Röviden

Körösszakál közepén a téren a kút fején található 5 betűs név.

---

A község
Hajdú-Bihar megye délkeleti peremén, a Sebes-Körös partján, az úgynevezett Kissárréten fekszik Körösszakál község. A település mai határain belül több középkori község is létezett, így például Csehi és Petlend. Egy 1284-re datált, de 1410-es átírásban, meglevő oklevélben, mint Csehi falu határosát említik először községet. Ekkor Zakal néven volt ismert. Elsőként 1490 után fordul elő a falu nevének említése Felsőszakál és Egyházasszakál formában. Birtokosai között a Toldi, a Szakáli és a Büdi családok ismertebbek. 1640-ben a fenyegető tatár betörés elől Komádiba menekült a lakosság. Száz év múlva, 1740-ben tért vissza az a 23 református család, amelyek a falu ősi lakosainak tekinthetők. A település ma hivatalosan is kétnyelvű: magyar és román. Vallásukban is különböznek az emberek: reformátusok, ortodoxok, és baptisták. A falu központjában található a Román Ortodox Egyház és a Református egyház templomépülete is, valamint a Baptista Egyház imaháza. A település közparkjában egy ártézi kút vizéből olthatja szomját az idelátogató, mely víz több mint száz méter mélyről tör a felszínre és legenda szerint Magyarország 2. legtisztább vize. Említést érdemel még a település mellett folyó Sebes-Körösön átívelő kőhíd, mely gróf Tisza István nevét viseli.

---

Egyéb látnivalók a környéken:
A barátság szimbóluma Ez a mű szimbólizálja Körösszakál és Homoródalmás barátságát.
 N 47° 1,199' E 21° 35,626' 98 m [GCmviz+Látványos terület]
II.világháborús emlékmű A II. világháborúban elesettek elmékére állíttatott szobor.  N 47° 1,200' E 21° 35,582' 102 m [GCmviz+Emlékmű]
Gróf Tisza István híd Biharugra - Körösszakál közti út részeként köti össze a Kőrös két oldalát.  N 47° 0,683' E 21° 36,376' 110 m [GCmviz+Híd]
Duzzasztó  N 47° 0,890' E 21° 37,541' 101 m [GCmviz+Gát] Ezt semmiképp ne hagyjátok ki, nagyon szép. A duzzasztónak köszönhető a biharugrai halastavak vízellátása.