A ládába TravelBug még nem helyezhető.

Cél:
Tótvázsony nevezetessége, hogy katolikus temetőjében nyugszik Savanyó Jóska, az utolsó bakonyi betyár. Ezzel a rejtéssel az a célom, hogy emléket állítsak neki, s megismertessem veletek az utolsó bakonyi betyár "munkásságát".

Ki is volt Savanyó Jóska?
Gyalogbetyár
Savanyó, vagy Savanyú Jóska (Izsákfa, 1842 - Tótvázsony, 1907. ápr. 9.) az utolsó bakonyi betyár volt. Apja Orosziban volt számadó juhász. Első rablását 1881-ben követte el Csabrendeken, amikor kirabolták Háczky Kálmán földbirtokost és agyonlőtték Bogyay Antal főbírót.
Rablóvezérségének fénykora 1881-től 1884-ig tartott. Hat évig rejtette a Bakony, és a juhászok. Midőn a juhászat vesztett régi nagyságából, csökkent az állomány, sok fölösleges csavargóvá kényszerült pásztor szegődött mellé. Nem az idill, ami a Vasárnapi Újság fejlécén látható: pásztorkunyhó, gémeskút, a gulyás, kalapos nagybajszú juhász könyökre dőlve fekszik. A feleség, gyermekükkel áll kendősen, hosszú, sötét ruhában, ebédet hozott éppen, - a fiú is gatyás, kalapos, - fehér kutya nézi őket hűségesen.
Nem idill, - de gyalogbetyárság! Még a lopott lófogatot is gyatrán hajtották. Győrgyömörőtől Zsidig, a Vas megyei Kelédtől Tihanyig terjedt Savanyó világa. Rabolt, ahogy adódott, - lépes mézet, tehenet, aranyórát, pénzt, fegyvert, - a besúgó számadót, erdészt megverte, megverette. Nem szervezett bandát, mint Sobri vagy Rózsa Sándor, nekik, még alvezéreik is voltak. A mi rablóvezérünk, még egyedül vagy más-más társsal baktatott erdőn-mezőn oda, ahol bizalmas ismerősei éltek. Hatévi bujdosása alatt tizenhatszor tört be, mintha csak a megélhetésért tette volna. Közben az iszkáziak szerint, drótostótnak öltözve jelent meg anyja temetésén.

A törvény kezén
1884. május 4-én fogták el, mulatozás közben került csendőrkézre a zalahalápi csárdában. A tárgyalás 1886. május 6-án kezdődött, és hat napig tartott a 25 fős vádlottal számoló per Szombathelyen. Kiderült, hogy a rablások és fosztogatások jelentős részét nem ő, hanem a nevében követték el. Ugyanakkor senki nem szól szeretőkről, barátokról, a bírósági jegyzőkönyv, csak bűneit sorolja egybe, - ő az elsőrendű vádlott. Az "izsákfai származású, 45 éves róm. Kath. vallású, írni-olvasni tudó, vagyontalan, több ízben büntetett rablóvezér képen szerepelt csavargó juhász" lopás, rablás, emberölési kísérlet részessége, emberölés részessége, súlyos testi sértés vádjával állt a bíróság előtt.
1886-ban életfogytiglanra ítélték. Az illavai és a váci fegyház foglya, 1906-ban 20 év börtön letöltése után gr. Csáky Károly váci püspök közbenjárására kegyelmet kapott.

Jelképes sors
Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett. Fekete selyemkendővel székhez kötözte magát és elsütötte a fejéhez szorított pisztolyt. De előbb búcsúlevelet írt a jegyzőnek, fagyott, üszkösödő lábát nem engedte levágni.
"Meg kell bele halnom. Nincs menekülés, mert egészen el van rontva a lábom, meg nem lehet gyógyítani semmivel."
Az utolsó betyár önkezével vet véget életének. Sírján, örök virágok, a temetkezési hely idegenforgalmi látványosság. Betyártörténetek, népdalok, pásztorfaragások őrzik emlékét. Halála után levelezőlapokat nyomtattak arcképéről, színműveket írtak róla. A Savanyók nevüket Somlaira változtatták.
Emlékét örökíti meg az augusztus elején megrendezésre kerülő Savanyó Jóska-napok.

Megközelítés:
Tótvázsony megközelíthető Balatonfüredröl,a  N 46° 57,675' E 17° 52,426' 140 m [GCSAJS+1] pontból, vagy a Veszprém-Tapolca közötti útvonalról. N 47° 1,129' E 17° 47,015' 290 m [GCSAJS+2] pontban Déli irányba letérve.
A település északi részének legelső utcájában található a temető, itt tudsz parkolni is.

Sír:
Közvetlenül a temető kerítése mellett.
 N 47° 0,808' E 17° 47,272' 300 m [GCSAJS+sír]

Geoláda:
A 21x12x7 cm-es láda a sírtól kb 100 méterre van, a temető kerítésén kívül.
Segítség:
(!tomálliv a attotrat zE)