A rejtek a kopjafával szemben lévő turistajelű fa üregében találod. A láda gyógyszeres flakon 5X3 cm méretű, fakéreggel és avarral álcázva. Jól takard el a REJTEKET. Tollat vigyél magaddal. /A hangyákkal vigyázzz!/ Kérlek a logbookot gondosan zárd vissza. Pótjelszó a kopjafa hátulján alul, gravírozott táblán.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

2016.07.08. Örökbefogadta tapiapi.
2016.08.08. Újrarejtés, új koordináta!!!!!
2019.03.07.-n a ládát ellenőriztem, a láda eltűnt; így pótoltam feltöltöttem.
2019.06.23-n a ládát ellenőriztem, a láda eltűnt; pótolva, új rejtek, új koordináta.
2020.05.07. Éves karbantartás és ellenőrzés.
2020.08.24. Ellenőrzés, vizes logbook csere.
2021.04.22. Éves ellenőrzés és karbantartás.
2022.08.17. Éves ellenőrzés, láda pótlás.
2023.09.11. Ellenőrzés, láda és pótjelszó pótlás.
2024.07.31. Láda ellenőrzés, karbantartás és pótjelszó frissítése.
2026.01.22. Ellenőrzés.
A hajdúk
Vitatott, hogy a hajdú elnevezés a magyar hajtó, hajdó szavakból vagy a török haiduk vagy hayduk szóból származik, ami magyar gyalogos katonát jelentett.
A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Feladatuk a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól. A vágásra érett állatokat Ausztriába, Dél-Németországba, és Észak-Itáliába terelték, ahol igen keresett árucikknek számított magyar szarvasmarha. A török hódoltság idején ez biztosította a Magyar Királyság bevételének legnagyobb hányadát.
Társadalmi réteggé a 15. század második felében és a 16. század elején váltak. Az 1514. évi parasztháború egyik legfontosabb katonai bázisát alkották, Dózsa György leghűségesebb katonái voltak.
A török ellen vívott harcok idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztorokat szívesen fogadták fel katonai feladatok ellátására.
A XVI. század végén, a XVII. század elején kétféle hajdúról lehet beszélni. A királyi hajdúk zsoldban álltak az ország különböző végváraiban. Számuk 6-8000 körül lehetett. Emellett voltak a szabad hajdúk, akik csak egy-egy meghatározott feladatra szerződtek le, és ha úgy adódott, nem kímélték a falvakat, nemesi udvarházakat sem. Az országgyűlés többször kitagadta őket, ők is megtagadták az országukat. Mások azonban nagyra tartották katonai képességüket, így a francia származású Heinrich von Dampierre, aki később császári tábornagy lett a harmincéves háborúban, 2 500 lovas hajdút szervezett meg, amelyet első osztályú felszereléssel láttak el. Zsoldot sokszor ők is keveset kaptak.
Bocskai István 1604 őszén hajdúkat kezdett toborozni, hogy felvehesse a harcot az ellene készül császári, székely és szerb csapatok ellen. A nemzetből kitagadottaknak földet és békés letelepedést ígért. Bocskai számára az elit egységnek számító Dampierre hajdúk megnyerése jelentett nagy sikert. Elsősorban nekik köszönheti, hogy 1604. október 14-ről október 15-re virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratot a császári sereg felett. Így kezdődött történelmünk első nagy Habsburg-ellenes felkelése, a Bocskai-szabadságharc.
A hajdúk letelepítését Bocskai Korponán 1605. december 12-én kelt ünnepélyes okiratában mondta ki. Ebben 9254 hajdú vitézt megnemesített, és családostól letelepített, saját birtokain. A letelepülő hajdúk megkapták a hajdúszabadságot, nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni.
Később Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek számos határvédő hajdútelepet létesítettek.
Az utolsó hajdúszabadságot II. Rákóczi Ferenc adományozta Tarpa mezővárosának 1709-ben. Ezt követően, a 18. században a földesurak megkezdték a hajdúkiváltságok felszámolását. Csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros (Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Böszörmény) tudta kiváltságait megőrizni.

Sillye Ferenc
Sillye Ferenc hajdú kapitány emlékét őrzi a Nagyerdőn, a hős sírjánál állított kopjafa.
Hajdúhadház kapitánya 1693-ban egy tatár betörés alkalmával próbálta menekíteni a város értékeit, a "kössig piezes ládáját". A harcokban azonban életét veszítette, a néphagyomány szerint nyílvesszővel lőtték át nyakát. A legenda szerint a városiak a kutyája segítségével találtak rá a kapitányra, aki a ládán feküdt.

Megközelítés
Gyalog vagy kerékpárral: a bocskaikerti vasútállomástól kövessük a P turistajelzést, majd figyelni a PL jelzést, / Hajdúhadház felől csak PL jelzés van / mely elkalauzol a kopjafáig.
Gépkocsival : a 4-es számú főútról letérni Hajdúhadház felé, majd  N 47° 40,857' E 21° 40,110' [GCHAJD+elágazás]-nál Hajdúsámson felé térjünk le. Itt tovább egyenesen kb. 1,6 km, piros túrista útig. Innen erdei piros jelzésű túristaút vezet be az erdőbe. ( a 2. útelágazásnál balra vegyük az irányt az erdei piros L túristaúton). Rövid erdei sétával (650m) eljutunk a kopjafáig:  N 47° 40,032' E 21° 41,275' [GCHAJD+kopjafa]. A láda a kopjafától 5 m-re található. Tartalék a kopjafa hátulján alaul felírva.

Közelben lévő ládák: GCT34, GCDEGE