Bevezető

1. N 48°13,158' E 20°16,881' A márványtábla első sorának utolsó két betűje
2. N 48°13,255' E 20°16,329' A szobor talapzatán található felirat
I. első sor első szavának harmadik betűje
II második sor harmadik szavának első betűje
III első sor első szavának második betűje
IV első sor második szavának első betűje
3. N 48°13,511' E 20°15,987' A talapzat szélesebb oldalán lévő felirat első szava
4. N 48°14,010' E 20°15,659' Négyfüles normál láda, ajándék fér bele.

A ládába TravelBug nem helyezhető.



Egy négypontos multihoz hívunk mindenkit.

"Ózd, az újrakezdés városa - így fogalmazták meg tömören a borsodi település helyzetét és feladatait a gyár bezárása után, az ezredforduló küszöbén. A közel másfél évszázados kohászati múlt utáni évek gyökeres változásokat hoztak az itt élő emberek mindennapjaiba. A város sokat küzdött azért, hogy ne kerüljön naponta a média vezető hírei közé, mert abban nem volt sok köszönet. Aztán szép lassan megkezdődtek azok a kedvező folyamatok, amelyek nyomán új kép alakult ki Ózdról. A városnak ma már számtalan arca van. Van múltja és van jövője...és persze ami nagyon fontos: olyan értékei, amelyeket őrizni, védeni és ápolni kell."
Így kezdődik az a dokumentumfilm-sorozat, amelyből az Ózdon található épített értékeket (épületeket, szobrokat) ismerheti meg a néző.
Ennek nyomán invitálunk e nagy múltú településre mindenkit.
Ózd, az egykori kohászváros néhány évvel ezelőtt pezsgő életet élt, az Ózdi Kohászati Üzemek 14.000 embernek adott munkát. A rendszerváltást megelőzően a városban már hanyatlott a foglalkoztatás, sok ember máshol kezdett új életet. Többen már a teljes leépülést látták, mégis az elmúlt évtizedek során létrehozott alkotások átvészelték a "nehéz éveket".

ÓZD
A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy Ózd és térsége már az őskőkorban lakott terület volt. A mai Ózd városnak nevet adó települést a krónikák 1272-ben említették először. Az Ózd elnevezés népnévből ered. A XI. sz. második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken élt kunokkal rokon nép, akiket uzoknak neveztek. Sok pusztítást vittek végbe, ezért a besenyők és bolgárok szétverték őket. Az uz nép a vándorló kalandozó népek sorsára jutott. Szétszóródtak, egy részük hazánk különböző vidékein telepedett le. A történelmi, tárgyi emlékeken túl erről tanúskodik a Baranyában Ózdfalu , a Nógrád megyében található Ózdin és Erdélyben a Maros és Kisküküllő hegy alatt az Ózd patak völgyében fekvő Magyar-Ózd. A mi vidékünkre is került egy uz népcsoport, s az ő nevükből alakult ki a "d" kicsinyítő képző hozzáadásával az Ózd név.
Ózd nevével 1325-ben találkozunk ismét Ouz formában. Ugyancsak a XIV. sz.-ban Ózd személynévvel is. A család Ózdról nevezte el magát.
A XIX. század közepéig jelenetéktelen mezőgazdasági vidéket alkotott a település közvetlen szomszédságában lévő Bolyok, illetve Sajóvárkony falvakkal. A terület Borsod vármegyéhez tartozott. Északon Gömör vármegyével volt határos, a Hangony patak jelentette a megyehatárt. A település történetében a nagy változást az 1845-ös év hozta, ekkor kezdtek a vasgyár megépítéséhez.
A Belügyminisztérium 1948. október 16-án kiadott rendeletével 1949. január 1-től várossá nyilvánította Ózdot. 1979-ben további öt - már a várossal összeépült - községet csatoltak a városhoz: Centert, Hódoscsépányt, Susát, Urajt és Szentsimont. Lakossága elérte ebben az időben az 52.000 főt.
A nyolcvanas évek második felében a vasgyár termékei iránti kereslet jelentősen megcsappant. Ekkorra az Ózdi Kohászati Üzemek korszerűtlen, veszteségesen termelő nehézipari központ lett. A veszteséges termelés miatt sorozatosan állították le a gyáregységeket. A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek elejétől kialakultak és teret nyertek a kis- és középvállalkozások.
A város jövője szempontjából kulcskérdés a modern, rugalmas gazdasági struktúra kiteljesítése, a város népességmegtartási képességének fokozása, a munkahelyteremtés.

1.A Városháza előtt felállított Palóc-Vasvár Írottkő
A város jelenéhez tartozik a múlt kutatása.
 N 48° 13,158' E 20° 16,881' 217 m [GCOZDS-1]
Az Arvisura egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben igen nagy távolságot átfogó, jelentős irodalmi alkotás, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját. Az ózdi Paál Zoltán könyve az "Igaz szólás" erről szól. Az Arvisura követ is az ő művében található útmutatások alapján állították fel. A rajta olvasható rovásírás a magyarságnak egy olyan ősi írása volt, amely annyira hozzátartozik nyelvünkhöz, mintha csak együtt keletkeztek volna. De a magyarokra rákényszerítették a latin betűs írást, a latinban 13 hangunkra nem volt jel és így a magyar nyelvet a latin betűkkel nem, vagy csak úgy tudták jegyezni, ahogyan a magyar sohasem beszélt. Csaknem ezer évig kellett nyelvünknek a latin betűkkel kínlódni, míg rovásírásunk logikája alapján mai fonetikus helyesírásunk kialakulhatott. Míg a többi népek latin betűs helyesírása azért nem fonetikus, mert nem volt olyan ősi írásuk, melynek segítségével a nyelvükben hiányzó jeleket kialakíthatták volna. Más az írás és más a kiejtés.
Ez az emlékkő sétánk első állomása. Aki az ARVISURÁRÓL és Paál Zoltánról többet szeretne tudni, itt olvashat róla.
A jelszó első része a kő mellett elhelyezett márványtábla első sorának utolsó két betűje.

2. Fésülködő nő
A séta második állomása a Városi Televízió épülete előtt álló szobor.
 N 48° 13,254' E 20° 16,329' 205 m [GCOZDS-2]
Ózd város egyik legszebb köztéri alkotásaként tartják számon Olcsai-Kiss Zoltán mészkőszobrát. A Kossuth-díjas, érdemes művész alkotását 1961-ben avatták fel.
Az új évezred építkezéseinek része Ózdon a város útjainak felújítása, melynek részeként sok körforgalom került átadásra. A szobortól nem messze a szakmunkásképző iskola udvarán a város kohász-bányász múltját idéző ipari skanzen található, amely az iskola nyitvatartási idejében látogatható.
A második jelszórészlet a szobor talapzatán található felirat
I. első sor elsö szavának harmadik betűje
II. második sor harmadik szavának első betűje
III. első sor első szavának második betűje
IV. első sor második szavának első betűje
Összesen négy betű.

3. Sellő
A Csónakázó-tó partján, a Pihenő parkban található a mészkő talapzaton álló bronzsellőt ábrázoló szobor Gáti Gábor Munkácsy-díjas festőművész és Tóth Gyula építész alkotása.
 N 48° 13,511' E 20° 15,987' 209 m [GCOZDS-3]
A szobrot körülvevő fákat a 70-es években szülők ültették gyermekük születésekor. Minden fa élete egy gyermek életével együtt kezdődött.
A tó manapság horgász tó, évente többször történik haltelepítés. A víz körül sétálóút vezet, mely a fűzfákkal övezve szemnek és léleknek is megnyugtató látvány. A tó mellett található a strand a kempinggel és az Ifjúsági park. Néhány évvel ezelőtt épült fel itt a szabadtéri színpad, ami gyakori helyszíne a város rendezvényeinek.
A jelszó harmadik részlete a szobor talapzatának szélesebb oldalán lévő felirat első szava összesen két karakter.

4. Ózd a hét völgy városa.
A ládát - négyfüles normál doboz -, a  N 48° 14,010' E 20° 15,659' 192 m [GCOZDS-4] koordinátán többtörzsű kis fa tövében.
A gépkocsival érkezők számára a legközelebbi parkoló a  N 48° 13,862' E 20° 15,638' 214 m [GCOZDS+Parkoló] koordinátán, a temető mellett található. A ládát a városi lőtér mellett a  N 48° 13,816' E 20° 15,638' 214 m [GCOZDS+Útpont] koordinátánál kezdődő földúton felfelé indulva lehet megközelíteni. A lőtér időnként élete kel, ilyenkor a hátsó kerítésen elhelyezett piros zászló jelzi, hogy a földúton a lőtér mögött NEM SZABAD balra a temető irányába fordulni!! A láda felé azonban az út biztonságos! A láda egy magánház kerítésétől nem messze lett elrejtve, de ez ne zavarjon senkit, a háziak beavatott, szelíd emberek. Aki a környék panorámáját is meg szeretné nézni, innen felfelé mintegy 30-40 méterre már láthatja a város egy részét és elláthat Hangony völgyébe is. Ám aki még egy kis időt rá tud szánni a látványra, a hegygerincen vezető úton menjen el a  N 48° 13,994' E 20° 16,266' 308 m [GCOZDS+Hegycsúcs] koordinátánál lévő jelzőkőig. Itt tiszta időben É-i irányban a Tátra közeli csúcsait is láthatja, míg keletre a Bükk néhány magaslata is megfigyelhető. Az erős tagoltság, a keskeny völgyektől szabdalt, dombokkal körülzárt, viszonylag szűk ózdi völgy - középütt a nagy kiterjedésű egykori gyárterülettel - meghatározta Ózd fejlődésének a jellegét is. Összefüggő egységes szerkezetet alkotó város így nem alakulhatott ki. A "hét völgy városa" innen csaknem egészében belátható. A gyár körüli falvak összeolvadása a várossá nyilvánítással felgyorsult, az 50-es évektől új lakótelepek töltötték be a gyár és a környező települések közti területeket. A várost körülölelő hegyeken gyönyörű panoráma fogadja a nézelődőt.

A jelszó a három ponton talált karakterek (2+4+2) és a ládában talált részlet egyben, nagy betűkkel, ékezetek nélkül. Összesen 13 betű.

Köszönet a segítségért Kocsik Lászlónak!

Mindenkinek jó keresést kívánunk!

Ládatörténet
2019.01.27.: A 4. ponton Attibati pótolta a ládát, köszönjük.
2019.01.28.: Mivel a rejtő nem aktív, a ládát a közösség javítja, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2021.05.23.: Anikó & Gyuri újrarejtette a 4. pontot.
2022.07.30.: N.Zs. újrarejtette a 4. pontot.