Bevezető
A Pécs szomszédságában virágzó népszerű üdülőhely, Orfű mellett megbúvó kevéssé ismert település, Kovácsszénája határában kialakított Herman Ottó-tóhoz hívlak Benneteket egy könnyed sétára.

Megközelítés
* Kovácsszénája felől: A 6 és 66 főutakat Szentlőrinc és Oroszló között összekötő harmadrendű útvonalról Kishajmás és Abaliget vasútállomás között kell K-re térni Kovácsszénája község felé. Ott a  N 46° 10,431' E 18° 6,783' 170 m [GCHERO+PARKOLO] parkolótól a S4 turistajelzést követve a S+ turistaútig jutunk. Azon balra térve érünk a  N 46° 10,682' E 18° 7,284' 185 m [GCHERO+GAT] gáthoz, ahol a túlpartra átkelve már látszik a sziklafal.
* Orfű felől: Kicsit hosszabb az út, ha Tekeres szélén, a temetőnél tesszük le az autót. Ekkor egészen a ládáig a S+ jelzést követjük.

A Herman Ottó-tó
1962. és 1970. között, elsősorban az ingadozó hozamú, de jelentős vízmennyiséget adó Vízfő-forrásra alapozva négy tóból álló vízrendszert alakítottak ki az Orfűi-völgyben. Egyúttal a környező öt apró települést (Tekeres, Mecsekszakál, Bános, Mecsekrákos, Orfű) egyesítették. Az üdülőterület koncepciója Palkó Sándortól, a Megyei Tanács akkori elnökétől származik.
A tórendszer harmadik eleme, az 1967-69. között elkészült, 30 hektáros Herman Ottó-tó már többnyire "használt" vizet kap: az Orfűi-tóból (1962, 11 ha) a Pécsi-tavon (1966, 72 ha) keresztül. A záró Kovácsszénájai-tó (1970, 10 ha) szerencsésebb: némileg tisztább viz érkezik bele a nyári tömegturizmus negatív hatásait tompító harmadik tónak köszönhetően.
Itt egy védett hal- és madárrezervátumot őriznek, ráadásként olyan fajokkal, mint például a játékos halpusztító, a vidra - a névadó természettudós szellemiségéhez híven. Az 1835-ben a felvidéki (ma: Szlovákia) Breznóbányán született Herman Ottót több tudományág is magáénak vallja. Nem alaptalanul nevezik őt az "utolsó magyar polihisztornak": bár legtöbbet a madarakkal és pókokkal foglalkozott, maradandót alkotott a tudományos nyelv megújítása, a politikai újságírás terén.Jelentős volt a halászattal kapcsolatos műve, amely néprajzi kutatásait alapozta meg. Idős korában még őskorkutatással is foglalkozott és hatalmas munkabírása, alapossága itt is sikerre vitte. Az ő javaslatára vezették be 1906-ban a Madarak és fák napját.

A barlangok
A Herman Ottó-tó gátjától északra a hegyoldalban két barlang található: a délebbi a nagyobb, 29 fm járathosszúságú Füstös-lik, az északabbi a Kis-füstös-lik (Kőfülke; 8 fm). 1998-1999-ben kutatták régészeti és zoológiai szempontból. Ezeket a barlangokat a miocén mészkőben a víz szivárgása alakította ki. Ugyan nem olyan látványosak, mint a közeli abaligeti Paplika, de a márgás bemosódásokkal tarkított fehér szarmata mészkőben maradandó élményt nyújtanak az erre járónak.
A legutóbbi "bejáráskor megállapítást nyert, hogy több repedés alakult ki a főtében, az omlásveszély nyilvánvaló. A második szerencsétlen dolog, hogy az állandó zaklatások miatt a denevérek eltűntek erről a területről." Ezért kérlek, hogy ne mássz fel a barlangokhoz, csak a fal tövéből gyönyörködj!

A Horgász-forrás
 N 46° 10,812' E 18° 7,352' 188 m [GCHERO+forras]
A ládától mintegy 100 m-re található a Horgász-forrás
A Hermann Ottó-tó északnyugati végénél, a Füstös-lik mellett húzódó völgyben lévő forrás. A sárga kereszt jelzésű úttól 200 méterre található, a sárga kör jelzés vezet hozzá.
A laposan, fehér színű kőtömbökből összerakott kifolyócsöves forrás felirata fehér márványtáblán olvasható. Vízhozama 1-10 liter/perc értékű, vizét a meszes, gipszes, üledékes szemcsés kőzetrétegekből nyeri.
A forrást 1970-ben foglalta a Komlói Vízmű. Ezt követően a horgászok használták, innen ered az elnevezése.
2009-ben új névtáblát, kifolyócsövet és észak-jelet kapott.



Ládatörténet
2025.07.15: A ládát örökbefogadtuk, köszönjük Párduc 50 lelkiismeretes munkáját. (szamosszamocáék)
2025.07.05: A beteg ládát egyesületivel pótoltam, a régi helyén. A ládaleírás korrekciója után visszakerül az adoptálható ládák közé. Párduc50
2025.06.24 21:45 A ládát gyógyítás miatt átadtam Párduc50 játékostársnak [Admin (szikizso)]
2020.02.16 16:00 A ládát az eredeti rejtő jelzése alapján (omlásveszély, denevérek zavarása) áthelyeztem. Köszönöm az értékes infókat! Egyúttal a megközelítés leírását is bővítettem, frissítettem.
2019.10.01 17:10 A ládát az előző rejtekében pótoltam.
2019.09.21 19:40 V_Gabor, mint LogBíró a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állította.
2017.06.28 Frissítettem a ládaoldalt, a pontosított koordinátákkal.
2017.05.17 15:52 Nem találtam a helyszínen a dobozt, így újat helyeztem ki.
2008.03.01 A láda teljes felújításon esett át (új doboz, logbook, jelszó, néhány plusz ajándék). Délebbre és magasabbra költözött. (Köszönet a segítségért és a remek táraságért: vtsp&tav, SylverRat+Bogee és MaciMac
2007.11.10 Az idők során kissé leamortizálódott ládát a vtsp&tav-duó profi módon rendbe hozta. Köszönet érte!
2007.09.10 A ládát adoptáltam covától. Köszönet az eredeti rejtésért és az ötévnyi gondoskodásért.
2003.05.08.16:00 Eltűnés miatt újrarejtve, új helyre.
2002.05.12 14:00 Az eredeti rejtés időpontja.

---