Dédestapolcsány az Északi-középhegységben, a Bükk-hegység lábánál található. Délről a Bükki Nemzeti Park, északról a Lázbérci-tó és Tájvédelmi Körzet határolja, a Bán-patak völgyének csodálatos természeti környezetében fekszik. Két Árpád-kori község egyesítéséből jött létre, 1950-ben. Nagyon szép vidék, a környező hegyek megvédik az időjárás viszontagságaitól. Ebből adódóan az ország egyik legszárazabb és leghidegebb vidéke. A környék talaj- és rétegvízben szegény, felszíni vizekben viszont annál gazdagabb. Területén halad át a Bán-patak, északi határától nem messze hozták létre a Lázbérci-víztárolót. A tó, a patakok, a környező erdő kedvező élőhelyet teremt sok védett, szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek és állatnak. A környék természetes növénytakaróját a Bükk-hegység vidékére jellemző erdőtársulások (cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök) alkotják. A patakvölgyekben ártéri társulások (fűz- és égerligetek, mocsári és magaskórós társulások) találhatóak.
A község várjobbágyok lakta falu volt, nevét egy Dedus nevű várjobbágytól az (1221-ben és 1230-ban oklevelekben említett) Dedus nevű ősétől kapta. 1247-ben a várjobbágyok az őket védelmező Miskolc nemzetségbeli Phyle zágrábi prépostnak, Tamás ispánnak és Imrének eladták Dédeskő harmadát várépítésre, s egy másik hegyet, mely előtte fekszik a falu irányában. 1254-ben már állt a Dédesi vár. A török hódoltság korában a megpróbáltatásnak és viszontagságoknak hosszú sora viharzik át Dédes vára és tartozékai felett. 1567. április 2-án Hasszán temesvári basa megostromoltatta a várat. A vár kapitánya ekkor Bárius István volt, aki a török sereg ellen 15 napon át vitézül védelmezte a várat. A túlerőben lévő török sereggel szemben azonban a vár védői szinte tehetetlenek voltak. Ezért Bárius István a vár közepén lévő torony alá összehordatta minden puskaporát s egy hosszú kanócot vezetett oda, mely lassú égéssel időt engedett az elvonulásra. Éjjel aztán mindnyájan elhagyták a várat, amit észrevettek a törökök s nagy örömkiáltással rohantak be a nyitva talált kapun. A diadal mámora csakhamar vérfogyasztó halálhörgéssé és jajkiáltássá vált, minthogy a meggyújtott kanóc tüze éppen akkor ért el a puskaporhoz, s 400-nál több törököt repített a levegőbe. Megtorlásul Hasszán basa leromboltatta a várat, ami többé nem is épült fel. A korabeli okiratok "lerombolt várnak" (Castrum dirutumnak) említik Dédes várát.
Bántapolcsányról a legrégebbi adatunk a XIV. századból maradt fenn, mikor már meglévő egyházáról értesítenek. A Tapolcsány helynév szláv eredetű, és etimológailag azonos Nagytapolcsány második névelemével. A bán előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu a Bán patak mentén fekszik. Mikor Dédes vára elpusztult, a király Putnok várának tartozékául rendelte Tapolcsányt, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta. A török azonban hamarosan elfoglalta. Később még a Daróczyak az urai, ám a XVIII. századtól a Szentmiklóssy család kapta meg. Szentmiklóssy Ferencet 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába.
1950-ben Dédes-t és Bántapolcsány-t Dédestapolcsány néven egyesítették. A település lélekszáma 1970-ig növekedett, azután csökkent, jelenleg stagnál. Ma sajnos Dédestapolcsány az ország halmozottan hátrányos helyzetű települései közé tartozik.
1924. február 15-től a falu vásártartási joggal rendelkezik, így a hagyományoknak megfelelően minden év május és szeptember 3. hétfőjén megrendezik a Dédesi Vásárt, ahol a tekenőtől kezdve a fonott kosáron át, a lószerszámokon keresztül, itt szinte minden kapható. Számtalan kulturális rendezvény várja a vásárra látogatót. További érdeklődésre számot tartó esemény a nyári hangversenysorozat, melyet a dédesi református templomban tartanak.
Látnivalók Dédestapolcsányban:
Dédesi református templom N 48° 10,581' E 20° 29,140' [GCDEDI+templom]
Az 1595. évi összeírás tudósít a dédesi református egyház első templomáról, amely a református hitre áttért katolikusok középkori temploma volt, és a katolikus templom helyén állt. Jelenlegi temploma 1800-1801. között épült későbarokk stílusban. Műemlék jellegű épület.
Tapolcsányi református templom N 48° 11,335' E 20° 28,915' [GCDEDI+templom]
Építésének pontos adata ismeretlen, azonban 1705-ben a megye támogatásával renoválták, 1796-ban pedig jelentős átépítésen esett át. Az úrasztalán olvasható 1696-os dátum azonban a templom építésének valószínű időpontját jelenti. Berendezésein a szürke olajfesték alatt a XVII. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés hiánytalanul megtalálható. A templom műemlékké való nyilvánítása folyamatban van.
Római katolikus templom N 48° 10,319' E 20° 29,154' [GCDEDI+templom]
1820-ban építették a község feletti sziklára. A szájhagyomány szerint eredetileg Pálos-rendi kolostor állt a helyén, amelyet valószínűleg a reformáció idején romboltak le.
A templom értékes növényekkel van körülvéve, csodálatos innen a kilátás a községre és a távolabbi környékre.
Serényi kastély N 48° 10,198' E 20° 29,289' [GCDEDI+kastély]
1903-ban épült eklektikus stílusban. Valaha a Serényiek nyaraló kastélya volt, mára egy vállalkozó birtokába került, konferenciaközpontot óhajt létrehozni benne, így a látogatók csak kívülről csodálhatják meg. Főleg ősszel felejthetetlen látvány a kastélyhoz vezető gesztenyefákkal övezett út. A kastélyt körülölelő sziklákban sok kis barlang van.
Lajos Árpád síremlék
A miskolci Herman Ottó Múzeum neves néprajz-muzeológusa volt, akinek munkássága, gyűjtőmunkája szinte egybeforrt a Bán-völgyével.
Ma a helyi általános iskola viseli a nevét.
Cserép és keménycserép gyüjtemény
Dr. Kiss Miklós körzeti magán állatorvos lakásán több mint 2000 db-ból álló cserép- és keménycserép edények találhatók.
Lázbérci víztározó N 48° 11,621' E 20° 28,514' [GCDEDI+tó]
A Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió m ³ vizet tárol, átlagos vízmélysége 7,5 méter, míg a maximális vízmélység a gát előtti térben 16,5 méter.
A tó a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, a melynek nagyága 3670 ha, ebből fokozottan védett 683 ha, ez a víztározót és az azt övező 120 m-es parti sávot foglalja magában.
Szalamandra tanösvény N 48° 11,726' E 20° 28,345' [GCDEDI+tanösvény]
A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján a régi országúton kezdődik. A séta során öt pihenőhelyet lehet találni, ahol szalonnasütő helyek, vagy pihenőpadok vannak. A tanösvény jele sárga - fekete, ezen a jelen haladjunk. Sok védett állat él itt, ezért, ha csendben közlekedünk az erdőben megleshetjük őket eredeti élőhelyükön. A végállomás előtt az út az országos kék túra útvonalával találkozik.
Megkérünk minden kedves játékostársat, mielőtt útnak indulna a ládát megkeresni olvassa át az alábbi 3 dokumentumot: szabályzat cachikett faq
Köszönjük!
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
zoo_lee+Edit2024.04.01 08:30 - Jelszó nélküli megtalálás
Megtaláltuk! Edittel közösen.
Az első ponton a rosszul értelmezhető leírás miatt nem a szöveg második szavát, hanem a táblán szereplő második szót jegyeztük fel.
Erre két nap múlva a második pont felkeresése után jöttünk rá, de akkor idő hiányában már nem tudtunk visszamenni az első ponthoz.
A képek alapján kértem a megtalálás elfogadását.
A tavaly szeptemberi upponyi nyaralás során már begyűjtöttem az Uppony környéki geoládákat, a Kohász Kék túra mai, 20 km-nyi Sáta-Mályinka szakaszára csak az "aszfaltos" részen levő dédestapolcsányi, majd a mályinkai multi maradt.
A Lázbérci-víztározó nyilván önmagában is megérdemel e 5-ös "környezet"-értékelést, így azt nem részletezném. (Bár a tavalyi aszályos időszakhoz képest örömteli a változás, ahogy a tó vízszintje visszaemelkedett, a kiszáradt északi rész is jórészt feltöltődött. Többször is lementem a tópartra, de a legjobb hely az a pont, ahol a régi országút eltűnik a tóban - azt ne hagyjátok ki (kiépített pihenő is van, a látvány is kitűnő, és kacsák adnak megunhatatlan műsort, én vagy fél óráig néztem őket). A virtuális pont nem volt teljesen egyértelmű, mert az adott helyen 2 tábla van egymás alatt. Én egyértelműen a fölső, kétszavas, nagy, piros betűkkel írt táblára gondoltam jelszóhordozóként, de aztán itthon kiderült, hogy az alatta levő, apró betűs tábla második szava a helyes megoldás... még szerencse, hogy "óvatosságból" azt is feljegyeztem a helyszínen.
Maga az "egybenőtt" falu, rendkívüli hosszúsága mellett sokáig semmi érdekeset nem kínált az "idegen" számára. Aztán a faluközpontban levő dédesi református templom és parkja a Bán-patakkal már nagyon tetszett, mindenkinek ajánlom, hogy ennek kedvéért térjen le néhány métert a főútról. A láda környezete is érdekes volt - itt annyit érdemes tudni, hogy a tuhu-s és openstreetmap-es térképeken szereplő hidat lebontották, és kb. 50 méterrel korábban épült egy új híd, azon lehet csak átkelni -, de itt nem maga a templom, hanem a mellette levő romos magtár volt sokkal izgalmasabb.
A falu legnagyobb látnivalói mindazonáltal egyértelműen a túlsó, Mályinka felőli végénél levő Serényi-kastély, illetve a Nagy-kő érdekes sziklatömbje ennének. A feltételes mód indokolt sajnos, mert mindkettő kerítéssel és tiltó táblákkal körülvett magánterületen van immár - korábban pedagógus-üdülő és szociális otthon is volt -, de érdemes legalább a kastély kapujáig letérni, gyönyörű az onnan bevezető gesztenye-fasor is (maga a kastély, illetve a Nagy-kő az mentéről is látható, fotózható azért bizonyos pontokról részlegesen). A kastélyt mintha épp renoválnák, de attól tartok, azután se lesz látogatható. :-(
A leírás információbősége dicséretes, de az ott szereplő elemek közül a Szalamandra-tanösvény teljesen felszámolódott (a kezdőponti tábláján túl), tavaly próbáltam bejárni, de út sincs ott, nem hogy jelzés immár, teljesen visszahódította az egészet a természet.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Figyelmetlen voltam a leírás olvasásban, így érdemes elolvasni a lenti, részletesebb utasítást is. Gyönyörű a kilátás a tónál.
N 48° 11,509' E 20° 28,515' 208 m [GCDEDI+parkoló-1]
N 48° 11,602' E 20° 28,465' 204 m [GCDEDI+letérő]
N 48° 11,679' E 20° 28,555' 241 m [GCDEDI-1]
N 48° 10,581' E 20° 29,140' [GCDEDI+templom]
N 48° 11,726' E 20° 28,345' [GCDEDI+tanösvény]
