Dédestapolcsány az Északi-középhegységben, a Bükk-hegység lábánál található. Délről a Bükki Nemzeti Park, északról a Lázbérci-tó és Tájvédelmi Körzet határolja, a Bán-patak völgyének csodálatos természeti környezetében fekszik. Két Árpád-kori község egyesítéséből jött létre, 1950-ben. Nagyon szép vidék, a környező hegyek megvédik az időjárás viszontagságaitól. Ebből adódóan az ország egyik legszárazabb és leghidegebb vidéke. A környék talaj- és rétegvízben szegény, felszíni vizekben viszont annál gazdagabb. Területén halad át a Bán-patak, északi határától nem messze hozták létre a Lázbérci-víztárolót. A tó, a patakok, a környező erdő kedvező élőhelyet teremt sok védett, szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek és állatnak. A környék természetes növénytakaróját a Bükk-hegység vidékére jellemző erdőtársulások (cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök) alkotják. A patakvölgyekben ártéri társulások (fűz- és égerligetek, mocsári és magaskórós társulások) találhatóak.
A község várjobbágyok lakta falu volt, nevét egy Dedus nevű várjobbágytól az (1221-ben és 1230-ban oklevelekben említett) Dedus nevű ősétől kapta. 1247-ben a várjobbágyok az őket védelmező Miskolc nemzetségbeli Phyle zágrábi prépostnak, Tamás ispánnak és Imrének eladták Dédeskő harmadát várépítésre, s egy másik hegyet, mely előtte fekszik a falu irányában. 1254-ben már állt a Dédesi vár. A török hódoltság korában a megpróbáltatásnak és viszontagságoknak hosszú sora viharzik át Dédes vára és tartozékai felett. 1567. április 2-án Hasszán temesvári basa megostromoltatta a várat. A vár kapitánya ekkor Bárius István volt, aki a török sereg ellen 15 napon át vitézül védelmezte a várat. A túlerőben lévő török sereggel szemben azonban a vár védői szinte tehetetlenek voltak. Ezért Bárius István a vár közepén lévő torony alá összehordatta minden puskaporát s egy hosszú kanócot vezetett oda, mely lassú égéssel időt engedett az elvonulásra. Éjjel aztán mindnyájan elhagyták a várat, amit észrevettek a törökök s nagy örömkiáltással rohantak be a nyitva talált kapun. A diadal mámora csakhamar vérfogyasztó halálhörgéssé és jajkiáltássá vált, minthogy a meggyújtott kanóc tüze éppen akkor ért el a puskaporhoz, s 400-nál több törököt repített a levegőbe. Megtorlásul Hasszán basa leromboltatta a várat, ami többé nem is épült fel. A korabeli okiratok "lerombolt várnak" (Castrum dirutumnak) említik Dédes várát.
Bántapolcsányról a legrégebbi adatunk a XIV. századból maradt fenn, mikor már meglévő egyházáról értesítenek. A Tapolcsány helynév szláv eredetű, és etimológailag azonos Nagytapolcsány második névelemével. A bán előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu a Bán patak mentén fekszik. Mikor Dédes vára elpusztult, a király Putnok várának tartozékául rendelte Tapolcsányt, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta. A török azonban hamarosan elfoglalta. Később még a Daróczyak az urai, ám a XVIII. századtól a Szentmiklóssy család kapta meg. Szentmiklóssy Ferencet 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába.
1950-ben Dédes-t és Bántapolcsány-t Dédestapolcsány néven egyesítették. A település lélekszáma 1970-ig növekedett, azután csökkent, jelenleg stagnál. Ma sajnos Dédestapolcsány az ország halmozottan hátrányos helyzetű települései közé tartozik.
1924. február 15-től a falu vásártartási joggal rendelkezik, így a hagyományoknak megfelelően minden év május és szeptember 3. hétfőjén megrendezik a Dédesi Vásárt, ahol a tekenőtől kezdve a fonott kosáron át, a lószerszámokon keresztül, itt szinte minden kapható. Számtalan kulturális rendezvény várja a vásárra látogatót. További érdeklődésre számot tartó esemény a nyári hangversenysorozat, melyet a dédesi református templomban tartanak.
Látnivalók Dédestapolcsányban:
Dédesi református templom N 48° 10,581' E 20° 29,140' [GCDEDI+templom]
Az 1595. évi összeírás tudósít a dédesi református egyház első templomáról, amely a református hitre áttért katolikusok középkori temploma volt, és a katolikus templom helyén állt. Jelenlegi temploma 1800-1801. között épült későbarokk stílusban. Műemlék jellegű épület.
Tapolcsányi református templom N 48° 11,335' E 20° 28,915' [GCDEDI+templom]
Építésének pontos adata ismeretlen, azonban 1705-ben a megye támogatásával renoválták, 1796-ban pedig jelentős átépítésen esett át. Az úrasztalán olvasható 1696-os dátum azonban a templom építésének valószínű időpontját jelenti. Berendezésein a szürke olajfesték alatt a XVII. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés hiánytalanul megtalálható. A templom műemlékké való nyilvánítása folyamatban van.
Római katolikus templom N 48° 10,319' E 20° 29,154' [GCDEDI+templom]
1820-ban építették a község feletti sziklára. A szájhagyomány szerint eredetileg Pálos-rendi kolostor állt a helyén, amelyet valószínűleg a reformáció idején romboltak le.
A templom értékes növényekkel van körülvéve, csodálatos innen a kilátás a községre és a távolabbi környékre.
Serényi kastély N 48° 10,198' E 20° 29,289' [GCDEDI+kastély]
1903-ban épült eklektikus stílusban. Valaha a Serényiek nyaraló kastélya volt, mára egy vállalkozó birtokába került, konferenciaközpontot óhajt létrehozni benne, így a látogatók csak kívülről csodálhatják meg. Főleg ősszel felejthetetlen látvány a kastélyhoz vezető gesztenyefákkal övezett út. A kastélyt körülölelő sziklákban sok kis barlang van.
Lajos Árpád síremlék
A miskolci Herman Ottó Múzeum neves néprajz-muzeológusa volt, akinek munkássága, gyűjtőmunkája szinte egybeforrt a Bán-völgyével.
Ma a helyi általános iskola viseli a nevét.
Cserép és keménycserép gyüjtemény
Dr. Kiss Miklós körzeti magán állatorvos lakásán több mint 2000 db-ból álló cserép- és keménycserép edények találhatók.
Lázbérci víztározó N 48° 11,621' E 20° 28,514' [GCDEDI+tó]
A Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió m ³ vizet tárol, átlagos vízmélysége 7,5 méter, míg a maximális vízmélység a gát előtti térben 16,5 méter.
A tó a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, a melynek nagyága 3670 ha, ebből fokozottan védett 683 ha, ez a víztározót és az azt övező 120 m-es parti sávot foglalja magában.
Szalamandra tanösvény N 48° 11,726' E 20° 28,345' [GCDEDI+tanösvény]
A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján a régi országúton kezdődik. A séta során öt pihenőhelyet lehet találni, ahol szalonnasütő helyek, vagy pihenőpadok vannak. A tanösvény jele sárga - fekete, ezen a jelen haladjunk. Sok védett állat él itt, ezért, ha csendben közlekedünk az erdőben megleshetjük őket eredeti élőhelyükön. A végállomás előtt az út az országos kék túra útvonalával találkozik.
Megkérünk minden kedves játékostársat, mielőtt útnak indulna a ládát megkeresni olvassa át az alábbi 3 dokumentumot: szabályzat cachikett faq
Köszönjük!
Ma a Bükköt céloztuk meg, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legmagasabb pontjáért. Hosszú volt az autóút Bánkútig, de szép tájon haladt és szép zenét hallgattunk. Az erdőben gyönyörű napsütés és rengeteg hóvirág fogadott, igazi tavaszi kirándulás volt, végig pólóban. Két közeli multipont megkeresése után jutottunk fel a fő célponthoz, majd egy kisebb kört téve elsétáltunk a Gyula-forráshoz. Hazafelé megálltunk még Dédestapolcsányban, ahova gyerekkori emlékek kötnek. Köszönjük!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
1 hétvége, 3 megyei magasság, 11 láda.
Ezen a hétvégén egy egri kirándulás keretein belül vadásztuk le a környék megyei magasságait, illetve néhány útba eső ládát.
Első nap kerülővel megközelítve Egert, a Piszkés tetővel kezdtük, majd GCREP1 és GCVVK érintésével jutottunk el a Kékestetőre.
Másnap irány B.A.Z. megye csúcsa, azaz Bánkút. GCMM04 és GCBALV meghódítása után útban vissza Egerbe, megálltunk Dédestapolcsányban. A tó a csodás, napsütéses őszben gyönyörű arcát mutatta, a templomnál a logfüzetet megtaláltuk.
Köszönöm a rejtést.
A kéktúrázás napján, az Ancs és ChefBogi által vezetett Uppony-Dédestapolcsány-Mályinka-Bánkút szakasz teljesítése során simán elmentem a 2. pont mellett. Csakúgy, mint a mályinkai multinál. Ezért a második részt már a mályinkai (kései) ebéd után kerestem meg. Csakúgy, mint a mályinkai második pontot (ládát).
A rejtekhelyen - a korábbi logokban is jelzett módon - csak logfüzet van, doboz nincs.
Megtaláltam barnanyával, köszönöm a rejtést! Az első pont rendben van. A második ponton nincs láda, csak egy zacskóba tekert logbook, ami el van ázva, és toll sincs hozzá. [Geoládák v4.5.0]
N 48° 11,509' E 20° 28,515' 208 m [GCDEDI+parkoló-1]
N 48° 11,602' E 20° 28,465' 204 m [GCDEDI+letérő]
N 48° 11,679' E 20° 28,555' 241 m [GCDEDI-1]
N 48° 10,581' E 20° 29,140' [GCDEDI+templom]
N 48° 11,726' E 20° 28,345' [GCDEDI+tanösvény]
