 10 perces sétával juttok el a zsilipig.
A LÁDA: A láda a töltésen kívüli erdőben egy soktörzsű (min. 10) fa ölében lapulva várja a kedves megtalálókat. (Nem a tégla alatt, az mély üreg!) Amennyiben a vízállás megengedi, a horgászok által kitaposott ösvényen sétáljatok át a töltés másik oldalára is, innen jobb a rálátás a zsilipre, a torkolatnál pedig nagyon szép arcát mutatja a Tisza.
A KURCA: A folyó a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. Nevének eredetéről többféle változat létezik. A kurica szó a szláv nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A keleti szlávok által lakott területen hat másik folyót is neveztek Kuriciának. Egy másik változat szerint a folyó eredetileg az Amád vagy Almád nevet viselte, és jelenlegi nevét a török időkben kapta. A legenda szerint egy töröknek a fia vagy a felesége belefulladt a vízbe, és az úszni nem tudó férfi a partról kétségbeesve kiabálta a családtagja nevét: Kurca, Kurca. Ezt a túlparton leselkedő magyarok meghallották és a név szájhagyomány útján maradt fenn. A Kurca egykor Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt, Nagyváradról ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak.
A Kurca főcsatorna vízgyűjtő területe 1135.3 km2, teljes hossza 39.359 km, mely az öblözetek főgyűjtői által összegyűjtött vizeket fogadja és gravitációsan vezeti le a Tisza bal part árvízvédelmi töltés 52+335 szelvényében lévő Kurcatoroki zsilipen keresztül a Tiszába.
A ZSILIP: Az 1879. évi tiszai nagyárvíz után - amely Szeged városát is elpusztította - a Tisza folyónak a Körös és a Maros közötti szakaszának rendezésére, a gyakori árvizek elleni védekezésre 1883-ban megalakult a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvíz- szabályozó Társulat. A Társulat nagyvolumenű munkákat végzett a Tisza folyó Csongrád és Szeged közötti szakaszának szabályozásával, az árvízvédelmi töltések kiépítésével és a Körös, Tisza, Maros folyók közötti térség belvizeinek elvezetésével.
A Kurca ebben az időben nagy vízgyűjtő területtel rendelkező, élénk vízfolyású meder volt. Az ezen a területen összegyűlő belvizek levezetésére a torkolatnál a Tisza védgátját időnként átvágták, majd a tavaszi árvizek idejére ismét helyreállították. Ez a művelet igen veszélyes és költséges volt. Ezért merült fel az igény a Kurca torkolatánál egy zsilip megépítésére. A tégla anyagú Kurcatoroki zsilipet Fromm Miklós királyi mérnök tervezte. Az építkezés műszaki felügyeletét a Szegedi Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal végezte.
Az 1885-ben elkészült csőzsilip 2,2 m vastag alaplemeze téglatörmelék adalékú betonból készült, melyet fa szádfallal vettek körül. Erre épült rá a téglafalazatú felmenő szerkezet, amely 4,0 m széles és 4,5 m magas téglaboltozatos csőtagból, a Tisza felőli aknából és a két műtárgyvég téglából épült ferde szárnyfalaiból állt. Az egynyílású műtárgyat egy darab nagyméretű, szegecselt acélszerkezetű táblával lehetett lezárni. Az elzárást kézi meghajtású két fogaslétrás mechanikus berendezés mozgatta. Az elzárás fölé az aknatetőre faszerkezetű gépházat építettek.
1964-ben az addig kézi meghajtású mozgató berendezést villamos meghajtással látták el, és a berendezés fölé új vasbeton szerkezetű gépházat emeltek. 1976-ban az elzárótáblát gumilemezes tömítéssel látták el.
A zsilip kettős feladatot lát el. A Tisza közepes és alacsony vízállása esetén gravitációsan biztosítja a Kurca és a belvizek bevezetését a Tiszába, magas vízállásnál és árvizek esetén a zsilip lezárásával megakadályozza a víz beömlését a töltés mentett oldalán lévő településekre és mezőgazdasági területekre.
A 2000. évi rendkívül magas szinten levonuló tiszai árvíznél a 115 éves zsilip megsérült, elzáróberendezése üzemképtelenné vált. (Az eltört berendezés megtekinthető a kompkikötővel szemben.) Az üzemeltető Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság döntött a létesítmény felújításáról, melynek alapkoncepciója a műszaki korszerűsítés mellett az 1885-ben épült műemlék jellegű tégla zsilip külső formájának megtartása volt.
Kellemes ládakeresést kívánunk:
Magnolia és családja
Sajnos én sem találtam meg. A facsoport két törzsét kivágták. A láda eltünt, csak a takaró tégla van meg. Szerintem betegre kellene állítani. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Alföldi Kéktúra közben tértem ki a ládához, de sajnos nem találtam semmit. A sok törzsű fa egyes törzseit és sok más fát a környéken nemrég kivágtak, talán ennek esett áldozatul a láda is.
Kurca menti kalandok végállomása lett a láda, feltámadó szélben, készülődő viharral és szivárvánnyal. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
A zsilipet érdemes megnézni, azonban az erdő széle rövidnadrágban és szandálban áthatolhatatlan volt. Számtalan könnyebben is megközelíthető rejtekhelyet lehetett volna találni a zsilip közelében. [Geoládák v4.0.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! AK közben ez is beesett! :) [Geoládák v4.0.2]
* Itthoni kiegészítés:
Bajától Mindszentig, átkelve a Homokhátságon ez volt az Alföldi Kéken (Kék közelében) az utolsó találatom. Fura volt, hogy itt már nem homokon, hanem fekete földön kellett járni! :D Jövőre innen folytatom.
Az a soktörzsű fa már minimum 16 törzsű! :D XD A rejtés rendben megvolt.
IRÓNIA ON:
Nem tudom, hogy csinálom, de nekem szandálban és rövidnadrágban semmiféle gondot nem okozott az erdős részen átvágni és még ráadásként a ládát is megtalálni! :D Skandalum! ;)
IRÓNIA OFF...
A zsilip is jól néz ki. Visszafelé, Mindszent irányába - már a gáton haladva - az ártéri erdőből egy kisebb őzcsapat jött ki egy kicsit ugrándozni a füvön. Érdekes látvány volt, nem nagyon törődtek velem, úgyhogy még a bak- és suta ugrásaikat is lecsekkolhattam.
A mindszenti komp után felmentem a halászcsárdához. Épp a másnapi nyitáshoz készülődtek, amikor pecsételtem az AK-füzetembe. Ajándékba még egy kis hideg üdítőt is kaptam! :D