A számos látnivaló közül csak néhányat fűztem bele ebbe az így sem rövid multiba, de azért javaslom a többi épület meglátogatását is.
1 pont: Torbágyi katolikus templom
N 47° 28,736' E 18° 49,781' 155 m [GCBiaK-1]
1. jelszórészlet: Pad hátulján, a templom felőli végén.
2 pont: Régi vasútállomás
N 47° 28,396' E 18° 49,501' 171 m [GCBiaK-2]
2. jelszórészlet 2: A Művelődési Központ sarkánál, beugróban, térdmagasságban.
3 pont: Malom
N 47° 28,004' E 18° 48,658' 137 m [GCBiaK-3]
3. jelszórészlet: A kerítés fal felőli sarkában, belül, keresztpánton.
4 pont: Szentháromság tér
N 47° 27,932' E 18° 48,458' 138 m [GCBiaK-4]
A téren láthatjátok a Sándor-Metternich kastélyt, a Szent Anna templomot és a Szentháromság szobrot.
4. Jelszórészlet: 2 méter magasan.
A következő pont felé haladva elhaladtok a Fáy-kastély mellett.
5 pont: Láda
N 47° 27,567' E 18° 48,955' 176 m [GCBiaK-5]
A református temetőben található Szent-kereszt kápolna romjánál, a fal keleti oldalán, az ablaktól kicsit jobbra, talajszinten.
Jelszó 5: A ládában találod a jelszó utolsó szavát.
Ezzel a rejtéssel egy komoly múlttal rendelkező városkába, Biatorbágyra szeretnélek benneteket elkalauzolni.
A város és környéke rendelkezik már néhány ládával (
GCVIAD ,
GCszla ,
GCKABA ,
GCnyak ), de én most megpróbálom az eddig meg nem mutatott szépségeit összefogni ebbe a multiba.
A város rövid története:
Biatorbágy környéke már az őskorban is lakott volt ezt bizonyítják az idők során előkerült réz-és bronzkori leletek is.
A 7-8. századból avar sírok kerültek napvilágra gazdag leletanyaggal.
Biatorbágy az északi Torbágy és a déli Bia településekből jött létre. A hajdani faluközpontok helyét az egykori templomok maradványai jelzik. Bián a Szent Kereszt-kápolna, Torbágyon a katolikus templom.
A települések a török hódoltság alatt elnéptelenedtek. Bia magyarokkal települt vissza, Torbágyot németekkel telepítették be.
1739-ben a nagy pestis járványban a falu fele meghal, tulajdonosaik német családokat telepítenek be.
Bia a XIX. század közepétől 1935-ig járási székhely volt. Hozzá tartozott Albertfalva, Budafok, Nagytétény, Budakeszi, Budaörs, Páty, Zsámbék, Tök, Perbál és Törökbálint is.
1924 június 13.-án hazánk eddigi legnagyobb tornádója csapott le Bián. A tornádó három órás élete alatt Biától Vác irányába haladva pusztított kb. 1 km szélességben. Bia és Páty egy része teljesen elpusztult. Bián a 450 házból 400 megsérült vagy összedőlt, Torbágyot viszont csak a kísérő szél érintette, de így is súlyos károk keletkeztek.
A tornádó haladási sebessége 24 km/óra, átlag szélsebessége 350 km/óra volt.
A háború után a német származású lakókat kitelepítették, helyükre magyar nyelvű lakosok települtek.
Biára és Torbágyra jelentős hatást tett a vasút átvezetése egy völgyhíddal a két falu közötti területen, melyen 1884-ben egy közös vasútállomást alakítottak ki Bia-Torbágy néven. A települések a vasút menti terjeszkedéssel fokozatosan egybeépültek, majd 1966-ban egyesültek.
1976-ban a vasút nyomvonalát áthelyezték helyet adva az egyesült település új központjának.
A vasúttal párhuzamosan került kiépítésre az 1-es út, majd az M1-es autópálya, ami végképp bekapcsolta Biatorbágyot az ország vérkeringésébe.
A közelmúltban ennek a kedvező elhelyezkedésnek köszönhetően jelentős logisztikai beruházások épültek Biatorbágyon, és egyre többen települnek ki a fővárosból.
Talán ennek is köszönhetően 2007. július 1-jén Biatorbágy városi rangra emelkedett.
Építészeti látnivalók:
Biatorbágyról elsőként mindenkinek a viadukt jut eszébe, de emellett számos jelentős építészeti emléket is felvonultat ez a város.
Sajnos az alant felsorolt épületek nem, vagy csak korlátozottan látogathatóak, de azért remélem így is érdemes körülnézni ebben a kisvárosban.
Szent kereszt-kápolna:
N 47° 27,570' E 18° 48,944' 179 m [GCBiaK+Kápolnarom]
A ma is látható templomrom a község délkeleti határában lévő református temetőben található.
Biatorbágy legrégibb építészeti emléke a 13. század végéről származik, késő román stílusú, sokszor átépítették. Okleveles említése (1351) szerint Szent Kereszt tiszteletére emelték.
A templom körül temetkeztek Bia falu lakói.
Nagyon szép kilátás nyílik a temetőből a Szelíd-tóra és Biára.
Fáy-kastély:
N 47° 27,732' E 18° 48,700' 136 m [GCBiaK+Fáy-kastély]
A 18. század első felében épült, a 19. században a Fáy család kezére jutott, majd a Sándor-Metternich uradalomhoz került.
Lejtős terepen álló, délre néző U alakú díszudvarral kialakított barokk épület. A terep esése következtében az oldalszárnyak egy része kétszintes.
1954-ben mezőgazdasági szakiskolává alakították, a régi részekhez idegen toldalékokat építettek.
2001. augusztus végétől használaton kívül áll, felújítása hamarosan elkezdődik.
Sándor-Metternich kastély:
N 47° 27,941' E 18° 48,447' 138 m [GCBiaK+Sándor-kastély]
A kutatások szerint Promberger barokk kori kastélyának helyén épült. Gróf Sándor Vince építtette föl a kastélyt mai formájában 1823-ban
Fia, Sándor Móricz házassága nyomán került a kastély a Metternich család birtokába.
Feltehetően a kastély Hild József egy korai műve. Földszintes, a falu főútvonalán északra néző cour d'honneur-jének szárnyai az utca vonalára könyökölnek, középrésze klasszicista, a szárnyépületek empire kialakításúak
A díszudvar szélén íves nyílású kocsiáthajtók kapcsolják a melléképületeket a gazdagon tagozott központi épületrészhez, ami előtt négyoszlopos oromzat áll.
Ma egyik részében iskola, a másikban mezőgazdasági üzem működik
Szent Anna-templom:
N 47° 27,905' E 18° 48,490' 138 m [GCBiaK+Biai templom]
Feltehetően a mai templom helyén állt az a kastélykápolna, amely a Promberger-féle kastély tartozéka lehetett,
Új tulajdonos báró Sándor Antal 1784-ben kastélyát és a kápolnáját restauráltatja. Végül nagyobb kápolnát emelt 1800-ban, melyet új kőtoronnyal 1823-ban építettek át mai alakjára.
A megváltozott külsejű templom mestere feltehetően Hild József volt.
1863-ban nyilvános templommá lett.
Szentháromság tér:
N 47° 27,930' E 18° 48,479' 138 m [GCBiaK+Szentháromság tér]
A tér tekinthető Bia központjának.
Itt láthatjátok a Sándor-Metternich kastélyt és a Szent Anna templomot.
A körforgalom közepén áll, méltó környezetben a szentháromság szobor, melyet Házl Ádám uradalmi ispán 1760 körül állíttatott, és az évek során sok hányadtatáson ment át.
A téren áthaladó utat már 800 évvel ezelőtt is említették az oklevelek, mint akkoriban jelentős kereskedelmi útvonalat. Később itt haladt át a "Mészárosok útja", amin az európai piacokra lábon hajtották a magyar szürkemarhát.
Malom:
N 47° 27,999' E 18° 48,684' 146 m [GCBiaK+Malom]
Kolozsváry-Kiss István építette 1912-ben. Az épületet az 1920-as években modernizálták, majd az akkor legmodernebbnek számító Ganz gépparkkal szerelték fel. Ez a géppark többé-kevésbé a mai napig üzemkészen megmaradt.
Jelenleg magántulajdonban van, műemléki hasznosítására több terv is készült, de a megvalósítás eddig még nem sikerült.
Régi vasútállomás:
N 47° 28,406' E 18° 49,474' 144 m [GCBiaK+Régi vasútállomás]
Az 1884-ben épült vasútállomás, mely révén a két falu egyesülése és felvirágzása megindult.
Ma színházteremmel kiegészülve a város kulturális központja.
Aktuális program információk itt
Szent Vendel-(Szily-)sírkápolna: GCszla ,
GCnyak )
N 47° 27,650' E 18° 50,599' 220 m [GCBiaK+Szily-kápolna]
Bia és Torbágy között, a szőlők mellett, meredek, erdős hegyoldalon, az Iharosban található.
Szily József építtette a 19. század elején.
1944-45-ben megrongálódott, rövidesen helyreállították, empire oltára és Szent Vendelt ábrázoló oltárképe utóbb teljesen elpusztult.
A helyiek szűnhetetlen szeretete újra és újra megszépíti, de a vandál kezek mindig gyorsabban ténykednek.
Viadukt: GCVIAD
N 47° 28,310' E 18° 49,915' 170 m [GCBiaK+Viadukt]
Az első hidat 1883-84-ben, másodikat 1898-ban építették.
Az impozáns megjelenésű hidak Biatorbágy településképének meghatározó elemei, az évek során a település jelképévé váltak. A Füzes-patak völgyét hidalják át 120-140 méter szélességben és 20-25 méter magasságban. A hídfőket egy- és kétnyílású kőboltozattal építették, a fesztávot párhuzamos övű, többszörös rácsozású, felsőpályás, hegeszvas anyagú, többtámaszú tartó hidalja át.
1931. szeptember 13.-ára virradóan az egyik sínszálat felszakító pokolgépes merénylet tette a hidat ismerté mindenki számára.
Az 1945-ben visszavonuló német csapatok a hidakat ugyan aláaknázták, de szerencsére csak az alattuk lévő közúti hidat robbantották fel.
A vasútvonal áthelyezésével a hidak eredeti funkciójukat elveszítve önkormányzati tulajdonba kerültek. Felújítás után az első hidat lezárva, a másikat sétálóútnak kialakítva 1996-ban látogathatóvá tették.
Hogy valóban babakocsival is meg tudd közelíteni a hidat, javaslom a következő parkolót kiindulási pontnak:
N 47° 28,318' E 18° 49,661' 146 m [GCBiaK+Parkolo viadukt]
Torbágyi katolikus templom:
Torbágy főterének legmagasabb pontján álló épület.
A gótikus, 15. századi ősi egyház szentélyének felhasználásával 1730 körül építették barokk stílusban. A 19. század végén eklektikus stílusban több ütemben átépítették, bővítették.
Homlokzata elé lépő tornya előtt nyeregtetős, timpanonos előépület áll, a hozzá vezető lépcső 1868-ban épült.
Rozália-kápolna:
N 47° 28,752' E 18° 50,464' 107 m [GCBiaK+Rozália-kápolna]
Az 1732-ben a pestis járvány idején kezdték építeni, de csak 1775-ben fejezték be.
Az ipari park kialakításakor jelentősen átépítették 2002-ben. Az eredeti kápolnából csak az ajtó kőkerete maradt meg
Forrás: biatorbagy.hu , muemlekem.hu , Biatorbágyi Krónika
Látogasd meg a GCVIAD geoládámat is.
Ládatörténet
A ládát 2017 márciusában adoptáltam Csöresztől. A korábbi rejtek tereprendezés áldozatául esett, így az utolsó pont helye változott.
2023. március 11 - Mind a 4 virtuális pontra gravírozott tábla került az eddigi betű-leolvasás helyett.
2025. december - Ismét tereprendezés, az utolsó pont ismét költözni kényszerült. Közvetlen a rom mellé került. Azt tuti nem fogják elbontani ;).
