[Röviden: A megadott koordinátákon egy barlanglakás ablakában henger alakú láda egy régi fazékkal letakarva, avarral álcázva.( 5-10 m eltérés lehetséges de ha követed az egyetlen ösvényt kizárt h eltévednél )]

Eger felől Ostoros határában a főútról balra lekanyarodva lehet eljutni a parkolóig  N 47° 52,680' E 20° 25,445' 179 m [GCOSTO+parkoló] a sorompón átlépve induljatok el a gáton jobbra, majd utána balra, egészen addig érdemes a földúton menni amíg derékszögben a jobb oldalatokon nem lesz a láda, fenyőerdőbe menjetek fel, semmiféle bozótossal ne kezdjetek, innen már könnyen meglesz!

A rejtekhelyet sem az útról sem a horgász stégekről nem lehet látni ezért nyugodtan lehet logolni.
ÁTHELYEZTÜK A LÁDÁT így nem kell sarat dagasztani a megtalálásához!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A tó magánkézben van. A fürdőzés TILOS! Őrző kutyák akik barátságosak) előfordulhatnak még a parkoló előtti részen, de a tónál NINCSENNEK.

Láda Története:
1.2009.08.25-láda elhelyezése
2.2009.12.21-láda ideiglenes javítása
3.2010.09.03-régi láda kicserélése újra és új helyre telepítése

Ostoros:
Ostoros egyházi birtok volt. Gárdonyi Gézának is volt itt szőlője, és a polgármesteri hivatalban, mely korábban a főjegyző háza volt, gyakran poharazgatott, élményeket, történeteket gyűjtött, melyeket írásaiban tett közkinccsé. Egertől 6 km-re délkeletre található. Andornaktályával, Novajjal, Szomolyával és Noszvajjal határos. Maga a település az Ostoros patak észak-déli irányban húzódó völgyében helyezkedik el. Ha erre jársz ne felejtsd el megnézni a római katolukus templomot ami a falu szívében található. A falutól északra egy mesterséges víztározó található ahol a láda is van. A tótól gyönyörű kilátás nyílik az Egedre és környékére .

Ostorosi víztározó:
A településtől északra az Ostoros-patak völgyében található egy 30 hektár területű víztározó, melyet a 80-as években alakítottak ki a patak vizének felduzzasztásával. A rendszerváltáskor a terület a helyi tanács, valamint az Egyetértés szövetkezet tulajdonában volt. A szövetkezet a maga tulajdonrészét 2002-ben árverésre bocsátotta - a zártkörű liciten az eredtileg megállapított 14.3 millió forintos vételár jóval magasabbra kúszott, így az árat sokalló önkormányzat helyett egy egyéni vállalkozó lett a tulajdonos, ÁFÁ-val együtt számítva 75 millió forintért. A víztározó jelenlegi bérlője megszüntette a korábbi fürdőzési lehetőséget és a horgászok paradicsomává alakította a tavat. Új parkolót alakítottak ki, valamint stégeket hoztak létre a horgászok számára. A horgászat fizetős ezért a tavat kevesebb horgász látogatja az elmúlt évekbe.

Ostorosi pincék:
A történelmi múltból következően Ostoros pincés település. A feltárt pincék száma 700 db, alapterülete 23 500 m2, térfogata eléri az 52 ezer m3-t. Ezeket a korszakokra jellemzően hol mezőgazdasági, hol lakás funkcióra használták. Többszintes pincerendszerek alakultak ki, és általában a középső szinten épült fel a XX. sz. elején a "fennálló ház", amely a családok gyarapodását volt hivatott jelezni. Érdemes meglátogatni ezeket a pincéket ha erre jár az ember.

Egri borvidék:
Az egri szőlő és borkultúra kezdete a honfoglalás utáni időszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszőlőfajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a fajtahasználat és jelentős vörösbortermelés alakult ki.
A Kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának, a Bikavérnek a legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik.
A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a Debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak. A Borvidék éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Talajképző kőzetei és talajai változatosak.
A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül.
A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlőfajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay.
A borvidék összes területe: 22 342 ha.
A borvidékbe tartozó települések száma: 18 köztük Ostoros is.

Ez a láda tökéletes uticél a természetszeretőknek és a túrázóknak vagy akik csak egy szép piknikhelyet keresnek(van tűzrakóhely is ).

Kellemes kincsvadászatot!'