A rejtek a kopjafával szemben lévő turistajelű fa üregében találod. A láda gyógyszeres flakon 5X3 cm méretű, fakéreggel és avarral álcázva. Jól takard el a REJTEKET. Tollat vigyél magaddal. /A hangyákkal vigyázzz!/ Kérlek a logbookot gondosan zárd vissza. Pótjelszó a kopjafa hátúlján alul, alkoholos filccel felírva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
2016.07.08. Örökbefogadta
tapiapi.
2016.08.08. Újrarejtés, új koordináta!!!!!
2019.03.07.-n a ládát ellenőriztem, a láda eltűnt; így pótoltam feltöltöttem.
2019.06.23-n a ládát ellenőriztem, a láda eltűnt; pótolva, új rejtek, új koordináta.
2020.05.07. Éves karbantartás és ellenőrzés.
2020.08.24. Ellenőrzés, vizes logbook csere.
2021.04.22. Éves ellenőrzés és karbantartás.
2022.08.17. Éves ellenőrzés, láda pótlás.
2023.09.11. Ellenőrzés, láda és pótjelszó pótlás.
A hajdúk
Vitatott, hogy a hajdú elnevezés a magyar hajtó, hajdó szavakból vagy a török haiduk vagy hayduk szóból származik, ami magyar gyalogos katonát jelentett.
A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Feladatuk a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól. A vágásra érett állatokat Ausztriába, Dél-Németországba, és Észak-Itáliába terelték, ahol igen keresett árucikknek számított magyar szarvasmarha. A török hódoltság idején ez biztosította a Magyar Királyság bevételének legnagyobb hányadát.
Társadalmi réteggé a 15. század második felében és a 16. század elején váltak. Az 1514. évi parasztháború egyik legfontosabb katonai bázisát alkották, Dózsa György leghűségesebb katonái voltak.
A török ellen vívott harcok idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztorokat szívesen fogadták fel katonai feladatok ellátására.
A XVI. század végén, a XVII. század elején kétféle hajdúról lehet beszélni. A királyi hajdúk zsoldban álltak az ország különböző végváraiban. Számuk 6-8000 körül lehetett. Emellett voltak a szabad hajdúk, akik csak egy-egy meghatározott feladatra szerződtek le, és ha úgy adódott, nem kímélték a falvakat, nemesi udvarházakat sem. Az országgyűlés többször kitagadta őket, ők is megtagadták az országukat. Mások azonban nagyra tartották katonai képességüket, így a francia származású Heinrich von Dampierre, aki később császári tábornagy lett a harmincéves háborúban, 2 500 lovas hajdút szervezett meg, amelyet első osztályú felszereléssel láttak el. Zsoldot sokszor ők is keveset kaptak.
Bocskai István 1604 őszén hajdúkat kezdett toborozni, hogy felvehesse a harcot az ellene készül császári, székely és szerb csapatok ellen. A nemzetből kitagadottaknak földet és békés letelepedést ígért. Bocskai számára az elit egységnek számító Dampierre hajdúk megnyerése jelentett nagy sikert. Elsősorban nekik köszönheti, hogy 1604. október 14-ről október 15-re virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratot a császári sereg felett. Így kezdődött történelmünk első nagy Habsburg-ellenes felkelése, a Bocskai-szabadságharc.
A hajdúk letelepítését Bocskai Korponán 1605. december 12-én kelt ünnepélyes okiratában mondta ki. Ebben 9254 hajdú vitézt megnemesített, és családostól letelepített, saját birtokain. A letelepülő hajdúk megkapták a hajdúszabadságot, nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni.
Később Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek számos határvédő hajdútelepet létesítettek.
Az utolsó hajdúszabadságot II. Rákóczi Ferenc adományozta Tarpa mezővárosának 1709-ben. Ezt követően, a 18. században a földesurak megkezdték a hajdúkiváltságok felszámolását. Csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros (Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Böszörmény) tudta kiváltságait megőrizni.
Sillye Ferenc
Sillye Ferenc hajdú kapitány emlékét őrzi a Nagyerdőn, a hős sírjánál állított kopjafa.
Hajdúhadház kapitánya 1693-ban egy tatár betörés alkalmával próbálta menekíteni a város értékeit, a "kössig piezes ládáját". A harcokban azonban életét veszítette, a néphagyomány szerint nyílvesszővel lőtték át nyakát. A legenda szerint a városiak a kutyája segítségével találtak rá a kapitányra, aki a ládán feküdt.
Megközelítés
Gyalog vagy kerékpárral: a bocskaikerti vasútállomástól kövessük a P
turistajelzést, majd figyelni a PL
jelzést, / Hajdúhadház felől csak PL
jelzés van / mely elkalauzol a kopjafáig.
Gépkocsival : a 4-es számú főútról letérni Hajdúhadház felé, majd
N 47° 40,857' E 21° 40,110' [GCHAJD+elágazás]-nál Hajdúsámson felé térjünk le. Itt tovább egyenesen kb. 1,6 km, piros túrista útig. Innen erdei piros jelzésű túristaút vezet be az erdőbe. ( a 2. útelágazásnál balra vegyük az irányt az erdei piros L túristaúton). Rövid erdei sétával (650m) eljutunk a kopjafáig:
N 47° 40,032' E 21° 41,275' [GCHAJD+kopjafa]. A láda a kopjafától 5 m-re található. Tartalék a kopjafa hátulján alaul felírva.
Közelben lévő ládák: GCT34,
GCDEGE