WAP
1.pont
Tábla a Lázbérci tónál. 28.sor utolsó szava
2.pont
Láda. Katolikus templom bejárata alatt egy sziklaüregben.
A ládába TravelBug
még nem helyezhető.
Megközelítés
A multi az Országos Kéktúra útvonalán haladva minimális kitérővel megtalálható.
1.pont
Parkolóhely:
N 48° 11,509' E 20° 28,515' 208 m [GCDEDI+parkoló-1]
A tó mellett haladó útról a
N 48° 11,602' E 20° 28,465' 204 m [GCDEDI+letérő] pontnál a köves gáton keresztül haladva juthatunk a multi első pontját jelentő tájékoztató táblához.
N 48° 11,683' E 20° 28,542' 241 m [GCDEDI-1]. A jelszó első fele a táblán olvasható szöveg 28. sorának utolsó szava.
2.pont
Parkolóhely:
N 48° 10,351' E 20° 29,232' 222 m [GCDEDI+parkoló-2]
A Bán patak fahídján áthaladva a balra futó füves ösvényen jutunk el a katolikus templom alá, ahol egy sziklaüregben megtaláljuk a 10*10*5 cm méretű műanyag geoládát a jelszó 2. felével.
N 48° 10,309' E 20° 29,180' 232 m [GCDEDI-2]
Dédestapolcsány az Északi-középhegységben, a Bükk-hegység lábánál található. Délről a Bükki Nemzeti Park, északról a Lázbérci-tó és Tájvédelmi Körzet határolja, a Bán-patak völgyének csodálatos természeti környezetében fekszik. Két Árpád-kori község egyesítéséből jött létre, 1950-ben. Nagyon szép vidék, a környező hegyek megvédik az időjárás viszontagságaitól. Ebből adódóan az ország egyik legszárazabb és leghidegebb vidéke. A környék talaj- és rétegvízben szegény, felszíni vizekben viszont annál gazdagabb. Területén halad át a Bán-patak, északi határától nem messze hozták létre a Lázbérci-víztárolót. A tó, a patakok, a környező erdő kedvező élőhelyet teremt sok védett, szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek és állatnak. A környék természetes növénytakaróját a Bükk-hegység vidékére jellemző erdőtársulások (cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök) alkotják. A patakvölgyekben ártéri társulások (fűz- és égerligetek, mocsári és magaskórós társulások) találhatóak.
A község várjobbágyok lakta falu volt, nevét egy Dedus nevű várjobbágytól az (1221-ben és 1230-ban oklevelekben említett) Dedus nevű ősétől kapta. 1247-ben a várjobbágyok az őket védelmező Miskolc nemzetségbeli Phyle zágrábi prépostnak, Tamás ispánnak és Imrének eladták Dédeskő harmadát várépítésre, s egy másik hegyet, mely előtte fekszik a falu irányában. 1254-ben már állt a
Dédesi vár. A török hódoltság korában a megpróbáltatásnak és viszontagságoknak hosszú sora viharzik át Dédes vára és tartozékai felett. 1567. április 2-án Hasszán temesvári basa megostromoltatta a várat. A vár kapitánya ekkor Bárius István volt, aki a török sereg ellen 15 napon át vitézül védelmezte a várat. A túlerőben lévő török sereggel szemben azonban a vár védői szinte tehetetlenek voltak. Ezért Bárius István a vár közepén lévő torony alá összehordatta minden puskaporát s egy hosszú kanócot vezetett oda, mely lassú égéssel időt engedett az elvonulásra. Éjjel aztán mindnyájan elhagyták a várat, amit észrevettek a törökök s nagy örömkiáltással rohantak be a nyitva talált kapun. A diadal mámora csakhamar vérfogyasztó halálhörgéssé és jajkiáltássá vált, minthogy a meggyújtott kanóc tüze éppen akkor ért el a puskaporhoz, s 400-nál több törököt repített a levegőbe. Megtorlásul Hasszán basa leromboltatta a várat, ami többé nem is épült fel. A korabeli okiratok "lerombolt várnak" (Castrum dirutumnak) említik Dédes várát.
Bántapolcsányról a legrégebbi adatunk a XIV. századból maradt fenn, mikor már meglévő egyházáról értesítenek. A Tapolcsány helynév szláv eredetű, és etimológailag azonos Nagytapolcsány második névelemével. A bán előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu a Bán patak mentén fekszik. Mikor Dédes vára elpusztult, a király Putnok várának tartozékául rendelte Tapolcsányt, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta. A török azonban hamarosan elfoglalta. Később még a Daróczyak az urai, ám a XVIII. századtól a Szentmiklóssy család kapta meg. Szentmiklóssy Ferencet 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába.
1950-ben Dédes-t és Bántapolcsány-t Dédestapolcsány néven egyesítették. A település lélekszáma 1970-ig növekedett, azután csökkent, jelenleg stagnál. Ma sajnos Dédestapolcsány az ország halmozottan hátrányos helyzetű települései közé tartozik.
1924. február 15-től a falu vásártartási joggal rendelkezik, így a hagyományoknak megfelelően minden év május és szeptember 3. hétfőjén megrendezik a Dédesi Vásárt, ahol a tekenőtől kezdve a fonott kosáron át, a lószerszámokon keresztül, itt szinte minden kapható. Számtalan kulturális rendezvény várja a vásárra látogatót. További érdeklődésre számot tartó esemény a nyári hangversenysorozat, melyet a dédesi református templomban tartanak.
Látnivalók Dédestapolcsányban:
Dédesi református templom
N 48° 10,581' E 20° 29,140' [GCDEDI+templom]
Az 1595. évi összeírás tudósít a dédesi református egyház első templomáról, amely a református hitre áttért katolikusok középkori temploma volt, és a katolikus templom helyén állt. Jelenlegi temploma 1800-1801. között épült későbarokk stílusban. Műemlék jellegű épület.
Tapolcsányi református templom
N 48° 11,335' E 20° 28,915' [GCDEDI+templom]
Építésének pontos adata ismeretlen, azonban 1705-ben a megye támogatásával renoválták, 1796-ban pedig jelentős átépítésen esett át. Az úrasztalán olvasható 1696-os dátum azonban a templom építésének valószínű időpontját jelenti. Berendezésein a szürke olajfesték alatt a XVII. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés hiánytalanul megtalálható. A templom műemlékké való nyilvánítása folyamatban van.
Római katolikus templom
N 48° 10,319' E 20° 29,154' [GCDEDI+templom]
1820-ban építették a község feletti sziklára. A szájhagyomány szerint eredetileg Pálos-rendi kolostor állt a helyén, amelyet valószínűleg a reformáció idején romboltak le.
A templom értékes növényekkel van körülvéve, csodálatos innen a kilátás a községre és a távolabbi környékre.
Serényi kastély
N 48° 10,198' E 20° 29,289' [GCDEDI+kastély]
1903-ban épült eklektikus stílusban. Valaha a Serényiek nyaraló kastélya volt, mára egy vállalkozó birtokába került, konferenciaközpontot óhajt létrehozni benne, így a látogatók csak kívülről csodálhatják meg. Főleg ősszel felejthetetlen látvány a kastélyhoz vezető gesztenyefákkal övezett út. A kastélyt körülölelő sziklákban sok kis barlang van.
I. és II. világháború hősi halottainak emlékműve
N 48° 10,482' E 20° 29,194' [GCDEDI+emlékmű]
Az 1994 őszén felavatott turulmadaras emlékmű a község első és második világháborús hősi halottainak állít emléket.
Lajos Árpád síremlék
A miskolci Herman Ottó Múzeum neves néprajz-muzeológusa volt, akinek munkássága, gyűjtőmunkája szinte egybeforrt a Bán-völgyével.
Ma a helyi általános iskola viseli a nevét.
Cserép és keménycserép gyüjtemény
Dr. Kiss Miklós körzeti magán állatorvos lakásán több mint 2000 db-ból álló cserép- és keménycserép edények találhatók.
Lázbérci víztározó
N 48° 11,621' E 20° 28,514' [GCDEDI+tó]
A Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió m ³ vizet tárol, átlagos vízmélysége 7,5 méter, míg a maximális vízmélység a gát előtti térben 16,5 méter.
A tó a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, a melynek nagyága 3670 ha, ebből fokozottan védett 683 ha, ez a víztározót és az azt övező 120 m-es parti sávot foglalja magában.
Szalamandra tanösvény
N 48° 11,726' E 20° 28,345' [GCDEDI+tanösvény]
A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján a régi országúton kezdődik. A séta során öt pihenőhelyet lehet találni, ahol szalonnasütő helyek, vagy pihenőpadok vannak. A tanösvény jele sárga - fekete, ezen a jelen haladjunk. Sok védett állat él itt, ezért, ha csendben közlekedünk az erdőben megleshetjük őket eredeti élőhelyükön. A végállomás előtt az út az országos kék túra útvonalával találkozik.
Megkérünk minden kedves játékostársat, mielőtt útnak indulna a ládát megkeresni olvassa át az alábbi 3 dokumentumot:
szabályzat
cachikett
faq
Köszönjük!
A láda a Google Maps-en
Mindenkinek jó ládázást és kellemes túrázást kíván:
Anita és Gábor
Kapcsolódó linkek
http://www.dedestapolcsany.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dédestapolcsány
http://www.falvak.hu/dedestapolcsany
http://www.bukk.info
http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu
Forrás: internet
