Elhelyezés időpontja: 2009.09.09 11:00
Megjelenés időpontja: 2009.09.13 21:30
Utolsó lényeges változás: 2011.09.29 09:44
Utolsó változás: 2014.11.08 15:55
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: DonRazzino
Ládagazda: becko Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 10500 m
Megtalálások száma: 82 + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A túra útvonala november 1-től június 15-ig nem látogatható, így ezen időszakban a láda sem kereshető!
wap: az ösvénytől 6 méterre lapos szikla alatt keresd.
A ládával a Magas-Tátra főgerincének kelet felőli első ormát, a Fehér-tavi csúcsot (Jahňací štít) (2229,6 m) szeretném bemutatni. A túra hossza ~20 km, a szintemelkedés a parkolótól a csúcsig 1300 m, térkép szerint 9 óra szükséges a teljesítéséhez. A Magas-Tátra turistaútjainak nagy része november 1-től június 15-ig le van zárva. Ennek természetvédelmi és balesetmegelőzési okai vannak, tartsuk tiszteletben! Itt a Zöld-tavi menedékháztól (1552 m) érvényes a tilalom, így ezen időszakban sajnos nem teljesíthető a túra.
Megközelítés:
A legközelebbi települést Matlárházát (Tatranské Matliare) elhagyva az 537-es úton, a N 49° 11,240' E 20° 17,531' 920 m [GCFTCS+parkoló] pontban Biela Vodánál hagyhatjátok az autót. A parkoló napi díja 5.4 Eur. Tátralomnicról induló buszról a Biela Voda ("fehérvíz") megállónál kell leszállni.
A túra:
A parkolótól elindulva, végig a csúcsig a sárga jelzést kell követnetek. Először a folyamatosan emelkedő úton haladunk a Késmárk-Fehérvíz-völgyben, ami a Magas-Tátra legkeletibb völgye, mintegy 7 km hosszú, területe 14.5 km2; az alsó része erdős, a felső része három völgyre oszlik: Elülső-Rézaknák völgye, Fehér-tavi-völgy, Zöld-tavi-völgy. A Zöld-tavi-völgynek négy kisebb, vad, magashegyi jellegű mellékvölgye van: Vörös-tavi-völgy, Kis-Papirusz-völgy, Nagy-Papirusz-völgy, Rézpad-katlan. A Késmárki-völgyet É-ról a Bélai-Tátra, Ny-ról a főgerinc, DNy-ról a Lomnici-masszívum, míg DK-ről a Késmárki-csúcs - Wéber-csúcs - Nagy-Morgás tömb határolja. A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Fehér-tavi-csúcs, Karbunkulus-torony, Vörös-tavi-csúcs, Papirusz-csúcs, Zöld-tavi-csúcs, Fecske-torony, Lomnnici-csúcs, Késmárki-csúcs, Wéber-csúcs.
A Zöld-tóhoz érve találjuk a Zöld-tavi menedékházat (Chata pri Zelenom plese) 1552 m N 49° 12,603' E 20° 13,278' 1552 m [GCFTCS+menedékház]. Itt érdemes erőt gyűjteni a fennmaradó 2.5 km-re, hiszen ez alatt 670 méter szintkülönbséget kell legyűrni. A menedékházban egy sör 2 Eur, egy főétel 5 Eur. A völgy zárlatában a ház mögött kiinduló sárga ösvény jobbra felkanyarodik a völgy hátterét képező lejtőre, majd számos kanyarodóval visz föl a Vörös-tavi-völgy meredek, nedves tófalán be a völgybe. Balról megkerüli a Vörös-tavat, majd a Kék-tó fölött vezet a völgyben befelé.
Itt még a láncos szakasz előtt az úttól 6-7 méterre találjátok meg a ládát, egy nagyobb lapos szikla odvában, a biztonság kedvéért viszonylag mélyen. Alternatív jelszót azért nem készítettem, mert ha túl sokan lennének a környéken a biztonságos logoláshoz, egy képet feltöltesz magadról, ami a csúcson(!) készült és azonnal elfogadom a jelszó nélküli megtalálást. Aki nemzetközi oldalon is jelent be megtalálásokat, annak a GC1V85N cache elég kézenfekvő találat.
Eztután rövidebb láncos rész kezdődik. Megfelelő bakancs, szédülés- és tériszonymentesség elengedhetetlen, de nem kell komoly sziklamászásra gondolni. Ezután érünk fel a délnyugati gerincre, amelyet egy keskeny kis bemetszésben (Karó-tavi-átjáró) ér el az út. Az ösvény itt átlép a gerinc túlsó oldalára, és ott kanyarog a csúcs irányába, miközben a Karó-tó katlana felé előugró három bordát keresztez. A harmadik után levisz egy széles, törmelékes vízmosásba. Átkelve rajta, a túloldali füves lejtőn szerpentinekben vezet fel a csúcsra N 49° 13,183' E 20° 12,492' 2230 m [GCFTCS+csúcs].
A csúcson négy gerinc kereszteződik: DNy-i gerinc (Townson-gerinc) - a csúcstól a Karó-tavi-hágóig (Kolové sedlo), ez a gerinc választja el a Fehér-tavi-völgyet (Dolina Bielych plies) a Karó-tó-völgyétől (Kolová dolina), a sárga jelzésű ösvény erre éri el a csúcsot; ÉNy-i gerinc (Fehér-tavi-gerinc) - a Hátsó-Rézaknák völgye (Zadné Meďodoly) és a Karó-tó-völgye közt alkot válaszfalat; ÉK-i gerinc (Rézaknák-gerince) - a csúcstól a Kopa-hágóia (Kopské sedlo)g, a Hátsó-Rézaknák völgye és a Fehér-tavi-völgy között; DK-i gerinc (Zerge-gerinc) - a Fehér-tavi-völgyet a Vörös-tavi-völgytől (Červená dolina) választja el. Első ismert megmászása Robert Townson angol utazó nevéhez fűződik(1793), de a csúcson előtte már bizonyosan jártak pásztorok és a XVIII. században a csúcs DNy-i gerincén dolgozó rézbányászok. Télen először 1911-ben jártak itt hegymászók.
A visszaereszkedésre is szánjatok időt, nekünk a Zöld-tavi házig majdnem annyi idő volt lefelé, mint fölfelé! A parkolóhoz képest akár 10 fokkal is lehet hidegebb a csúcson, szél- és esőálló kabát nyár közepén is elengedhetetlen.
Napra pontosan (majdnem) tíz évvel később, hogy a legnagyobb gyerekemmel megtaláltuk a ládát, megmásztuk a csúcsot, a soron következő kölökkel is bejártuk ezt a remek utat, megmásztuk ezt az igen kalandos csúcsot. Remek időben nagyszerű volt most is!
Szinte napra pontosan 10 év után (10 év és 1 nap) újra itt. Ismét baráti társaságban, és ismét egy fergetegesen jól sikerült túra keretében másztuk meg a csúcsot. Ezúttal Radpeter, Kornél, Scele és Kicsiscele voltak társaim az élményben. Azért az elmúlt 10 év hagyott némi nyomot, leginkább az ízületeimben. Visszafelé, az ereszkedés alatt azért éreztem, hogy a térdeim már nem a régiek. A végére már fájtak rendesen. De ettől függetlenül nagyon élveztem a túrát. Fantasztikusan jó ez a csúcs, és az útvonal.
Az időre sem panaszkodhatunk. Gyönyörű napsütéses időben sikerült teljesíteni a távot. Amikor a végén megálltunk a kocsinál, akkor kezdett csak el esni az eső. Szóval remek volt az időzítés is.
A gyerekek is nagyon ügyesen teljesítették a nem rövid távot. 24km-t és 1350m szintemelkedést mutatott a készülék a túra végén.
Kéthetes teljes Magas-Tátra bejárás során jártunk itt Totival. Délutánra esőt jósoltak, ezért már reggel 6 órakor mi voltunk az elsők a Biele voda parkolóban, ahol 10 EUR-t kellett csengetnünk a napi parkolásért (kizárólag) készpénzben.
Az úttal párhuzamosan épül egy új kerékpárút pihenőkkel, ezen keresztül vágtunk neki a hegynek. Csodás volt a Lomnici-csúcs a felkelő nap fényében.
Először fenyvesek majd törpefenyők kísértek utunk során a patak mellett a sárga jelzésen. Ezen a részen (is) nagyon fárasztó a haladás a bokatörő közepes méretű köveken, visszafelé emiatt már a kék utat választottuk a sárga helyett, ami jóval könnyebben járható.
A Zöld-tavi menedékháznál már egészen sokan voltak, többen ott szálltak meg és indították túrájukat.
A tó és a környező hegyek festői látványt nyújtanak.
Reggelink elfogyasztása után nekiduráltuk magunkat a csúcs hódításnak a további nyaktörő útvonalvezetésen... Az utolsó pár száz méter kellemes mászás, ahol már a kezünket sem átallottuk használni, és nem meglepő az a jelenség sem, ha rálép az ember lánya a saját hajára... :D
A csúcsról fantasztikus körpanoráma tárult elénk, ami kárpótolta fáradalmainkat.
egy kedves szlovák turista csoport még jóféle házi slivovicával is megkínált, ami kicsit megszépítette a lefelé araszolást a nem túl ergonomikus lépéseken.
Mivel az idő még jól tartotta magát, ezért a Zöld-tavi menedékháztól a piros úton, a Magistralán átmentünk a Nagy-Fehér-tóhoz, ami szintén megérte a fáradalmakat, meglepően szelíd vadkacsák úszkáltak a tóban, akik szó szerint a tenyerünkből falatoztak, fél órára rabul is ejtettek minket.
Innen már a kék jelzésen lefelé vettük az irányt, közben végig nézve egy helikopteres mentést, melynek során a Zöld-tó környékéről drótkötélen emelték ki a sérültet.
A teljes útvonalat így 23 km és 1500 méter szintemelkedés és ugyanennyi csökkenéssel fotózással, kajálással nyugis tempóban 10 óra alatt teljesítettük.
Köszönjük szépen az idegenvezetést, gyönyörű tájakon járhattunk!
Évi ♡ Toti
A Fehér-tavi-csúcshoz eddig nem volt szerencsém. Először 1994-ben veselkedtünk neki. Ekkor kint aludtunk a Zöld-tavi házban, de másnap olyan ítéletidőre ébredtünk, ami ellentmondást nem tűrően lezavart minket a hegyről. Ezt követően még egyszer-kétszer jártam erre, de valami mindig közbeszólt. Az utóbbi évek tömeges zsongása pedig nagyon nem jön be... Most is úgy gondoltam, hogy a hétvégi tumultust kerülendő, egy szabadságot rászánva hétköznap "szaladok" ki. Fél ötkor indultam otthonról, és fél nyolckor a szebb időket látott Matlárháza egyik szállodájához felvezető út mellől indulva nekiveselkedtem a hegynek. Az elejét egy kicsit sikerült megnyomni, a Nagy-Fehér-tavat is érintve ereszkedtem be a Zöld-tóhoz, és háromnegyed tíz után pár perccel már a frissítő sörömet kortyolgattam a ház mellett. A dél már a csúcson ért. Koradélutánra részleges felhőpaplan ereszkedett a régióra, ami nem zavarta a bő egyórás csúcsélményemet. Mivel felfelé menet elnyargaltam a láda mellett (meglepően távolra került a csúcstól), csak visszafelé kerestem meg. Lefele majdnem végig a sárga jelzésen ereszkedtem, csak Matlárháza előtt tértem át a kék jelzésű turistaútra. Köszönöm a rejtést, ami jelentős mértékben katalizálta eme hiányosságom pótlását!
Hát ez bizony hosszú és kalandos volt. Azaz remélem örök emlék marad.
A túrát szervező GP barátom ragyogó ötletére a Zöld-tavi házat nem a "szokásos" útvonalon közelítettük meg, hanem az autókat Tátralomnicon hagytuk, és onnan hatan lanovkával mentünk fel a Kőpataki-tóig. Innen a Nagy-Morgás-hágón keresztül (útba ejtve a Nagy-Morgás-csúcsot is) ereszkedtünk le szerpentin úton, majd egy láncokkal biztosított szakaszon a Zöld-tóhoz. Ekkor még nem álltunk meg a háznál, mert tudtuk, hogy sok van hátra. Innen a Kék- és a Vörös-tó mellett halad el az út, majd jön a geoláda (azért van egy kis lecsúszásveszély!), a láncos szakasz felfelé, átbukás a hágón, majd onnan már csak kb. 20 perc a csúcs. (A csúcskeresztet továbbra is hiányolom.) Abban a szerencsében volt részünk, hogy szélcsend, és - hétköznap lévén - abszolút "embercsend" fogadott a tetőn. Lefelé bevártuk egymást a Zöld-tavi házban, jöhetett a hosszúra sikerült gőzgombócozás.
Ezt követően a másik, hosszabb de kisebb szintkülönbséggel járó úton mentünk vissza, és az utolsó mintegy 3 órát abszolút sötétben, fejlámpákkal tettük meg. Hát persze, hogy a vége felé járva eltévedtünk. Miközben a jó utat kerestük, mindenfelől, és néha egészen közelről jöttek a gyanús neszek, bőgések, bozótrezgések. Igyekeztünk bízni abban, hogy csak szarvasokat és nem a Magas-Tátrában élő kevés számú medve valamelyikét halljuk, vagy esetleg többet is. Kb. 22.00-kor érkeztünk vissza a parkolóba.
Jól esett az alvás éjszaka...
2015-ben már jártam a Fehér-tavi-csúcson, de akkor október végén, abszolút téli körülmények között. A havas-jeges útszakaszok, különösen a végén nem voltak veszélytelenek. Megvolt az az érzés, hogy egy rossz mozdulat és vége. Megúsztuk, megcsináltuk. Van két örök élményem erről a csúcsról, illetve túráról!
Tátrai villámlátogatásunk fő attrakciójának ezt a csúcshóditást szántuk, és a siker nem maradt el: megmásztuk és túléltük :D
A leírt útvonalat követve haladtunk, és leszámítva a halott erdők itt-ott felbukkanó látványát, folyamatosan gyönyörködtünk. Bőven volt miben, egészen fantasztikus táj :-)
A turistaháznál jövet-menet megpihentünk, élvezve a csendes nyugalmat. Megetettük a tóban cseperedő réce-bandát is :D
Ezután meg csak mentünk, mentünk, mentünk felfelé, majd másztunk, másztunk, másztuk felfelé - nekem ez utóbbi különösen bejött ;-) (Nem maradt el a jutalom: nem is tudtam, hogy ennyi izom van bennem itt-ott-amott, ami lázba tud jönni :D)
Csodálatos körpanorámás "étteremben" költöttük el az ebédünket, az időjárás is tökéletes volt: a tűző napsütés váltakozott az árnyékot adó felhőkkel, amik még külön megvariálták a pazar látványt.
A láda keresgélésére nem szántam időt, inkább a csúcsfotót választottam - jó döntés volt: ebben a csodálatos környezetben nem szabad a kütyüvel foglalkozni :D ;-) :D
Összességében remek túra volt, a végére közel 22 km és pontosan 1603 szint kerekedett ki (igaz, az 1600 eléréséhez kellett egy pici plusz mászás :D), és hajnali 2 órakor már itthon is voltunk. Összegezve: HÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ :-)
Köszönöm a rejtést, egyúttal kérve a fotók alapján a találat jóváhagyását.
Meteorológus utitársunk napok óta riogatott - kivételesen bejött neki. De ha a Zöld-tónál levő házhoz eljutsz, a 3 eurós rétest ne hagyd ki! (Előtte érdemes odakint körülnézni.)
Ezt sajnos bebuktuk, mire a Zöld Tóhoz értünk, viharfelhők gyülekeztek, és még éppen a záporeső előtt sikerült visszaérni a parkolóba. Ezután vasárnap délutánig folyamatosan esett, már csak hazaérve javult meg az idő :(.
Fogtam! [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Változatos, technikás, zergékkel telis-teli túra volt! 6-kor indultunk a parkolóból, 8-kor a házánál pihentünk. Jó nagy fellépésekkel folytattuk, majd a Vörös-tónál időztünk kissé. A láda megközelítése nem volt kockázatmentes a nagy csúszós fűben, de a láncos mászás megnyugtatott. A nyeregeben már két lefelé menő német turista közölte, hogy Magyarország sík, ott nincsenek ilyen hegyek. A tovább menetel kicsit kapaszkodós volt, ez tetszett! A hideg lengyel szél felhőket hozott, a névadó Fehér-tó alig látszott. kb 11-re értünk fel a csúcsra. A Kék-tó környékén valóságos zerge bemutatóban volt részünk. Jóformán simogatásig közelítettek meg bennünket! Lefelé a Vörös-tótól a Zöld-tóig rendesen esett. Ahogy kisütött a nap, majdnem kiürült a ház, megettük az utolsó gőzgombócot:) Majd lefelé a parkolóig hol esett, hol kisütött. Időben indultunk, időben leértünk.
Tiszta, hideg időben indultunk a parkolóból és egészen a menedékházig nem volt semmi érdekes látnivaló. A Kék-tó környékén sok zergével találkoztunk akik nem zavartatták magukat. A láda is könnyen meglett, habár kétszer kellett előkeresnem, mert elsőre csak logoltam és nem néztem meg a jelszót.
Fantasztikus időben sikerült felkeresnünk a ládát Komancs barátommal. Gyönyörű kilátásban volt részünk a csúcsról. A doboz tökéletesen átvészelte a telet. Köszönjük a rejtést!
Remek időt sikerült kifognunk, napsütés, szélcsend. Korán indultunk, a parkolóban volt még bőven hely. A házig gyorsan és könnyen elértünk, az utána következő szakasz volt az izgalmasabb. Fent néhol jegesedett is, de csak az átlagosnál jobban kellett figyelni, nem volt nehéz. A csúcson csak ketten voltunk, pedig felfelé és lefelé is találkoztunk több emberrel, népszerű cél. Lefelé a házban ebédeltünk, szinte kihagyhatatlan, nagyon jó környezetben van.
Az előző nappal ellentétben, ma szép napsütéses időnk volt, de reggel azért fagypont alatt volt a hőmérséklet.
A házban sem volt tömeg, nem kellett sorban állni a gulyás levesért és a pirogért.
Csodálatos táj, környezet. Beleszerettem a Tátrába. :)
Mivel szervezett csoporttal jártam itt, így nem volt külön időm a ládát felkutatni, de a képek alapján szeretném kérni a jóváhagyást! :)
Megtaláltuk, köszi! De nem ám csak a ládát találtuk meg, hanem egy dobozkában, 4 db AA-s akkumulátort is, kiválóan feltöltött állapotban. Gyanúnk szerint valaki a közelmúltban veszthette el a láda közvetlen közelében. Jelentkezz, és visszakapod!
Adrenalin hétvége a Tátrában radpeter szervezésében.
A láda meglett, a csúcsot meghagytam a bátrabbaknak (lásd képek).
Másnap azért volt csúcshódítás is, a Kapor-csúcson célba értem végre! :)
Három csodás napot töltöttünk el a Magas Tátrában radpeter szervezésében. Ennél szebb időt nem is kívánhattunk volna, szép napsütésben telt az egész túra, fent a csúcsról gyönyörű volt a kilátás. Lefelé menet lelcache-el még egy kis idétlenkedésre is volt időnk. Egy kőfolyáson felmásztunk egy hófolthoz, ahol szánkóztunk és bakancs síztünk :)
Szuper túra volt, köszönjük az invitálást.
Egy fantasztikus, baráti túra kertében hágtunk fel a csúcsra. Eddig még soha nem jártam itt. Nagyon tetszett az egész útvonal. Főleg a Zöld-tavi háztól kezd izgalmas lenni. Gyönyörű sziklaormok, izgalmas mászások. A láncos rész nem volt kihívás. A lánc utáni mászást fel-le viszont nagyon élveztem. Jó sok áfonya volt a Zöld-tavi háznál. Csabival jól teletömtük magunkat. Volt hógolyózás, popsiszénkó, bakancssí, zerge les, minden! Nagyon jól éreztem magamat! Kimagaslóan jó túra volt, fantasztikus társaságban!
Köszi! Második nap a Tátrában. Az első napi fáradtság és izomláz miatt örültem, hogy a ládáig felértem. A csúcsra gondolni sem mertem. A negyedik napra azért a Rysy-t sikerült meghódítani.
Már másodszor voltunk ezen a csúcson. Elsőre könnyebbnek tűnt...:-)A ládát elsőre nem találtam, de kiderült, csak vaksi voltam. Kisebb nekifutásra más meglett.:-))
Egy nagyobb túracsoporttal másztuk aznap a Fehér-tavi-csúcsot, az 50 résztvevőből 42 főnek sikerült is feljutnia. Túravezetőként a ládát lefelé jövet ejtettem útba. Címszavakban: gyönyör táj, "combos túra", gondos rejtés. Köszönet a rejtőnek!
Tátrai hétvége. Viszonylag későn, délután 1-kor indultunk felfelé, a parkolóőr kérdezte is, hogy hány napos jegyet adjon? :) 5-re fel is értünk a csúcsra, este f10-re pedig telihold-világítás mellett 21 km után pedig újra lent. Kellemes túraidő volt, 2000m-ig kitűnő látással, onnan felhőben, csúcspanoráma így nem volt, de ez a túra értékéből nem vont le semmit. A láda tökéletes állapotban van.
Másnapra már megjött a jó idő is, így a sport mellett vizuális élvezeteket is nyújtott a hegy. Köszi. :)
Nem volt egyszerű, de azért meglett. Két nappal az indulásunk előtt leesett a hó a Tátrában:) Ez nem riasztott el bennünket és nekivágtunk a túrának. A parkolóból pillanatok alatt felértünk a házhoz. (2 óra). A ház fölött olyan 150-200m-el kezdett barátságtalan lenni a terep. Ha félreléptünk az ösvényről térdig süppedtünk a hóba. A tömeg miatt az ösvény pedig teljesen letaposva, lefagyva. Kalandos volt. A láda közelében szerencsére nem volt túl sok a leírásnak megfelelő hely, így elsőre meglett, bár nem volt egy életbiztosítás...
A láncos részen még felkapaszkodtunk a gerincre, de tovább már nem vállaltuk a túrát. Így is gyönyörű volt és örülök neki, hogy 10 év után ismét a Tátrában túrázhattam:)
Amikor Bence barátom előállt egy tátrai hétvége ötletével, rögtön arra gondoltam, hogy ez legyen az egyik célpontunk. Részben azért, mert még nem jártam itt, részben meg azért, mert láda van a hegyen. Végül úgy alakult, hogy csak hárman vágtunk neki a hétvégének. A szállásunk Pribylina kempingjében volt. Igen, talán kicsit messzi, de olcsó és jó hely. Már korábban is teszteltük. Innen autóztunk el a Kőpataki-tóhoz (s onnan a Lomnicra) vivő felvonóhoz. Mivel a kalauzidők alapján hosszúnak ígérkezett a nap, ezért úgy döntöttünk, hogy ezzel jelentős időt takaríthatunk meg. Borongós, esőre hajló időben indult meg velünk a kabin. Nekem mindig fura érzés ezekben a vékony drótokon billegő lélekvesztőkben való utazás. Kiszálláskor (még a lentinél is kellemetlenebb) szeles, esős idő fogadott minket. Egy gyors látogatást tettünk a kicsiny Kőpataki-háznál a Téry túramozgalom miatt, majd inkább gyorsan elindultunk kelet felé a Magisztrálén. Gyorsan bemelegedtünk a tempónak és az emelkedőnek köszönhetően. Igen kevés turistával találkoztunk. Mire a Nagy-Morgás-hágóhoz értünk, az eső is elállt, s kicsivel távolabb (a Bélai-Tátrában) még a nap is ki-kisütött. Egy kicsi kitérőt tettünk a Nagy-Morgás-csúcsra, ahol hosszan vitatkoztunk a fémlapokat böngészve, hogy melyik is a mai célcsúcsunk. Örömmel konstatáltuk, hogy arrafelé szebbnek ígérkezik az idő. A Zöld-tóhoz vezető (eleinte) szerpentinező út néhol érdekes volt, de különösebb esemény nélkül értük el a láncos szakaszt. Ezen simán átjutottunk, használni sem kellett. A tóhoz érve - természetesen - megpihentünk a sok nyüzsgő turistától hemzsegő Zöld-tavi-háznál. Itt Doki úgy döntött, hogy ő inkább szed nekem egy doboz áfonyát, amíg mi Bencével felszaladunk a csúcsra. Így rövid falatozás után ketten indultunk neki a hegynek, amit sikerült 1:15 alatt abszolválnunk kényelmes tempóban. Mi azért megjártuk a csúcsot is a com-os doboz miatt. Odafent rengeteg ember tolongott, de valahogy a dolog mégsem volt zavaró. Ezt a ládát visszaúton kerestem meg. Kár, hogy a láda ennyire lent van. Szerintem odafent is simán elférne. Jonkó medvém tartott velem.
Pontos, tiszta, jól álcázott rejtés, nem akar tűt kerestetni a szénakazalban.
Felfelé túlmentem rajta, visszafelé lett meg.
Egy fiatal zerge az úttól 15m-re legelészve, hosszú percekig pózolt 5-6 fényképezőgép kereszttüzében.
Mormotáknak csak füttyjeleit lehetett hallani.
A láda megtalálása nem sikerült, de a csúcsra feljutottunk. Az eső végig esett, a hegyet is felhők takarták, de így is nagy élmény volt.
Kérjük a találat jóváhagyását. Köszönjük!!
Remek helyen volt a láda, nagyon szép logbookkal, festő túratársunk még alkotott is bele egy művet,
a csúcs meghódítása utrán aztán bekaptunk egy laza jégesőt, úgyhogy mindenképp emlékezetes marad :-)
Épp két napja találkoztam a rejtővel a Piros teljesítménytúra közben, a Tölgyikreknél teljesített pontőr szolgálatot. A nagy rohanásban el is felejtettem neki megemlíteni, hogy a ládájához készülünk.
Az ajánlott parkolóból még öten vágtunk neki az útnak: Hajni, Kíra, Zoé, én és a kutyánk, Míró, de a Zöldtavi házból már csak ketten, Zoé és én vállalkoztunk a csúcs támadásra. Remek időnk volt, 1800-1900 méterig jól járható volt az út, de utána elértük a hóhatárt. Néhol elég jeges volt, de azért jól tudtunk haladni. A láda karbantartás óta az első megtalálók voltunk a beírás szerint. Mivel a régi log book nem volt a ládában, így a korábbi logomat nem tudtam megkeresni. A csúcsra 2 után nem sokkal érkeztünk, gyorsan körbe fotózgattunk, kihasználva a tiszta gyönyörű időt, majd siettünk vissza a kocsihoz, mert korán sötétedett. Naplemente után, de még szürkületbe (5 előtt nem sokkal) értük el az autót.
Mivel a Magas Tátra ezen része október 31-ig látogatható csak, és mással már nem találkoztunk visszafelé jövet, így valószínűleg a 2011-es év utolsó megtalálói voltunk.
Ládakarbantartás SzaboI-vel. Dupla vízhatlan dobozban, új logbook és ajándékok várják a megtalálókat. Majdnem a házig szitáló esőben mentünk, majd egy pillanat alatt kitisztult az ég és végig gyönyörű időnk volt.
Indulás után nem sokkal döntöttük el, hogy a fiúk felmennek a csúcsra. Ők menték a maguk tempóját, én a lányunkkal a Zöld-tótól a Fehér-tóig szerettem volna elmenni, de leragadtunk a Zöld-tónál. Nekem kedvencem ez a hely a Tátrában, a parton sétálva és teázva a házban elrepült az idő. A fiúk nagyon sok zergével találkoztak, egész közel mentek hozzájuk, ennyire "testközelben" még nem volt szerencsénk hozzájuk. A láda nagyon beázott, ha valaki tervezi hogy meglátogatja, vigyen bele új logbookot, a mostani annyira vizes, hogy nem lehet írni bele! A remek túraidőnek köszönhetően tíz percig ültek a fiúk a láda felett, mire elő tudták venni.
két napra jöttünk és szinte mindvégig esett az eső:(
nagyon sajnálom a panoráma elmaradását, mert emiatt kapaszkodtunk fel a Kopa-hágóba és a Fehér-tavi-csúcsra is
a Zöld-tavi házban dolgozók szerint az október a legszebb hónap, úgyhogy vissza fogunk jönni
Szezonnyitó túra. Sikerült másodszor is kifogni a csúcs körül üsszegyűlt felhőket, így sajnos megint elmaradt a várva várt panoráma :( .. legalább a láda meglett, visszarejtettem az odujába.
Tátrához képest elég kevés túrázóval, de annál több zergével talákoztunk. Szerencsére, ma az időjárás is velünk volt. Köszönjük a rejtést, ide még biztos visszatérünk!
Őszintén bevallva még nem igazán voltam csúnya helyen a Tátrában, és természetesen most sem kellett csalódnom! A láda tényleg mélyen volt, már kezdtem azt hinni, hogy rossz helyen kutakodok :).
Köszi a rejtést!
Ma a Zöld-tavi ház volt betervezve. A Fehér-tavi csúcsra csak egyedül mentem. Odafelé csak egy két emberrel találkoztam, visszafelé már annál többel. A láda könnyen meglett, majd a csúcs következett. A com-os ládát is sikerült feltünés mentesen kiszedni. A csúcsról gyönyörű körpanoráma fogadott. Visszafelé számtalan zergével találkoztam. Az idei Magas-Tátrai túrák közül ez volt az egyik legjobb túra. Köszönet a rejtőnek érte.
Sok éve járom a Tátrát és eddig ez volt az egyetlen olyan, turistaúton elérhető csúcs, ahol még nem jártam. Most Mikulás és Lazy kényszerített, jönnöm kellett. Tetszett az útvonal, a sziklamászás, a rejtés és az időjárás is velünk volt. Ennyi zergét még soha nem láttam a Tátrában!
Tátrai hétvégére készültünk - keva, L@zy, zsorzs és jómagam. A fő cél természetesen a Magas-Tátra volt. Szombatra a Fehér-tavi-csúcs, vasárnapra pedig a Tengerszem-csúcs (Rysy) volt betervezve, de egyáltalán nem volt biztató: az időjárásjelentés ugyanis minkét napra esőt igért. No, eső volt, de egyik nap sem a csúcson, így minkét nap szuper időben élvezhettük a szebbnél-szebb panorámákat, a fantasztikus, csipkés hegycsúcsokat. A megadott parkolóból támadtunk 7 körüli indulással. Felfelé menet azután elkapott egy komolyabb zápor, de szépen beöltöztünk és meneteltünk tovább. A Zöld-tavi menedékházban időztünk egy kicsit, de ott már egyáltalán nem esett, sőt kisütött a nap és teljesen tisztán lehetett látni a völgyet. Zsorzsék legurítottak egy-egy sört és indultunk is fel a hegyre. Szép kis szerpentin, komoly szintemelkedéssel indul fel a ház mellett, de azután "babakocsissá" válik az út és könnyebb séta következik, hol zergékkel, hol pedig mormotákkal tarkítva :) A vége azután ismét combos és a láncos rész után egy rövid hullámvasút következik. Nem volt nehéz mászás. A ládát 10:55-kor logoltuk, a csúcsra pedig kb. 11:20 körül értünk fel. Ott természetesen "kitúrtuk" a .com-os csészét, ami egy igazi mintadarab. Csodaszép, de masszív doboz. Nagyon korrekt! A kilátás fenomenális. Jól éreztük magunkat. Szép túra volt, kösz a rejtést!
Túrázni mindig szép! Akkor is, ha esik, fúj, ha belemegy az ember a tejfölbe. Azért egy kicsit sajnálom, hogy három tátrai túrás napunkon egyszer sem gyönyörködhettünk a legszebb hegyekben. Majd legközelebb!
A Tátra ezúttal nem volt kegyes hozzánk. 3 túranapunkon is esett az eső, igaz köztük elugrottunk a Szlovák Paradicsomba is, s akkor szép időt fogtunk ki! A kilátás elmaradt, de kell-e attól nagyobb élmény, mint amikor az ember előtt 3 méterrel megjelenik egy szikla fölött egy zerge feje??A gyönyörű tátrai panorámát már sok helyről megcsodáltuk, de ennyi zergét, ennyire közelről még egyszer sem láttunk! S az eső miatt is szinte néptelen volt a menedékház fölött a turistaút.
A Kő-pataki tó - Magisztrális - Nagy-Morgás-hágó - Zöld tótól fel a csúcsig nagyon kellemes időben vissza viszont félúton olyan vihar kerekedett jéges esővel hogy az út patakká változott. A Zöld tavi menedékháznál aztán a cipőből ki a víz és irány egy könnyebb és hosszabb úton le Lomnicra. A vihar ellenére nagyon kellemes, emlékezetes túranapunk volt.
Szlovéniában megszoktam, hogy az irány-táblákon az idő igen szűkre van mérve, mindig jóval lemaradunk a kiírttól. Amikor ennek a túrának indultunk neki, akkor jól megnéztem az időket és vagy mi mentünk jól, vagy alul becsülték az időt, reggel nyolc órás indulás után és egy fél órás kajálással, fényképezéssel, tó-hőmérséklet méréssel (a Zöld-tavi háznál) egybevetve 11-re fent voltunk a csúcson. Nagyszerű hely, azon gondolkoztam, hogy ha nem lenne itt láda, én telepítenék. :-) A hegyről lefelé elkapott minket egy jókora vihar, a velünk lévő kutya alaposan össze is húzta magát kicsire, én azért nagyon irigyeltem, mert nem ázott be a bakancsa (felülről). Bár a vizsla nagyon élvezte a sziklamászást (szerintem előző életében zerge lehetett), a láncos résznél volt egy két méteres szakasz, ahol buzdítani kellett.. :-)
A rejtővel a rejtés előtt leveleztünk, és jelezte, hogy a .com-os láda korábbi megtalálóitól - az alternatív megtaláláshoz hasonlóan - kép alapján elfogadja a jelszó nélküli megtalálást.
A megtalálás valódi időpontja: 2009.08.25 13:15
Kőpataki-tó - Morgás-hágó - Zöld-tó - Fehértavi-csúcs - Zöld-tó - Kopa-hágó - Javorina
VP és Mila
Logolás időpontja: 2009.09.13 21:35
Ilyenkor nagyon szép a Tátra, érdemes menni!
A log dátumát átírtam, hogy ne vegyem el másoktól a piros 1-est!