A láda Nagy-kőtől nem messze, 150m-re D-i irányba, egy öt-törzsű fa tövében található egy mesterséges gödörben faágakkal avarral álcázva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A láda egy 20*15*7 cm-s konyhai műanyag doboz a fa tövénél rejtve.
A láda zárására figyeljetek, mert az előző láda beázott így cserére szorult, valamint új log füzetet indítottam.
A településről röviden
Golop Zemplén megyei kisközség, Miskolctól észak-kelet irányba mintegy 35 km -re fekszik.
Lakosság száma: kb.: 650 fő.
Régen két részből állt Alsó- és Felső- Golopból. Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1875-ig, amikor a Zemplénben fekvő Alsó-Goloppal egyesítették.
A község nevének származása:
Golop az idők folyamán nagyon sokféle néven szerepelt: Glup, Kulup, Gulup, Galoph, Kolop.
1574-től ismerjük a község ősi családjának, a golopi családnak a nevét.
Az előtte élő családtagokról nem szólnak a feljegyzések és könyvek.
Az első ismert tag Golopi Gáspár, aki Abaúj vármegye alispáni székét töltötte be.
Golop nevének származását Golopi Gáspár nevéhez fűződik, hiszen ettől kezdve emlegetnek és írnak Golopot a krónikák.
A Golopi családnak ma már nincsenek a községben ma is élő utódai. Az utolsó családtag a XVII. század elején Golopi István.
Golop az ősi idők óta lakott hely. Ezt igazolja az, hogy határában 3000 éves temetkezési helyre bukkantak. A temetkezési hely részbeni feltárása során - többek között - igen szép, mintás agyagedényeket találtak. A leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. A honfoglalás idején valószínűleg bolgár-szlávok laktak Golop területén.
Az Árpád-kori okiratok is említik Golopot, mint a Szerencs-patak partján települt helyeket. IV. Béla 1255-ben irt adománylevele szerint Mátyás szepesi prépost testvérének Andrásnak, adja, aki az első ismert őse volt Golopy családnak. 1258-ban Golop az Aba nemzetségbeli Debrei ág tulajdona.
1278-ban a Radvány nemzetségből eredő Pál ispán Golop fiának IV. Kun László megengedte, hogy javairól és szolganépeiről szabadon rendelkezhet. Az egri káptalan tanúsítása szerint 1282-ben ősi birtokait Golop, testvérének Csíz fiainak Lászlónak és Csépámnak hagyományozta.
1296-ban Kolop néven szerepel és Abaújvár tartozéka. A község dézsmája 11 garas volt.
1335-ben Golopkuta jogtalan elfoglalása ellen tiltakoznak a község tulajdonosai. Monoky László fia Mihály kérelemmel fordult Nagy Lajos királyhoz és magának kérte Golopot. A király 1354-ben neki ajándékozza a kért területet.
1405-ben az Izsépi, Cselei és Dobi családok a részesei. 1473-ban Zombori Nagy István és Pohárnok István részt kaptak Golopon, de ugyanebben az időben a tokaji pálosok is birtokosai voltak a községnek.
A XV. század folyamán nagyon sok ura és birtokosa volt a néhány száz lelkes Alsó- és Felső-Golopnak.
A török pusztítás idején a község teljesen elpusztult. A török rablóhad teljesen kifosztotta és porrá-égette Golopot. Azok a kevesek, akik túlélték a rablást, fosztogatást, adót fizettek a megszállóknak.
A XVI. század utolsó negyedében ismét találkozunk a község ősi családjának a Golopyaknak nevével. Golopy Gáspár 1596-ban Abaúj vármegye alispáni székét töltötte be.
1622-ben újra tatárok dúlják fel az egész Hegyalját, kifosztva szegény népet minden vagyonából.
A XVIII. században a Vay, Vécsey családok uralják, kiken kívül az Ibrányiak és a Reviczkyek is birtokosai.
Golop népe támogatta a Rákóczi szabadságharcot. Tokaj várának 1703 évi blokádjaihoz elküldi élelmiszer szállítmányát: kenyeret, lisztet. Ezután a község fejlődésnek indult. A lakóházak száma nőtt, a lakosság gyarapodott.
Az emberek főleg földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A földek termékenysége sovány. A Somos hegy lejtős és széles oldala szőlőművelésre alkalmas.
A település területe 932 hektár. 4 tiszta vizű forrása van, a település Tokaj történelmi borvidék világörökség tagja.
N 48° 14,244' E 21° 11,384' 120 m [GCSOMS+világörökségi emlékmű]
A buszfordulótól pár méterre I-II. világháborús emlékmű található
N 48° 14,235' E 21° 11,454' 120 m [GCSOMS+emlékmű]
A Somos hegy:
A község a Szerencs-patak völgytorkolatának elszűkülésében, a Somos hegy lábának észak-keleti részénél fekszik.
A közelben lévő Somos hegy magassága 284 m, az alapátmérője: 1800x1400 m. Kőzete többnyire fehér, gyakran finom porózus, többé-kevésbé kvarcosodott kaolin, pirittel szennyezve. A kaolin a porcelángyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyaga.
A hegy régen vulkán volt.
Itt húzódik a zempléni hegység két hegye, a Sátor (328 m) és a Krakó (403 m). Ezek a hegyek is vulkánok voltak. Legenda fűződik hozzájuk, mi szerint ha a Sátor hegy tetején levő
fakeresztet valaki kidönti, a vulkán újra kitör. A fakereszt azóta elkorhadt és kicserélték kőkeresztre, majd a 90' években ismételten fakeresztre. A történet tehát legendaként él tovább.
A történet szerint Somos hegy lábától indul és a szerencsi várban végződik a kb.: 15-20 km hosszú mai néven Rákóczi pince. Ez báró Vay Sándor tulajdona volt. Az I. és II. világháborúban óvóhelynek használták. Azóta nagy része beomlott és járhatatlan, használhatatlan lett a pince.
Napjainkban a pincét felújítják restaurálják ahogy a pénz engedi, ásatásokat végeznek, több nagyobb méretű gödör található, ezért hivatalosan
NEM LÁTOGATHATÓ !!
A Nagy-kőről csodálatos panoráma nyílik a Mád-Tállyai borvidék északi határára. Tiszta időben látható a Tátra.
Több út is vezet fel a Nagy-kőhöz:
1. kellemes sétaút igaz egy-két helyen a természet benőtte az ösvényt, úgy vezet fel a tetejére. "TUHU térképen jelölve"
2. vagy mehetünk különböző ösvényeken "torony irányt" is ahol, edzésbe tarthatjuk izmainkat.
Tervek szerint ide egy kilátót fognak építeni.
Igaz nem védett természetvédelmi területen fekszik a hegy, de ha az ösvényekről le térünk figyeljünk a lábunk elé "alá", mert ritka természeti növények találhatóak, illetve a hegyen egy-két helyen lazák a kődarabok!
A Somos nevét valószínűleg a hegyen elterjedt somnövényről kapta, a húsos som erdei gyümölcsfajta, mely nyersen is fogyasztható, de lekvár, szörp, bor, de még pálinka is főzhető belőle.
Maga a láda:
A kiindulási pont mindenkinek a saját eltervezett pontja, de javaslom a település " főterét "
N 48° 14,253' E 21° 11,437' 120 m [GCSOMS+parkoló] ami egyben autóbusz forduló is azért ezt figyelembe kell venni!
Innen már látható a somos hegy. A patak vagy pontosabban az ér mellet egy murvás út vezet a láda irányába.
Az első érdekes pont a
N 48° 13,964' E 21° 11,458' 120 m [GCSOMS+Rákóczi-pince] Rákóczi pince.
A nagy-kő távolsága az ösvényen már csak 580 m, de a természet ebbe is beleszólhat!
Rejtek a nagy-kőtől 154 m -re található egy ágas bogas fa tövébe mesterségesen kialakított gödörbe faágakkal avarral álcázva. A láda egy hagyományos konyhai műanyag doboz aminek mérete kb.: 15x15 cm-s
Aki a hegyikerékpár kihívásait vállalja az a Rákóczi pincétől megmérettetheti magát " NEM KÖNNYŰ" néhol az ágaktól fél méter - méter a távolság, illetve a magasság.
További tervezhető kirándulások a közelben:
Golop: könnyű gyalogtúra a kastélyhoz
GCGOLO
Monok: Kossuth szülőháza 7 km
GCMNK
Tállya: - Európa közepe - Lavotta ház, Rákóczi pince, Borospincék
GCTALL
Boldogkőváralja: Vár 12 km
GCBOLD
Szerencs: Cukormúzeum, Szerencsi Vár ( benne a világ 3. legnagyobb
képeslapgyűjteménye 825.000 db )
GCSZER
Regéc: Várrom 24 km
GCREVA
Vizsoly: Károli Biblia 18 km
GCVIBI
--------------------------------------------------------------------------
2010.04.05-én láda ellenőrzést tartottam, felvezető út ami a TUHU-n is rajta van remekül kiszélesítették, most már nem kell bujkálni kerülgetni a mélyen benyúló faágakat. Érdeklődtem a faluba és azt hallottam, hogy a falusi emberek "közmunkások" szélesítették ki az utat köszönet érte.
A kullancs szezon ideje alatt figyeljetek a kullancs veszélyre !!!
--------------------------------------------------------------------------
2011. 06. 26-án láda ellenőrzést tartottam, és a ládát illetve a tartalmát pótoltam, cseréltem.
--------------------------------------------------------------------------
2018.05.26-án félig meddig egészséges a láda kereshető. Valamivel kisebb lett a láda, így alig fért bele a logfüzet, ezért nehezen zárható, erre figyeljetek oda. A régi ládát esőkabátnak használom, ameddig nem cserélem ki egy jobb ládára és egy új logfüzetre.
--------------------------------------------------------------------------
2020. 08. 06-án jelezték hogy ismét tönkrement a láda!! Ezért Betegre van állítva, megpróbálok egy vadbiztos ládát készíteni.
---------------------------------------------------------------------------
2020. 08. 16-án a ládát pótoltuk, egyesületi pótládával, míg elkészül az új rejtés kectam(admin)
